MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Miért engedték a zsidók, hogy a palesztinok megtámadják Izraelt?
A végpusztulás szélén Gáza: 74 ezeren haltak meg, 700 ezer gyermek nem járhat iskolába
63 százalékkal kevesebben haltak meg Covidban? — leleplezték a halálokok átírásának ügyét
Mearsheimer: Washington elveszítheti befolyását Európában és a Közel-Keleten
A Nyugat „kimerítette” minden olajkészletét
Amerika az evangéliumi keresztények segítségével veszi be Brazíliát?
Félmilliós szuper-hadsereget építenek a lengyelek
Oroszország „árnyékháborút vív” Németország ellen — a lipcsei drón rejtelmei
Vége a kebelbarátságnak? Aliyev elnök üzent Ankarának
Műhold-háború: Oroszország bárhol lecsaphatna Ukrajnában egy éven belül
„Argentína kiárusítása” vagy befektetési szabadság? Külföldiek korlátlanul vásárolhatnak földet
Moldova „Trump Liberty Line” néven épít új nagyfeszültségű vezetéket Románia felé
Leállíttatták a Google két finn adatközpontjának építését, mivel több száz hektár erdőt irtottak ki hatásvizsgálat nélkül
Délkelet-Ázsia növekedése egyre inkább függ az öt amerikai technológiai óriás beruházásaitól
Miért engedték a zsidók, hogy a palesztinok megtámadják Izraelt?
A Hamász 2023. október 7-én támadta meg Izraelt. A támadásnak 1200 halálos áldozata volt, és 251 túszt hurcoltak el. Az izraeli kormány kezdetben azt állította, hogy a rajtaütés „meglepetésszerűen” történt, ez az álláspont azonban mára tarthatatlanná vált. A konfliktus ugyanis nem október 7-én kezdődött: a Hamász harcosai olyan településeket támadtak meg, amelyek palesztin falvak romjaira épültek, és a gázai blokád már évtizedek óta tart.
A New York Times 2023 decemberében feltárta, hogy több mint egy évvel a támadás előtt az izraeli hírszerzés megszerzett egy 40 oldalas „Jerikói fal” nevű Hamász-tervet, amely a későbbi eseményeket nagyrészt pontosan leírta. Az izraeli vezetés túl ambiciózusnak tartotta a tervet. Egy tapasztalt 8200-as elemző (az Izraeli Védelmi Erők legelitebb és legnagyobb kiberhírszerzési és jelhírszerzési alakulatának szakembere — a szerk.) 2023 júliusában a támadás veszélyére figyelmeztette a vezetést, de felettesei nem szenteltek neki különösebb figyelmet. Az izraeli hadsereg 2025 februári vizsgálata szerint a közelgő támadásra legalább tíz jelből lehetett volna következtetni, a hírszerzés azonban soha nem vizsgálta felül az alapfeltevéseit, és a vezérkari főnök nem is tudott a „Jerikói fal”-ról.
Shalom Shitrit Golani-katona 2025 júliusi tanúvallomása szerint október 7-én hajnali 5 óra 20 perckor a Pega előőrsnél rádión azt a parancsot kapták, hogy kilenc óráig nem járőrözhetnek a kerítésnél – ezt a parancsot rendkívül szokatlannak találta. A támadás 6 óra 30 perc körül kezdődött.
Az izraeli hadsereg a támadás során a Hannibál-eljárást alkalmazta, amelynek az volt a célja, hogy minden eszközzel megakadályozzák, hogy az ellenség izraeli katonákat ejtsen fogságba. A Haaretz 2024 júliusi jelentése szerint október 7-én három katonai létesítményben is elrendelték, hogy „minden áron” akadályozzák meg az izraeli katonák elrablását – akár az életük árán is. Ronen Bergman újságíró szerint a hadsereg vezetősége délben lényegében minden egységnek azt parancsolta, hogy feltétlenül akadályozzák meg, hogy a fegyveres csoportok visszatérjenek Gázába. Ennek során mintegy 70 járművet semmisítettek meg az izraeli helikopterek, drónok és tankok. Huszonnyolc harci helikopter lőtte ki teljes lőszerkészletét, köztük több száz Hellfire rakétát. Arra viszont nem került elő bizonyíték, hogy megparancsolták volna az izraeli civilek célzott lövetését.
Az Amnesty International 2024 decemberében népirtásnak minősítette Izrael gázai cselekedeteit, a Human Rights Watch emberiesség elleni bűncselekményekről adott számot. 2025 júliusában a B’Tselem és az Orvosok az Emberi Jogokért izraeli szervezetek is népirtásról írtak, 2025. szeptember 16-án pedig az ENSZ vizsgálóbizottsága is megállapította Izrael felelősségét. Jogerős ítélet azonban nincs – a Nemzetközi Bíróság főeljárása 2029-ig tart.
Forrás: Drei Jahre nach dem 7. Oktober: Was belegt ist, was offen bleibt – und wer die Aufklärung blockiert (TKP)
A végpusztulás szélén Gáza: 74 ezeren haltak meg, 700 ezer gyermek nem járhat iskolába
A három éve tartó háború során szinte teljesen tönkretették Gáza gazdasági, oktatási, egészségügyi és közszolgáltatási rendszereit. A gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 74 245 palesztin halt meg ebben az időszakban, miközben az ENSZ adatai alapján a lakosság 94 százaléka sürgős lakhatási és alapvető háztartási segítségre szorul. A gázai palesztinok 65 százaléka sátorban vagy ideiglenes menedékhelyen él, 91 százalékuknak pedig alig vagy egyáltalán nincs ivóvizük. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája szerint Gázában a gazdasági létesítmények 92 százaléka megsérült vagy megsemmisült, a munkanélküliség 78 százalékra nőtt, az egy főre jutó GDP pedig 2025-ben a 2022-es szint 17 százalékára zuhant. Az oktatás is súlyos helyzetben van, az UNICEF adatai szerint az iskolák csaknem 98 százaléka megkárosodott vagy megsemmisült; mintegy 700 ezer gyermek közel három éve nem járhat iskolába. Mind a 36 gázai kórház megsérült, közülük 19 működik, de egyik sem teljes kapacitással. A WHO szerint tízezrek szorulnak olyan speciális kezelésre, amely Gázában elérhetetlen. Az Euro-Med Human Rights Monitor szeptemberi becslése szerint az izraeli katonai megszállás Gáza mintegy 70 százalékát érinti, így több mint kétmillió palesztin a terület kevesebb mint 30 százalékára szorult vissza. Al Jazeera
Forrás: How three years of Israel’s genocidal war have changed Gaza (Aljazeera)
63 százalékkal kevesebben haltak meg Covidban? — leleplezték a halálokok átírásának ügyét
Michael Levitt Nobel-díjas kémikus és kutatótársai – köztük John Ioannidis epidemiológus – csaknem 57 millió, 2003 és 2023 között kiállított amerikai halotti bizonyítványt értékeltek ki. Eredményeik szerint a Covid-halálozást 44–63 százalékkal túlbecsülték a hatóságok. A kutatók a fő halálok mellett a kísérő halálokokat is megvizsgálták. Ennek során megállapították, hogy ebben a 21 évet felölelő időszakban a statisztikai feldolgozás során folyamatosan újraértékelték a halálokokat, különösen az BNO (a Betegségek Nemzetközi Osztályozása— a szerk.) új verzióinak megjelenése után. A halálesetek egyharmadánál megváltozott a fő ok BNO-kódja, és mintegy a felüknél még egy másik főbetegség-kategóriába is átkerült. A Covid-kódolás bevezetésével 2020–2021-ben az átsorolások jelentősen megnőttek. Az újraosztályozás következtében csaknem megduplázódott azon halálesetek száma, amelyeknél a Covid-19-et választották fő halálokként. A több halálok súlyozásával viszont a Covid-terhelés mintegy felére-kétharmadára csökkent. A kutatók becslése szerint a Covid-19 2020 és 2023 között Amerikában összesen mintegy 100 ezer ember halálát okozta a 65 év alattiaknak és mintegy 300 ezret a 65 év felettieknek az esetében – miközben a hivatalos amerikai adatok 1,17 millió Covid-halálozást tartanak nyilván. A szerzők szerint a „csak egy alapvető halálok megadásának” a követelménye elavult, mivel a legtöbb ember ma több ok együttes hatása miatt hal meg. A túlbecslés összefügghet azzal, hogy akkoriban túl sok covidtesztet végeztek. A WHO-szabályok így jelentős Covid-halálozási túlbecsléshez vezethettek.
Forrás: Bis zu 63 % weniger Covid-Tote als behauptet: Studie deckt Umschreiben von Todesursachen auf (Report24)
Mearsheimer: Washington elveszítheti befolyását Európában és a Közel-Keleten
Az Egyesült Államok egyre kevésbé képes katonai erejével politikai eredményeket kikényszeríteni Európában és a Közel-Keleten, ami hosszabb távon az amerikai szövetségi rendszer átalakulásához vezethet — véli John Mearsheimer amerikai politológus. A szakértő úgy véli, hogy Irán és Oroszország egzisztenciális fenyegetésként érzékeli az amerikai nyomást, ezért esze águkban sincs letenni a fegyvert. Irán szerinte a gazdasági szankciók ellenére is képes komolyan ellenállni az amerikai nyomásnak, és végső esetben a Perzsa-öböl energia-infrastruktúrája elleni támadásokkal növelheti a konfliktus költségeit. Ha Washington csökkenti közel-keleti jelenlétét, Szaúd-Arábia és más öböl menti államok kénytelenek lehetnek kiegyezni Teheránnal, miközben arra törekedhetnek, hogy saját nukleáris elrettentő erőre tegyenek szert. Mearsheimer szerint Európában egy „csúnya orosz győzelem” várható, a befagyott ukrajnai konfliktust pedig egy tartósan ellenséges orosz–európai viszonyt okozhat. A külpolitikai szakértő nem ért egyet azzal, hogy Moszkva egész Ukrajna vagy Kelet-Európa meghódítására törekedne, és a NATO-bővítést tekinti az orosz biztonsági aggodalmak fő forrásának. Szerinte a Nyugatnak végleg le kellene mondania Ukrajna NATO-tagságának a gondolatáról, Iránnal pedig új modus vivendit kellene kialakítania.
Forrás: John Mearsheimer: U.S. Retrenchment, Alliance Breakdown and Wars (Greater Eurasia)
A Nyugat „kimerítette” minden olajkészletét
A nyugati országok kimerítették azokat az olajkészleteket, amelyekkel az amerikai–izraeli Irán elleni háború okozta ellátászavarokat ellensúlyozhatták volna, ami egyre kiszolgáltatottabbá teszi a piacot a további sokkokkal szemben – jelentette ki Russell Hardy, a világ legnagyobb független olajkereskedője, a Vitol vezérigazgatója a londoni Energy Intelligence Fórumon. „Nincsenek többé készletek, amelyeket a Nyugaton le lehetne csapolni” – mondta Hardy. Az elmúlt tíz napban naponta mintegy 12 millió hordó nyersolaj és további 2 millió hordó finomított olajtermék hagyta el a Közel-Keletet tankereken. Hardy szerint „enélkül a 200 dolláros hordónkénti árral szembesülnénk, szóval elég fontos, hogy ez folytatódjon.” A konfliktus elhúzódásával a zavar formát váltott: ami nyersolaj-válságként kezdődött, a finomított-termék hiányába, majd szállítási válságba torkollott, mivel a kereskedők a tankerek elérhetőségével és az egekbe szökő fuvarköltségek okozta nehézségekkel küzdenek. Hardy szerint a fuvardíjak „robbanásszerűen emelkednek”, és a bizonytalanság olyan szélsőséges, hogy a kereskedők legfeljebb 2–4 dolláros pontossággal tudják megbecsülni a hordónkénti fuvarköltséget. A Vitol vezérigazgatója arra figyelmeztette a fórum hallgatóságát, hogy a finomított üzemanyagok hiánya valószínűleg télen is gondot okoz majd, mert a globális finomítói kapacitás szűkös. A G7-országok múlt héten megállapodtak arról, hogy 100 millió hordó nyersolajat és finomított terméket szabadítanak fel a vésztartalékokból, kezdve a dízellel, miután a Trump-kormány nyomás alá helyezte Európát. Hardy szerint a terv részletei „átláthatatlanok”. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint október elejéig mintegy 325 millió hordót szabadítottak fel a márciusban bejelentett 400 milliós vészintézkedéssel. A Nyugaton maradt olaj nagy része vagy stratégiai tartalékban van, vagy az infrastruktúra működtetéséhez szükséges, vagy nem hozható könnyen piacra.
Forrás: West has ‘drained’ all available oil inventories – Vitol CEO (Russia Today)
Amerika az evangéliumi keresztények segítségével veszi be Brazíliát?
A Washingtonnal szövetséges jobboldali jelöltek nyerték a dél-amerikai régió legutóbbi hét választását. Csak Brazíliában és Uruguayban kormányoz még a baloldal. Brazíliát a 80 éves Lula da Silva vezeti, aki az ENSZ-ben elítélte Amerika külföldi választási beavatkozását, és kijelentette, hogy Brazília senkinek sem "a hátsó udvara.
Vasárnap Flávio Bolsonaro jobboldali jelölt megszerezte a szavazatok 47 százalékát, így három hét múlva a második fordulóban esélyes a győzelemre. A jobboldal a kongresszusi és állami választásokon is tarolt: Michelle és Carlos Bolsonaro szenátusi helyet szerzett. Trump hivatalosan senkit sem támogatott, de május végén Flávio Bolsonaro járt az Ovális Irodában, majd napokkal később Washington terrorista szervezeteknek minősítette Brazília két legnagyobb drogbandáját – Bolsonaro több hónapon át lobbizott ezért. Ezután Amerika elkezdte vámokkal megfenyegetni Brazíliát, és két nappal a választás előtt az Egyesült Államok felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat az országban. Egy kiszivárgott dokumentum szerint Bolsonaro szövetségesei felajánlották az Egyesült Államoknak, hogy a támogatásukért cserében hozzáférhetnének Brazília kritikus ásványi anyagaihoz.
Az amerikaiak már évtizedek óta kiépítették a hídfőállásaikat Brazíliában: az evangéliumi keresztény mozgalom Latin-Amerikában a 1970-es években gyökerezett meg, ám mára az ország lakosságának 27 százaléka tartozik a felekezethez, vagyis mintegy 47 millió ember. Az evangéliumi keresztény mozgalom amerikai érdekeket szolgál, eredete a hidegháborús játszmákig nyúlik vissza, és a mozgalmat ma is amerikai csoportok finanszírozzák. Washington közvetlenül finanszírozta és képezte ki ezeket a hálózatokat, hogy aláássa a baloldali felszabadítási teológiát. 2019 óta az evangéliumi keresztények egyre inkább szavaznak a jobboldali jelöltekre.
Forrás: The last fortress: Washington’s shadow over Brasilia and the evangelical banner (Turkiy Today)
Félmilliós szuper-hadsereget építenek a lengyelek
2025-ben 11,91 milliárd dollárnyi fegyvert importált Lengyelország, ezzel a világ legnagyobb fegyvervásárlójává vált, és 2030-ra Európa legerősebb, 500 ezres haderejének létrehozását tűzte ki célul. A hadsereg amerikai Abrams harckocsikkal, dél-koreai K2-esekkel és F–35-ös vadászgépekkel bővül, miközben Varsó drónokra, műholdas felderítésre, mesterséges intelligenciára és nagy hatótávolságú precíziós rakétákra is jelentős összegeket fordít. A 2025-ös lengyel védelmi költségvetés mintegy 45 milliárd dollár volt, 2026-ban pedig a GDP több mint 4,81 százalékát tervezik védelemre költeni. A finanszírozást azonban részben hitel fedezi: az amerikai Foreign Military Financing forrásait , az uniós SAFE-program pénzeit és dél-koreai hitelt is felhasználnak a hadseregépítéshez. Az orosz elemzők szerint ez növeli Lengyelország adósságterhét, miközben a külföldön vásárolt haditechnika miatt a kiadások csak korlátozottan élénkítik a hazai gazdaságot. A lengyel parlament eközben olyan jogszabályon dolgozik, amely a „háború előtti időszakra” készítené fel az országot, megkönnyítve a lengyel és szövetséges erők gyorsabb átcsoportosítását és a szükséges infrastruktúra előkészítését.
Forrás: Польша взяла кредит на сильнейшую армию Европы (ВЗГЛЯД.РУ)
Oroszország „árnyékháborút vív” Németország ellen — a lipcsei drón rejtelmei
A lipcsei repülőtéren augusztus 4-én talált drón ügyét a német politikusok továbbra is Oroszországhoz kötik, miközben a konkrét bizonyítékokat nem hozták nyilvánosságra, és több részlet továbbra is tisztázatlan maradt. Martin Jäger, a német külföldi hírszerző ügynökség (BND) vezetője október 5-én a Bundestagban arról beszélt, hogy a lipcsei drón esete azt bizonyítja, hogy Oroszország már most „árnyékháborút” vív Németország ellen, Friedrich Merz kancellár pedig az esetre hivatkozva sürgette a drónok elleni védelem erősítését. A történetben ugyanakkor továbbra sincs nyilvános magyarázat arra, hogy mi lett azzal a buszsofőrrel, aki állítólag elsőként fedezte fel az eszközt, illetve hogyan érkezhetett a helyszínre feltűnően gyorsan a rendőrség, a tűzszerészegység, a tűzoltóság, valamint a televíziós stábok és a speciális robot. A német kormány helyettes szóvivője a sajtótájékoztatón többszöri kérdésre sem mutatott be konkrét bizonyítékot. Az ügy nyomán ugyanakkor további szankciók, nagyobb hírszerzési jogkörök, fokozott belső megfigyelés és a drónok elleni védelem bővítésének az ügye került napirendre.
Forrás: Keine Beweise und viele Fragen: Wo ist der Busfahrer vom Leipziger Flughafen?(Tichys Einblick)
Vége a kebelbarátságnak? Aliyev elnök üzent Ankarának
Ilham Aliyev a kormányzó Új Azerbajdzsán Párt októberi kongresszusán azt üzente, hogy országa nem fogad el külföldi „segítséget vagy gyámságot”, és az ideológiai biztonságot a katonai, gazdasági és politikai szuverenitással azonos súlyú kérdésként kezeli. Bár Törökországot nem nevezte néven, kijelentései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor egyes török politikai és médiakörök élesen bírálják Bakut az iskolai fejkendőviselés korlátozása, a karabahi győzelem értelmezése és az Izraellel fenntartott szoros kapcsolatuk miatt. Az elemzők szerint Aliyev nem a török–azeri szövetség felmondására készül, hanem annak hierarchikus értelmezését utasítja el: Baku továbbra is katonai, gazdasági és kulturális partnerként tekint Ankarára, de nem fogadja el, hogy az „egy nemzet, két állam” jelszó alapján Törökország beleavatkozzon Azerbajdzsán belügyeibe. A feszültséget Izrael szerepe is növeli, mivel Baku szoros biztonsági és energetikai kapcsolatokat tart fenn Tel-Avivval, miközben Ankara élesen bírálja Izrael gázai háborúját. Aliyev emellett Kínát és az Egyesült Államokat is stratégiai partnerként kezeli, jelezve, hogy Azerbajdzsán több nagyhatalmi központ között kíván mozgásteret kiépíteni. Az elemzők többsége számít arra, hogy Baku szakíthat Ankarával, de úgy látják, Azerbajdzsán világossá tette: a testvéri kapcsolat nem jogosítja fel a törököket, hogy beleszóljanak az azerbajdzsáni döntéshozatalba.
Forrás: Baku draws a line under ‘one nation, two states (thecradle.co)
Műhold-háború: Oroszország bárhol lecsaphatna Ukrajnában egy éven belül
Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy ha az oroszok befejezik a Rassvet műholdhálózat kiépítését, akkor az „többé-kevésbé blokkolhatatlanná” válhat, és lehetővé teheti az orosz erőknek, hogy Ukrajnán belül lényegében bárhol célpontokat kutassanak fel. Schmidt úgy véli, hogy az orosz rendszer körülbelül egy éven belül készülhet el teljesen. Oroszország több technológiai területen is jelentősen csökkentette az Ukrajnával szembeni innovációs lemaradását. A Bureau 1440 által fejlesztett Rassvet 2023-ban három kísérleti műholddal indult; a hálózatot legfeljebb 1 Gbps sebességre, 70 milliszekundum alatti késleltetésre és mintegy 800 kilométeres pályamagasságra tervezik. Az oroszok idén 32 műholdat bocsátottak fel, 2027-re pedig 292 egységből álló rendszer kialakítását tervezik. A vállalat olyan felhasználói terminálokat is bemutatott, amelyek közül egyesek akár 700 Mbps sebességet ígérnek; a Militarny (Ukrajna legnépszerűbb és legmeghatározóbb katonai hírportálja és online médiája — a szerk.) felvetette, hogy ezek később csapásmérő drónokra is felszerelhetők lehetnek. Ukrán katonai hírszerzési közlések szerint július végére már többórás Rassvet-kommunikációt észleltek Ukrajna felett. Volodimir Zelenszkij közölte, hogy Donald Trumptól szankciókat kért a rendszer fejlesztésében részt vevő vállalatok ellen, míg Dmitrij Medvegyev szerint a hálózat megsemmisítésére irányuló kísérlet „teljes körű űrháborút” idézhet elő.
Forrás: Ex-Google boss warns Ukraine over Russia’s ‘Starlink rival’ (Russia Today)
„Argentína kiárusítása” vagy befektetési szabadság? A külföldiek korlátlanul vásárolhatnak földet
A Legfelsőbb Bíróság hétfőn újra hatályba helyezte Milei „Mega-dekrétumát” (70/23), amely lehetővé teszi a külföldiek számára a korlátlan földvásárlást. A rendelet – a frissen megválasztott elnök egyik első intézkedése – hatályon kívül helyezte a bérlővédelmi törvényt, engedélyezte a dollárban fizetett, plafon nélküli bérleti díjakat, eltörölte az egészségbiztosítási felső határokat, és ami a legfontosabb: szabaddá tette a földvásárlást külföldiek számára, még a határvidéken is. Patagóniában évek óta vásárolnak földet közel-keleti és amerikai olajmágnások, ahol atomháború-biztos bunkereket építenek. Peter Thiel techmilliárdos is Buenos Airesben telepedett le. A rendelet ellen a „Malvin-szigeteki veteránok központja” (CECIM) is pert indított, a nemzeti szuverenitás megsértésére és az ország kiárusítására hivatkozva. Egy la platai bíró helyt adott a keresetnek, és felfüggesztette az eladásokat – egészen múlt hétfőig. A Legfelsőbb Bíróság – amely általában sokáig időzik az ítéleteivel – hirtelen döntött, és a CECIM keresetét alkotmányellenesnek minősítette, így a teljes mega-dekrétum újra hatályos lehet. A döntés óriási felháborodást váltott ki; a bírák kénytelenek voltak közleményben védekezni, mondván: csak formai okokból utasították el a keresetet, érdemben nem nyilatkoztak. Milei múlt héten Párizsban járt befektetőket keresni az „Argentina week” rendezvényen, ahol országa gazdagságát dicsérte. A befektetők azonban szkeptikusak maradtak, részben azért, mert emlékeztek a 2001-es államcsődre. Nem véletlen, hogy Milei látogatásával egy időben három magas rangú argentin bíró is Párizsba utazott, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara előtt Argentína „jogi biztonságáról” beszéljen. A parlamentáris ellenzék október 15-re rendkívüli ülést kért a mega-dekrétum megvitatására; a hatályon kívül helyezéshez 129 képviselői szavazatra lenne szükség – 15-tel többre, mint amennyivel a kormánykoalíció rendelkezik.
Forrás: Argentinien for Sale (Overtone Magazin)
Moldova „Trump Liberty Line” néven épít új nagyfeszültségű vezetéket Románia felé
Felgyorsítja Moldova az országukat Romániával összekötő új, 400 kilovoltos távvezeték megépítését, amely a „Trump Liberty Line” nevet kapja az Egyesült Államok 130 millió dolláros támogatásának elismeréseként. A moldovai kormány szerdán olyan törvénytervezetet fogadott el, amely országos közműberuházássá nyilvánítja a projektet, ezzel gyorsítva a földszerzést és más engedélyezési eljárásokat. A vezeték teljes hossza mintegy 190 kilométer lesz, ebből körülbelül 70 kilométer Moldován, 120 pedig Románián halad át, az átadást 2032-re tervezik. A moldovai hatóságok szerint a beruházás szorosabban kapcsolja az országot a román és a szélesebb európai villamosenergia-piachoz, miközben csökkenti az orosz energianyomással szembeni sérülékenységet. Moldova jelenleg jelentős mértékben Romániából és Ukrajnából importál villamos energiát, az ukrán energetikai infrastruktúrát érő orosz támadások pedig az elmúlt években többször zavarták meg a regionális ellátást. A kisinyovi amerikai nagykövetség hétfőn jelentette be az elnevezést. A név eddig sem Moldovában, sem Romániában nem váltott ki számottevő vitát, a figyelem inkább a projekt energiabiztonsági jelentőségére összpontosul.
Forrás: Moldova Speeds Up Construction of Trump-Named Power Line (Balkan Insight)
Leállíttatták a Google két finn adatközpontjának építését, mivel több száz hektár erdőt irtottak ki hatásvizsgálat nélkül
A finn hatóság arra kötelezte a Google képviseletében eljáró Tuike Finland Oy-t, hogy ideiglenesen állítsa le két tervezett adatközpontjának a környezetet jelentősen átalakító munkálatait Muhosban és Kajaaniban, amíg le nem zárulnak a szükséges környezeti hatásvizsgálatok. Muhosban 330 hektár erdőt vágtak ki, Kajaaniban pedig a közlések szerint csaknem 200 hektáron végeztek fakitermelést. A két beruházás egy 13 milliárd eurós, több észak-finnországi helyszínre kiterjedő adatközpont-fejlesztési program része. A finn engedélyezési és felügyeleti hatóság, az LVV szerint a vállalat a folyamatban lévő vizsgálat ellenére kiterjedt munkákat végzett, köztük fakivágást, termőtalaj-eltávolítást és utak építését; ezek felfüggesztésének határideje október 23. A Google elismerte, hogy nem felelt meg a saját elvárásainak, ám szerintük jóhiszeműen jártak el az erdőtörvény paragrafusai alapján, hisz természetvédelmi felméréseket végeztek, és Muhosban 130 hektáron terveznek faültetést. Ha a vállalat nem tesz eleget a hatósági felszólításnak, az LVV végrehajtási eljárást és bírságot szabhat ki rájuk. A Finn Természetvédelmi Egyesület működési igazgatója szerint az eset rendszerszintű problémára utalhat; a muhosi terület pedig „már nem erdő, hanem homokos terület”, és a gyors építkezési nyomást, valamint a kisebb önkormányzatok szakértelemhiányát okolta a történtekért.
Forrás: Google told to halt work on datacentres in Finland over environmental concerns (The Guardian)
Délkelet-Ázsia növekedése egyre inkább függ az öt amerikai technológiai óriás beruházásaitól
Vietnam, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek exportnövekedésének több mint 70 százalékát már a mesterséges intelligenciához kapcsolódó termékek adják, miközben más exportágazatok növekedése gyenge vagy negatív. Hat ázsiai gazdaság 12 hónap alatt 1,4 milliárd dollár értékű MI-hardvert exportált, amelynek túlnyomó része néhány amerikai technológiai nagyvállalat beruházási hullámát szolgálja ki. Nigel Green befektetési tanácsadó szerint e cégek adatközpontokra, chipekre és szerverekre fordított kiadásai lényegében Ázsia exportmegrendelési állományává váltak, ezért egy amerikai beruházási visszafogás közvetlen növekedési sokkot okozhatna a régióban. Dél-Koreában szeptemberben 83,5 százalékkal, rekordnak számító 120,9 milliárd dollárra nőtt az export, amelynek felét a chipek adták; két chipgyártó a Kospi tőzsdeindex értékének 43 százalékát képviseli. Green szerint az 1997–98-as ázsiai pénzügyi válság után kiépített védelem ellenére a külső függőség új formában tért vissza: ma néhány kaliforniai vállalat beszerzési döntései határozhatják meg a térség kilátásait. Szerinte az ázsiai országok nagyobb alkuerőt érhetnének el összehangolt ösztönzőkkel, közös energia-, víz- és földhasználati szabályokkal, valamint erősebb regionális MI-kereslettel.
Forrás: Asia’s growth now belongs to Silicon Valley (Asia Times)
Mi történt az elmúlt napokban?
31 millió „új beteg” született egyetlen hétvége alatt – kik és miért írják át az orvosi küszöbértékeket?
2017 novemberében egy vasárnap és a következő hétfő között 31 millió amerikai lett „beteg” – anélkül, hogy bármi történt volna a testükkel. Az American College of Cardiology és az American Heart Association közös munkacsoportjának 21 tagja úgy döntött, hogy a magas vérnyomás küszöbét 140/90-ről 130/80 Hgmm-re csökkenti. Tehát csak az orvosi szoba falán lévő szám változott meg. A jelenség nem egyedi.
Pestis szabadult ki egy egy orosz laborból? Meghalt egy dolgozó, 200 embert helyeztek megfigyelés alá
Meghalt egy 28 éves laboratóriumi technikus az oroszországi Selehovban, miután súlyos tüdőgyulladással kórházba került; munkahelye, az irkutszki kutatóintézet a Yersinia pestis és más nagyon kockázatos kórokozók vizsgálatával foglalkozik. Darja Sipilovát szeptember 29-én vitték kórházba, lélegeztették, majd meghalt az október elsejéről másodikára virradó éjjel.
Kalinyingrád lehet a NATO–orosz háború gyújtópontja – Danzig történelmi párhuzama kísért
John Leake úgy látja, hogy Kalinyingrád egy NATO–orosz katonai eszkaláció gyújtópontjává válhat, és a helyzetet a második világháború előtti Danzig szerepéhez hasonlítható. A szerző az október 1-jei orosz figyelmeztetésekre hivatkozik, amelyek szerint Moszkva egy Kalinyingrád elleni blokádot vagy támadást olyan fenyegetésnek tekintene, amelyre teljes fegyverarzenáljával, akár nukleáris eszközökkel is válaszolhatna.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
