MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
31 millió „új beteg” született egyetlen hétvége alatt – kik és miért írják át az orvosi küszöbértékeket?
Kétszáz civil megölését engedélyezte a zsidó hadsereg?
Izrael a „gázai és libanoni modell” szerint indíthat háborút Palesztina ellen
Elhallgattatott kutató: zavart okozhat, ha kiderül, hogy szívproblémát okoz a Pfizer
CIA, evangéliumi egyházak és Bolsonaro - a külföldi beavatkozás gyanúját vizsgálják
Új török ellenzéki párt veszélyezteti Erdogan hatalmát
Litvánia megengedné, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek a területére
Egyre inkább kiábrándulnak Izraelből az amerikai fiatalok
Ukrajna elveszítheti 8 milliárd dolláros exportbevételét és a termőterületeinek akár 40 százalékát is
Dél-Korea alaszkai gázt vásárolna – a közel-keleti bizonytalanság felértékelte a projektet
Jobboldaliakat nem vesznek fel a német hadseregbe
Kiváló minőségű termőföldre épül MI-adatközpont Ausztriában
Az amerikai választóknak már a ChatGPT mondja meg, hogy kire szavazzanak
Nem létező, MI-vel kreált szerző publikált kanadai lapokban
31 millió „új beteg” egyetlen hétvége alatt – kik és miért írják át az orvosi küszöbértékeket?
2017 novemberében egy vasárnap és a következő hétfő között 31 millió amerikai lett „beteg” – anélkül, hogy bármi történt volna a testükkel. Az American College of Cardiology és az American Heart Association közös munkacsoportjának 21 tagja úgy döntött, hogy a magas vérnyomás küszöbét 140/90-ről 130/80 Hgmm-re csökkenti. Tehát csak az orvosi szoba falán lévő szám változott meg. A jelenség nem egyedi. 1994 és 2018 között a irányelvbizottságok ugyanezt a műveletet hajtották végre a tizenkét leggyakoribb felnőttkori betegségen. A mechanizmus minden esetben azonos volt: egy szakértői testület elmozdította a küszöbértéket, e testületek tagjainak többsége pedig történetesen pénzügyi kapcsolatban álltak az adott betegség kezelésére szolgáló gyógyszereket gyártó cégekkel. Minden egyes változtatás több millió ember életét változtatta meg, egészséges emberekből vizsgálatokra és gyógyszeres kezelésre szoruló betegekké váltak. A következő tizenkét betegség küszöbértékét változtatták meg: a magas vérnyomásét (2017, 31 millió új beteg), a BMI-eltolódásét (1998, 29 millió amerikai lett „túlsúlyos” egyik napról a másikra), bevezették a krónikus vesebetegség új stádiumrendszerét (2002, 26 millióan), a koleszterin küszöbértékét fokozatosan szigorították (1988-tól 2018-ig), a cukorbetegségét szintén csökkentették (1997, 140-ről 126 mg/dL-re, 1,6 millió új beteg), feltalálták az oszteopénia kategóriáját (1994, a WHOmunkacsoportja), bevezették a prediabéteszt (2003), valamint a D-vitamin „elégtelenséget” (2011), szűkítették a TSH normáltartományt (2002, 5,0-ról 3,0-ra), a PSA-küszöböt (1994), az LDL-alsó célértékeket (2004, 2018) és az ADHD DSM-kiterjesztéseit (1980, 1994, 2013). A nyilvánosság azt feltételezi, hogy a vizsgálószoba falán lévő számok – a vérnyomás, amely gyógyszert igényel, az LDL, amely statint, a T-érték, amely biszfoszfonátot – a emberi test tényei, miközben nem azok, hanem a gyógyszerészeti lobbicsoportok által fizetett emberek által kitalált értékek.
Forrás: The 12 Diagnostic Thresholds That Were Lowered to Create Millions of New Patients (Unbekoming)
Kétszáz civil megölését engedélyezte a zsidó hadsereg?
Az izraeli hadsereg ugyan cáfolta, hogy Gázában 200 civil halálával járó csapást engedélyeztek volna, vagy, hogy ilyet végrehajtottak, azt azonban nem közölték, hogy valójában hány civil megölésével járó hadműveletet hagytak jóvá. Az IDF (Izraeli Hadsereg) csak annyit állított, hogy a maximum „jóval alacsonyabb” volt 200-nál. A Haaretz hírportál több olyan támadásról ír, amelyek során több száz civil halt meg a külső szervezetek és a katonai tanúvallomások szerint. Az Airwars, a civilek ellen elkövetett atrocitásokat vizsgáló civil szervezet adatai alapján Ibrahim Biari 2023-as likvidálásakor legalább 126 civil halt meg, míg a Wissam Farhat elleni támadásban legalább 300-an vesztek oda. A szerző szerint a „NAZA” című filmben megszólaltatott 24 katona a célkijelölés több szakaszán is dolgozott, és vallomásaikat összevetették a kiszivárgott dokumentumokkal. A cikkben külön vitatják az IDF mesterséges intelligenciára vonatkozó érvelését is, mert állítása szerint bizonyos célpontokat az algoritmikus rendszerek ajánlásai alapján automatikusan továbbították a támadó egységekhez, miközben a Washington Post szerint már a háború elején enyhítették a célpontok ellenőrzésére vonatkozó követelményeket is. Ebben az ügyben nem pusztán az a fő kérdés, hogy létezett-e az említett 200-as küszöb, hanem, hogy mennyi civil veszteséget tartottak elfogadhatónak a támadások tervezésekor.
Forrás: What the IDF Won’t Say About Civilian Casualties in Gaza (Haaretz)
Izrael a „gázai és libanoni modell” szerint indíthat háborút Palesztina ellen
Arra utasította a hadsereget Israel Katz izraeli védelmi miniszter, hogy készüljön fel egy esetleges háborúra a Palesztin Hatósággal, amelyet közlése szerint a „gázai és libanoni modell” szerint vívnának meg Ciszjordániában. Katz a kabinet október 6-i ülésén felvázolta a forgatókönyvet, miszerint a dzsihadista csoportok támadást indíthatnak a telepesek és a katonák ellen, illetve a Palesztin Hatóság biztonsági erői és a Fatahhoz (Palesztin Nemzeti Felszabadítási Mozgalom) kötődő Tanzim is Izrael ellen fordíthatják a fegyvereiket. Ebben az esetben Izrael háborút indítana a Palesztin Hatóság ellen, a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a Katz által jóváhagyott offenzíva-terv alapján. Katz szerint a művelet „rövid és erős” lenne, először a szárazföldi és légi erőket vetnék be, majd a palesztin vezetőket likvidálnák, utána megsemmisítenék az ellenség fegyvereit, valamint nagy számban kitelepítenék a lakosságot, mert lerombolnák a városi, illetve a menekülttábori infrastruktúrát. A miniszter azt állította, hogy nem egy évekig tartó intifáda következne ( arabul lázadást, a palesztinok Izrael elleni népi és fegyveres megmozdulásait jelenti — a szerk.), hanem egy gyors háború, amely megváltoztatná a helyzetet. 2025 eleje óta palesztinok tízezreit telepítették ki a ciszjordániai menekülttáborokból, miközben százával romboltak le otthonaikat, és felgyorsult a zsidó telepesek terjeszkedése is.
Forrás: Israeli war chief briefs ministers on potential war against Palestinian Authority (The Cradle)
COVID-cenzúra: zavart kelthet, ha kiderül, hogy szívproblémát okoz a Pfizer
Az amerikai CDC (Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok) és FDA (Élelmiszer - és Gyógyszerügyi Hatóság) COVID-vakcinák biztonsági megfigyelésére használt egyik statisztikai módszere nem jelzett olyan eltéréseket, amelyeket egy alternatív elemzés már kimutatott, köztük szívizom- és szívburokgyulladást, arcidegbénulást és fülzúgást. A szerző szerint a probléma abból fakadt, hogy a VAERS (Oltási Mellékhatásokat Bejelentő Rendszer) önkéntes jelentési rendszer adataiban a módszer lényegében a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináit hasonlította össze, miközben a két készítmény hasonló elven működött és hasonló mellékhatási profillal rendelkezett. Ana Szarfman FDA-statisztikus egy módosított eljárással számos biztonsági jelzést talált, majd az FDA egyik vezetője arra kérte, hogy ne készítsen további ilyen elemzéseket, mert a változtatások „zavart” és a vakcinákba vetett bizalmat érintő nem kívánt következményeket okozhatnak. Kotchoubey szerint a BMJ (British Medical Journal) később hozzáfért egy másik, rövidebb ideig használt módszer adataihoz is, és azok százával mutattak biztonsági jelzéseket, miközben az FDA által alkalmazott eljárás ugyanazon adatkészleten egyet sem. A megkeresett korábbi CDC- és FDA-tisztviselők a BMJ kérdéseire nem válaszoltak.
Forrás: Wie US-Behörden Impfstoff-Warnsignale verschwinden ließen (Achgut)
CIA, evangéliumi egyházak és Bolsonaro - külföldi beavatkozás gyanúját vizsgálják
Pepe Escobar újságíró és geopolitikai elemző azt állítja, hogy az Egyesült Államok hatalmas összegekkel próbálta befolyásolni a brazil elnökválasztást. A CIA például évtizedeken át támogatta, hogy az ország evangéliumi egyházait ideológiailag befolyásolják – ennek a hatása szerinte most mutatkozott meg. A vasárnapi első fordulóban a jobboldali Flavio Bolsonaro, Jair Bolsonaro volt elnök fia megelőzte Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő baloldali elnököt, de egyikük sem érte el az 50 százalékos győzelmi küszöböt; a második fordulót október 25-én tartják. Escobar szövetségi vizsgálatot sürgetett az esetleges külföldi beavatkozás miatt, és azt állította, hogy a CIA már két nappal a szavazás előtt tudta, hogy Bolsonaro vezet, miközben a brazil felmérések Lula előnyét jelezték. Az evangéliumi keresztények aránya 2000-ben még csak 15 százalékos volt Brazíliában, ám mostanra már 27 százalékra nőtt. A brazil szövetségi rendőrség elkezdte kivizsgálni az állítólagos amerikai beavatkozást, miután felmerült, hogy amerikai pénzekből támogathattak a legfelsőbb bíróság aláásását célzó projekteket. Escobar szerint Bolsonaro győzelme külpolitikai fordulatot is hozhatna, Brazília ismét szorosabb és barátibb kapcsolatra törekedne Washingtonnal, Brazília BRICS-en belüli szerepe ellenben háttérbe szorulhatna.
Forrás: Brazil votes: CIA cultivated evangelical churches ‘for decades’ – Pepe Escobar (Russia Today)
Új török ellenzéki párt veszélyezteti Erdogan hatalmát?
A július végén megalakult Yeni Parti máris a második legerősebb politikai erővé vált Törökorzágban, ezt sugallja két szeptemberi török közvélemény-kutatás, ám az Erdogan vezette AK Parti továbbra is őrzi az első helyét. Az ASAL közvélemény-kutató felmérésében a kormánypárt 33,8, a Yeni Parti 23,6 százalékon áll, a GENAR pedig 36,1, illetve 21,6 százalékra mérte a két párt támogatottságát. Az új pártot Özgür Özel vezeti, a formáció a CHP (Köztársasági Néppárt) kettészakadása után jött létre. Egy bírósági döntés érvénytelenítette a CHP 2023-as kongresszusának eredményét, és visszahelyezte Kemal Kılıçdaroğlut a párt élére — ennek hatására Özel és 90 ellenzéki képviselő távozott a pártból, majd július 24-én új politikai pártot alapítottak. A Yeni Parti 91 parlamenti mandátumot szerzett és rögtön a legnagyobb ellenzéki frakcióvá vált. A szeptemberi adatokból egyelőre azt lehet kiolvasni, hogy átrendeződnek az ellenzéki szavazók, hisz a GENAR júliusban még csak 15,4 százalékot mért a CHP-nek és 14,5-öt a Yeni Partinak, ám szeptemberre ez 6,6, illetve 21,6 százalékra változott. A 2028-as elnökválasztás további nagy kérdése, hogy ki lehet az ellenzék közös jelöltje, hiszen Ekrem İmamoğlu jogi helyzete bizonytalan (Isztambul polgármestere, a legnagyobb ellenzéki vezér továbbra is a börtönben raboskodik), Mansur Yavaş (Ankara polgármesterének) neve pedig szintén felmerült lehetséges jelöltként. Erdogan pozíciója továbbra is erős, de Özel sikere azt jelzi, hogy a CHP kettészakadása nem semmisítette meg az ellenzéket.
Forrás: A new political storm is brewing for Erdogan (Russia Today)
Litvánia megengedné, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek a területére
A litván parlament jóváhagyta az alkotmánymódosítást, amely eltörölné a tömegpusztító fegyverekre vonatkozó tilalmat. Ezzel lehetővé tennék, hogy a területükön nukleáris fegyvereket állomásoztassanak a szövetséges országok. A javaslatot 106 képviselő támogatta, 18 ellenezte, hatan pedig tartózkodtak; a végső szavazást 2027. január 12-re tűzték ki, amikor legalább 94 igen szavazatra lesz szükség a 141 fős parlamentben. Juozas Olekas házelnök szerint a tilalom megszüntetése erősítheti Litvánia ellenállóképességét és elrettentő erejét, valamint felszámolná azokat a jogi korlátozásokat, amelyek más EU- és NATO-tagállamokhoz képest előnytelen helyzetben tartják az országot. Robertas Kaunas védelmi miniszter ugyancsak az elrettentés fontosságát hangsúlyozta, mert szerinte az ukrajnai háború miatt Litvániának minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy erősítse a biztonságát. A lépés egy szélesebb balti védelmi felkészülés része: Litvánia, Lettország és Észtország katonai gyakorlatokkal, növekvő védelmi kiadásokkal és civil felkészítéssel készül az esetleges orosz támadás különböző forgatókönyveire.
Forrás: Lithuania advances bid to lift constitutional ban on nuclear weapons (Türkiye Today)
Egyre inkább kiábrándulnak Izraelből az amerikai fiatalok
Az amerikai republikánusok eddig egyöntetűen támogattál Izraelt, ám a fiatalabb választók már sokkal kritikusabban szemlélik a zsidó államot. Egy márciusi Pew-felmérésben a republikánusok összességében 58 százalékban kedvezően, 41 százalékban kedvezőtlenül ítélték meg Izraelt, miközben a 18–49 éves republikánusok 57 százaléka már negatív véleményt fogalmazott meg róla. Egy másik, májusi kutatásban a republikánus 18–29 évesek 42 százaléka viszonyult kedvezően az izraeliekhez, szemben a 65 év felettiek 83 százalékával. A törésvonal részben az „America First” külpolitikai szemlélet és a keresztény cionizmus között húzódik. Az előbbi ugyanis nem támogatja a külföldi katonai szerepvállalást, költségesnek tartja az ilyen kalandokat és az amerikai érdekek szerint ítéli meg az eseményeket, ellenben a keresztény cionisták elvből és vallásos meggyőződésből támogatják Izraelt. Donald Trump mindkét tábort igyekezett egyben tartani, de az iráni háború és a közel-keleti amerikai szerepvállalás költségei kiélezték az ellentétet. Az evangéliumi szervezetek politikai befolyása továbbra is jelentős, ám a fiatalabb republikánusok egyre kevésbé fogadják el, hogy Izrael támogatása önmagában a konzervatív identitás vitathatatlan alapelve.
Forrás: The Republican consensus on Israel is starting to fracture Al Jazeera
Ukrajna elveszítheti 8 milliárd dolláros exportbevételét és a termőterületeinek akár 40 százalékát is
Ukrajna legalább 8 milliárd dollár exportbevételtől eshet el 2026 júniusa és 2027 júniusa között, ha kikötői zárva maradnak – Tarasz Viszockij ukrán agrárpolitikai miniszter becslése szerint ez az ország előző évi exportbevételeinek mintegy 20 százaléka. Ukrajna idén 64 millió tonna mezőgazdasági termék kivitelét tervezte, ám kikötői nélkül legfeljebb ennek a felét tudná szárazföldön, Európán keresztül exportálni. Viszockij arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy ha a helyzet tavaszig fennmarad, akkor a következő vetési időszakban 35–40 százalékkal csökkenhet a bevetett terület. Lengyelország és Románia nem engedélyezné a jelenleginél nagyobb volumenű ukrán agrártermékek tranzitját; a román mezőgazdasági miniszter a saját gazdáik érdekeivel és a kikötői kapacitásaik korlátaival indokolta az álláspontját. Az Európai Bizottság elutasította Kijev 220 millió eurós vissza nem térítendő támogatási kérelmét, amelyből az agrárvállalkozások likviditását és hitelkamatait finanszírozták volna. Ukrajna további 1,1 milliárd eurót kért a drágább alternatív szárazföldi szállítás költségeinek a fedezésére, ám erre még nem kaptak választ. Egy litván ágazati vezető közben azt javasolta, hogy az EU 1,5 milliárd euróért vásároljon fel és raktározzon ukrán gabonát, majd később drágábban értékesítse tovább.
Forrás: Украина лишается последних долларовых доходов ВЗГЛЯД.РУ
Dél-Korea alaszkai gázt vásárolna – a közel-keleti bizonytalanság felértékelte a projektet
Kim Dzsonggvan dél-koreai ipari miniszter kedden kijelentette, hogy a tervezett alaszkai cseppfolyósított földgáz-projekt növelné az ország energiaellátásának stratégiai értékét – különösen a közel-keleti háború után; a miniszter arról is beszélt, hogy a koreai befektetésnek gazdaságilag is meg kell térülnie. Az alaszkai LNG-projekt célja, hogy az Északi-Lejtőn (Alaszka legészakibb része) kitermelt földgázt egy mintegy 1300 kilométeres vezetéken keresztül Nikiski kikötőjébe szállítsák, ahol a gázt cseppfolyósítanák és az ázsiai piacokra szállítanák. Hatalmas építési költsége és a többi LNG-szállító versenye miatt a projekt gazdaságossága régóta kétséges. A koreai Nemzetgyűlés kereskedelmi, ipari és erőforrásügyi minisztériumának meghallgatásán a miniszter azt mondta: „igaz, hogy a projekt korábban azért nem haladt előre, mert kereskedelmi életképessége rendkívül alacsony volt (…) de a közel-keleti háború után vitathatatlanul új stratégiai értéke lett.” A miniszter rámutatott a globális LNG-ellátási útvonalak körüli növekvő bizonytalanságra. Dél-Korea egyre nehezebben jut hozzá a közel-keleti LNG-szállítmányokhoz, ráadásul a Mexikói-öböl partjáról érkező egyes rakományoknak a Panama-csatorna helyett a Jóreménység-fokát kell megkerülniük. „Ha az alaszkai LNG-projekt sikeresen fejlődik, és Dél-Korea LNG-t tud onnan szerezni, akkor annak stratégiai értéke lehet” – mondta a miniszter a meghallgatáson. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Dél-Korea több mint 50 milliárd dollárt fektet be az alaszkai LNG-projektbe, míg Szöul fenntartja, hogy nem született végleges döntés, és részvétele a kereskedelmi életképességtől és a hazai jogi követelmények betartásától függ. A projekt a tavaly megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodáshoz kapcsolódó, 350 milliárd dolláros amerikai befektetési kötelezettségvállalás része.
Forrás: Alaska LNG project gains appeal, but economics still key: minister (Korea Herald)
Jobboldaliakat nem vesznek fel a német hadseregbe
A Bundeswehr sürgősen toborozna katonákat, ám közben még szigorúbban szűrné meg a jelölteket: július óta a Katonai Elhárítás (MAD) egy új szoftverrel vizsgálja valamennyi jelentkező webes aktivitását. A „Támogatott alkotmányhűség-vizsgálat” (uVTP) nevű rendszert egy német IT-céggel együtt hozták létre. A szoftver azt kutatja, hogy a jelentkező posztol-e jobboldali tartalmakat, követ-e ilyen fiókokat, vagy megoszt-e jobboldali bejegyzéseket. Már több tízezer jelentkezőt világítottak át, és eddig száznál több jelentkezőt zártak ki „az alkotmányhűség hiánya” miatt – hogy ez pontosan mit jelent, azt nem kommunikálták. A MAD a 2025-ös éves jelentésében 610 új, szélsőségesség miatt indított ügyet regisztrált, szemben az előző évi 524-el. Tizenegy személyt minősítettek jobboldali szélsőségesnek – ugyanannyit, mint 2024-ben. Huszonegy jelentkező esetében merült fel „az alkotmányhűség hiányának” a gyanúja. Eközben drámaian nő azoknak a száma, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot: 2026 januárja és augusztusa között 12 102-en tagadták meg, 2025 egészében 3 879-en, 2024-ben pedig csak 2 249-en. Két hónap alatt megduplázódott a szám. Nemcsak katonák és tartalékosok, hanem a kiképzetlenek is megtagadják a szolgálatot, bár az általános hadkötelezettség továbbra is szünetel. Az okok között a NATO és Oroszország közötti feszültségek, valamint az új hadkötelezettségi törvény szerepel, amely január elsején lett hatályos.
Forrás: Wer nicht zur Bundeswehr will, muss nur rechts im Web posten (Tichys Einblick)
Kiváló minőségű termőföldre épül MI-adatközpont Ausztriában
Egyre több MI-alkalmazásokhoz szükséges adatközpontok építése; ezek egyre nagyobbak, és egyre több energiát igényelnek. A politikát ez nem zavarja, sőt támogatja a fejlesztést – az EU öt-hét éven belül megháromszorozná az adatközponti kapacitását, a német kormány pedig 2030-ig legalább a duplázást, az MI-kapacitás megnégyszerezését tervezi. Ám a polgárok egyre több helyen utasítják el az adatközpontok építését. Például Amerika Utah államában építik fel a világ legnagyobb adatközpontját, amelynek több mint kétszer akkora területe lesz, mint Manhattannak, és több áramot fogyasztana, mint egész Utah. A Meta idén hét gigawatt kapacitású infrastruktúrát tervez üzembe helyezni, 2027-re tizennégyre duplázva. Az osztrák Kronstorfban a Google 50 hektárnyi kiváló minőségű termőföldre épít adatközpontot, amelynek áramigénye 500 megawattra bővíthető – ez csaknem egész Felső-Ausztria éves áramfogyasztásának egyharmadának felel meg. A probléma nemcsak az áram: az adatközpontoknak hatalmas vízmennyiségre van szükségük a hűtéshez. A Google Kronstorfban évi 5,5 milliárd liter vizet vehet ki az Enns folyóból. Az Egyesült Államokban Texasban az adatközpontok 2030-ra az állam teljes vízfogyasztásának hét százalékát tehetik ki. Spanyolországban az Amazon engedélye évi 700 millió liter vízre szól, és csaknem 50 százalékos emelést kért az aszály sújtotta országban. Az ellenállás ellenben növekszik: az USA-ban 2026 első hónapjaiban több mint 300 adatközpontokról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be, legalább 15 államban helyi moratóriumokat fogadtak el, Maine pedig az első állam, amely teljes tilalmat vezetett be. Július 18-án országos tiltakozónapot tartottak, összesen 142 tüntetést tartanak 42 államban, a polgárok pártoktól függetlenül részt vesznek rajtuk. Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez törvényjavaslatot nyújtott be, melyben országos moratóriumot kérnek az MI-adatközpontok építésére. A kritikusok szerint a gigantikus energiaigény ellentmond az EU energiahatékonysági irányelvének, a vállalatok gyakran titkolják kilétüket, és az engedélyezési rendszerek kiskapuit kihasználva kerülik el a környezeti hatásvizsgálatokat. Az adatközpontok emellett jelentős zaj- és infraszónikus terhelést okoznak, és bár zöld energiát ígérnek, a hatalmas kapacitásnövelés valódi környezeti terhe kérdéses.
Forrás: KI-Rechenzentren: der Widerstand wächst (Multipolar Magazin)
Az amerikai választóknak már a ChatGPT mondja meg, hogy kire szavazzanak
Amerikai választók a novemberi félidős választások előtt már a ChatGPT-t és más mesterséges intelligencia-rendszereket használnak a jelöltek politikai álláspontjainak és kampányállításainak elemzésére. Az NPR (National Public Radio) által megszólaltatott felhasználók táblázatokat készíttetnek a különböző jelöltekről, vírusszerűen terjedő állításokat ellenőriztetnek, egy pennsylvaniai választó pedig a Claude segítségével teljes honlapot épített a jelöltek álláspontjainak bemutatására. Rafael Batista, a Johns Hopkins Egyetem kutatója arra figyelmeztette az embereket, hogy a mesterséges intelligencia modellek hajlamosak megerősíteni a felhasználó már meglévő véleményét, így az illető meggyőződését táplálják, miközben nem szerez többlettudást. Egy megszólaltatott választó a ChatGPT-t „people pleasernek” (az emberek kedvében járónak — a szerk.) nevezte, és úgy fogalmazott: a rendszer pozitívan beszél arról az irányról, amely felé a felhasználó eleve hajlik. További kockázatot vet fel, hogy az MI használata „kognitív kiszervezéshez” vezethet a politikai döntésekben. Emellett az AI-cégek politikai kapcsolatai is kényes kérdéseket vethetnek fel: az OpenAI-hoz köthető politikai akcióbizottságok republikánus és demokrata jelölteknek is több tízmillió dollárt adományoztak, Greg Brockman pedig 2025-ben 25 millió dollárt adott egy Donald Trumpot támogató szervezetnek.
Forrás: Particularly Weak-Minded Americans Are Asking ChatGPT Which Candidate to Vote For, Which Sounds a Bit Like AI Is Just Voting Now Via Meat Proxies (Futurism)
Nem létező, MI-vel kreált szerző publikált kanadai lapokban
Egy „Daniel Robson” néven működő, a Türkiye Today vizsgálata szerint mesterséges intelligenciával létrehozott álújságíró közel két éven át publikált több kanadai sajtótermékbe és szakpolitikai felületre. Az álújságíró Marokkó számára kedvező álláspontokat és a marokkói ellenzékieket kritizáló állításokat terjesztett. Robson portréját 97 százalékos valószínűséggel készítette mesterséges intelligencia program. Az álújságíró minden videóhívást következetesen elutasított, személyazonosságát pedig az általa megkeresett szerkesztőségek sem ellenőrizték megfelelően. Írásaiban leginkább Hicham Jerando kanadai–marokkói üzletembert és Mehdi Hijaouy volt marokkói hírszerzőt támadta, később pedig egy török textilkereskedőt is drogkereskedelemmel és pénzmosással hozott hírbe. A vádakhoz csatolt pénzügyi „bizonyítékok” mindössze 1500–2500 dolláros átutalásokat tartalmaztak. Az Ottawa Citizen és a Policy Options nevű médiumok a megkeresés után eltávolították Robson anyagait, utóbbi főszerkesztője pedig elismerte, hogy nem tudták igazolni még az általa megjelölt tanulmányi hátteret sem.
Forrás: Exclusive—Fake AI columnist dupes Canadian press to target Moroccan dissidents, and a Turkish ‘middleman’ (Türkiye Today)
Mi történt az elmúlt napokban?
Pestis szabadult ki egy egy orosz laborból? Meghalt egy dolgozó, 200 embert helyeztek megfigyelés alá
Meghalt egy 28 éves laboratóriumi technikus az oroszországi Selehovban, miután súlyos tüdőgyulladással kórházba került; munkahelye, az irkutszki kutatóintézet a Yersinia pestis és más nagyon kockázatos kórokozók vizsgálatával foglalkozik. Darja Sipilovát szeptember 29-én vitték kórházba, lélegeztették, majd meghalt az október elsejéről másodikára virradó éjjel.
Kalinyingrád lehet a NATO–orosz háború gyújtópontja – Danzig történelmi párhuzama kísért
John Leake úgy látja, hogy Kalinyingrád egy NATO–orosz katonai eszkaláció gyújtópontjává válhat, és a helyzetet a második világháború előtti Danzig szerepéhez hasonlítható. A szerző az október 1-jei orosz figyelmeztetésekre hivatkozik, amelyek szerint Moszkva egy Kalinyingrád elleni blokádot vagy támadást olyan fenyegetésnek tekintene, amelyre teljes fegyverarzenáljával, akár nukleáris eszközökkel is válaszolhatna.
Ukrajna a Palantir háborús mesterséges intelligenciájának kísérleti terepévé vált
A Palantir az ukrajnai háborút saját katonai mesterségesintelligencia-rendszereinek valós harctéri tesztelésére használja, miközben technológiái egyre mélyebben beépülnek az ukrán állam és hadsereg működésébe – állítja Nate Bear. A vállalat rendszerei a célpontok felderítésétől a csapásmérésig terjedő katonai folyamatokat támogatják: a Maven nagy mennyiségű adatot kapcsol össze, a Prisma dróntámadásokat segít irányítani, a MetaConstellation pedig műholdas megfigyelést rendelhet célterületekhez.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
