MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Pestis szabadult ki egy egy orosz laborból? Meghalt egy dolgozó, 200 embert helyeztek megfigyelés alá
Az amerikai AIPAC nevű Izrael-párti lobbicsoporttól egyre inkább eltávolodnak a demokraták, és már a republikánusok is
A Pax Silica az amerikai szabályok szerint szervezné át a mesterséges intelligencia globális ellátási láncait
Új amerikai–izraeli támadás készül Irán ellen Douglas Macgregor szerint, Washington globális fölénye pedig egyre csökken
Élénkülő hormuzi olajforgalom? Rekordköltségek és iráni támadások tartják válságban az ellátást
Georgiai puccskísérlet: az EU támogatta és finanszírozta Tbiliszi szerint
Alex Karp techmilliárdos vásárolt 15 ezer hektárnyi svéd vadászterületet, a helyiek attól tartanak, hogy lezárja azt
Humanoid robotokkal gyilkolnának orosz katonákat az ukránok
Oroszország a tálibokkal akar együttműködni, közben Pakisztánt sem engedi el
Nem sikerült kiváltani a Microsoftot: 90 millió eurós német veszteség
Adatközpontokra hivatkozva faragta le adóját a Meta – 2025-ben közel 4 milliárd dollárral
Fagyasztók a frontvonalon – kibertámadás célpontja lehet a katonai hűtés?
Pestis szabadult ki egy egy orosz laborból? Meghalt egy dolgozó, 200 embert vizsgálnak meg a hatóságok
Meghalt egy 28 éves laboratóriumi technikus az oroszországi Selehovban, miután súlyos tüdőgyulladással kórházba került; munkahelye, az irkutszki kutatóintézet a Yersinia pestis és más nagyon kockázatos kórokozók vizsgálatával foglalkozik. Darja Sipilovát szeptember 29-én vitték kórházba, lélegeztették, majd meghalt az október elsejéről másodikára virradó éjjel. A Rospotrebnadzor (az Oroszországi Föderáció Fogyasztóvédelmi és Emberi Jóléti Felügyeleti Szolgálata) azt nyilatkozta, hogy „ismeretlen etiológiájú tüdőgyulladásról” van szó, valamint közölték, hogy a mintákban nem találtak olyan mikroorganizmust, amilyet a nő a munkája során kaphatott volna el, továbbá a biológiai biztonsági vizsgálat sem állapított meg kórokozóval kapcsolatos balesetet. A hatóságok ennek ellenére mintegy 200 kontakszemélyt figyelnek meg, többségüket a kórházba vitték, és hatvannál több intézeti dolgozót különítettek el ideiglenesen. A tesztek során két korona- és két rhinovírusos esetet találtak, pestiseset nem. Több egészségügyi intézményben elrendelték a betegfelvétel és az elbocsátás korlátozását, egy alumíniumüzemben pedig átmeneti maszkviselést rendeltek el. A helyi sajtóértesülések arról tájékoztatták az olvasókat, hogy laborbaleset történhetett: eltört, pestisbaktériumot tartalmazó kémcsőből szabadulhatott ki a vírus, ám ezt a hatóságok cáfolják. A burját kormányzó valóban mondta, hogy a nő „esetleg pestisben” halt meg, de nem jelentette be, hogy kitört volna a járvány.
Forrás: Große Seuche in Russland ausgebrochen? (TKP)
Az amerikai AIPAC nevű Izrael-párti lobbicsoporttól egyre inkább eltávolodnak a demokraták, és már a republikánusok is
Látványosan meggyengült az AIPAC szinte vitathatatlan washingtoni befolyása: egyre több demokrata politikus utasítja el a szervezet pénzügyi támogatását, miközben a republikánusok is egyre nagyobb távolságot tartanak tőlük. A Demokrata Párton belül szinte egyöntetűen elítélik Benjamin Netanjahu politikáját Gavin Newsom kaliforniai kormányzó szerint, ráadásul a pártban egyre többen utasítják el az AIPAC-pénzeket. Michiganben Mike Rogers republikánus szenátusjelölt szövetségesei állítólag arra kérték a szervezetet, hogy ne kampányoljon mellette; az AIPAC és szatellitszervezetei majdnem 30 millió dollárt költöttek a demokrata Haley Stevens támogatására, mégis ellenfele, a szintén demokrata Abdul El-Sayed nyert a házi jelöltversenyen. Egy 2026-os NBC-felmérés szerint már csak az amerikai választók 32 százaléka, a demokratáknak pedig mindössze 13 százaléka vélekedett kedvezően Izraelről. Az amerikai zsidó közösség is egyre kritikusabban nézi az „óhazát”: a Washington Post 2025-ös felmérése szerint 61 százalékuk úgy vélte, hogy Izrael háborús bűnöket követett el Gázában. Eric Alterman szerint az izraeli lobbiszervezet azért szigetelődött el egyre inkább politikai értelemben, mert folyamatosan jobbra tolódott (többnyire republikánusokat kezdett el pénzelni), valamint támogatta Netanjahu 2015-ös Obama-ellenes kongresszusi fellépését, és rengeteg pénzzel avatkozott be a demokratikus előválasztásokba.
Forrás: „AIPAC Has Failed” (New York Times)
A Pax Silica az amerikai szabályok szerint szervezné át a mesterséges intelligencia globális ellátási láncait
A Pax Silica nemzetközi kezdeményezés az Egyesült Államok által meghatározott technológiai, kereskedelmi és oktatási keretbe foglalná a mesterséges intelligencia-ipar ellátási láncait, miközben továbbra is Washington döntene arról, hogy kik férnek hozzá a csúcstechnológiához. A programot 2025 decemberében hirdették ki hat partnerországgal együtt. Idén július végéig további huszonöt állam és szervezet fogadta el a kezdeményezést, köztük Németország, India, Hollandia és az Európai Unió. Panamában az amerikai külügyminisztérium akár 50 millió dollárral is beszállna egy PaxPass nevű vámplatformba. Ez a rendszer azt ellenőrizné, honnan származnak a félvezetők, a mesterséges intelligenciához használt infrastruktúrák és a kritikus ásványok, a rendben lévő szállítmányok vámját pedig gyorsítottan kezelnék. A támogatást csak amerikai szervezet kaphatja meg. A Fülöp-szigeteken eközben egy 1619 hektáros gazdasági biztonsági övezetet hoznának létre, ahol félvezetőket szerelnének össze, MI-szervereket gyártanának, és az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagokat dolgoznák fel. Mindehhez egy 250 millió dolláros alap, egy 270 diplomáciai képviseleten működő technológiai beszerzési szolgáltatás, valamint a Stanford Egyetemmel közösen kidolgozott ipari tanterv is kapcsolódik. A cikk szerint e konstrukcióban továbbra is az amerikaiak dönthetnek stratégiai kérdésekben: a résztvevők kaphatnak projekteket, tőkét és segítséget az értékesítéshez, de a legfejlettebb számítási kapacitásokhoz továbbra is csak amerikai exportengedéllyel és egyedi elbírálás alapján lehet hozzáférni.
Forrás: Pax Silica: Washingtons Frieden (Overton Magazin)
Új amerikai–izraeli támadás készül Irán ellen Douglas Macgregor szerint, Washington globális fölénye pedig egyre csökken
Douglas Macgregor nyugalmazott ezredes szerint az Egyesült Államok és Izrael ismét készül megtámadni Iránt, Washington pedig csak akkor fogadna el egy békemegállapodást, ha Teherán lényegében feltétel nélkül kapitulálna. Az amerikai politikai kommentátor szerint a konfliktus következő szakasza elsősorban légi- és rakétaháború lesz. Mindezt arra alapozza, hogy a térségbe vonultak az amerikai erők, az európai bázisokon gyorsan bevethető bombázók állomásoznak, valamint nagy mennyiségű fegyvert küldtek Izraelnek. Macgregor szerint Irán nem fog meghátrálni és ha netalán mégis nukleáris fegyvert vetnének be ellene, ezzel a támadók Oroszország és Kína reakcióját kockáztatnák. A nyugalmazott ezredes helyzetértékelése szerint a háttérben egy mélyebb stratégiai probléma áll: Washington továbbra is úgy viselkedik, mintha helyreállíthatná az 1990-es évek egypólusú világrendjét, miközben gazdasági, katonai és pénzügyi fölénye már nem elegendő ehhez. Izrael szerinte tartós amerikai támogatás nélkül súlyos stratégiai nehézségekkel szembesülhet, mert egyedül képtelen legyőzni Iránt. Macgregor a növekvő amerikai adósságot és katonai kiadásokat is korlátozó tényezőnek tartja, és arra számít, hogy az Egyesült Államoknak idővel csökkentenie kell globális katonai szerepvállalását, valamint el kell fogadnia a többpólusú világrendet.
Forrás: Douglas Macgregor: Israel vs Turkey and Qatar - New US War Strategy? (Greater Eurasia Substack)
Élénkülő hormuzi olajforgalom? Rekordköltségek és iráni támadások tartják válságban az ellátást
A Hormuzi-szoroson ismét napi 13–17 millió hordó olaj jut át, de ez még jócskán elmarad a háború előtti mintegy 20 millió hordós szinttől, miközben az iráni támadások, a dráguló szállítási költségek és az amerikai haditengerészet hadi erőfeszítései miatt az ellátás továbbra sem állt helyre. A forgalom növekedését részben a hajók közötti, kikapcsolt AIS-jeladókkal végzett átrakodások, illetve Szaúd-Arábia részben újraindult kelet–nyugati irányú olajvezetéke teszik lehetővé; a vezetéken napi mintegy 4 millió hordó jut ki a térségből. Rose Kelanic, a Defense Priorities közel-keleti programjának vezetője szerint Irán nem tudja teljesen lezárni a szorost, az Egyesült Államok viszont békemegállapodás híján csak nagy katonai erővel képes nyitva tartani. Eközben emelkednek a magánhajók biztosítási díjai, hiánycikké váltak a nagyméretű tankerek, egyes fuvardíjak pedig már elérik az 1,2 millió dollárt. A dízelpiacon különösen nagy a nyomás: a G7 további 100 millió hordó nyersolaj és dízel felszabadításáról döntött, miközben az amerikai készletek a szakértők szerint 1983 óta nem látott mélypontra apadtak. A Brent olaj ára a javuló szállítási feltételek ellenére is 102 dollár körül maradt hordónként.
Forrás: Increase in Hormuz oil traffic is papering over a darker reality (Responsible Statecraft)
Georgiai puccskísérlet: az EU támogatta és finanszírozta Tbiliszi szerint
Az Európai Unió politikai és pénzügyi támogatást nyújtott a 2025. október 4-i georgiai kormányellenes megmozdulások szervezőinek, amikor a tüntetők az elnöki palotát is megrohamozták - állítja Kakha Kaladze tbiliszi polgármestere, a kormányzó Georgiai Álom főtitkára. Kaladze szerint Brüsszel nem ítéli el a georgiai ellenzéki szervezetek erőszakos cselekedeteit, az uniós tisztviselők demonstrálókat támogató nyilatkozatai pedig azt bizonyítják, hogy a tüntetők támogatásával Brüsszel a regnáló kormányt akarta megbuktatni. A polgármester szerint az EU „támogatásával és finanszírozásával” indították a kampányt, hogy Brüsszel forradalom és államcsíny útján juttassa hatalomra a saját embereit. Az EU ezzel szemben azzal vádolja a Georgiai Álom kormánypártot, hogy eltéríti az országot az uniós csatlakozás útjáról, ezzel szemben a georgiai vezetés szerint Brüsszel azért zsarolja Tbiliszit, mert az nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és nem akart „második frontot” nyitni az ukrajnai konfliktusban. Kaladze ennek ellenére szeretnék újjáépíteni az uniós kapcsolatokat, ám az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján tenné ezt. Georgia 2023-ban kapott uniós tagjelölti státuszt, csatlakozási folyamata azonban azóta lényegében leállt.
Forrás: „EU ‘supported and funded’ Georgia coup attempt – Tbilisi” (Russia Today)
Alex Karp techmilliárdos vásárolt 15 ezer hektárnyi svéd vadászerületet, a helyiek attól tartanak, hogy lezárja azt
A Palantir Technologies amerikai szoftvercég társalapítója és vezérigazgatója, Alex Karp techmilliárdos, mintegy 15 ezer hektár földet vásárolt Svédország Härjedalen régiójában a nemrég alapított Cladonia Skog AB társaságon keresztül, amelynek tényleges tulajdonosa. A Storsjön-tó mellett fekvő terület nagysága Malmö szárazföldi területével vetekszik, és Berg község területének 2,6 százalékát alkotja; a vételár becslések szerint körülbelül 21 millió euró lehetett. Az eladó SCA szerint a birtok jelentős része kopár magashegységi vidékből és gyengén növő hegyvidéki erdőből áll, ezért inkább vadászatra, sífutásra, túrázásra és pihenésre alkalmas, semmint intenzív fakitermelésre. A vásárlás aggodalmat keltett a helyi közösségben, mivel két vadásztársaság már elvesztette a terület használati jogát, egy harmadik pedig 2027-ben veszíti el, és az is felmerült, hogy a terület egy része magánzónává válna. A Cladonia társaság cáfolta a híreszteléseket, miszerint egy adatközpont építését tervezik a területen. Karpék azt nyilatkozták, hogy azért vásárolták meg a területet, mert szeretik a sífutást, az elzárt térségeket és a vadon tájakat; Karp már korábban is vásárolt házak a svéd hegyekben. A Palantir immár 14 éve jelen van Svédországban, és sajtóértesülések szerint a hadsereggel és a rendőrséggel is szerződtek, a földvásárlást azonban Karp magáncége intézte.
Forrás: Palantir-Boss kauft riesige Waldfläche in Schweden (TKP)
Humanoid robotokkal gyilkolnának orosz katonákat az ukránok
Mihajlo Fedorov ukrán volt védelmi miniszter tervei szerint fél éven belül már humanoid robotok gyilkolhatnának orosz katonákat az ukrajnai hadszíntéren, hosszabb távon pedig robotokkal váltaná fel az ukrán gyalogságot. A korábbi digitális átalakulásáért felelős miniszter a drónhadviselés után a háború „robotizálását” tekinti a következő technológiai áttörésnek, és mérnököket, startupokat, befektetőket, kutatás-fejlesztési részlegeket és katonai tesztelést egyetlen védelmi technológiai ökoszisztémába szervezné át. A jelenlegi humanoid robotok 40–70 ezer dolláros ára szerinte még túl nagy ahhoz, hogy tömegesen vessék be őket a fronton. Fedorov szerint három fő területbe kell befektetni: szenzorokba és robotokba, olcsóbb Shahed-elhárító rakétákba, valamint mesterséges intelligenciával vezérelt támadó drónokba és rakétákba. Az általa javasolt rendszerben azokat a technológiákat, amelyek a fronton már beváltak, gyorsan tömeggyártásba vinnék. Fedorov korábban az ukrán drónprogram fejlesztését is irányította; állítása szerint ma már a támadások 95 százalékát drónok hajtják végre, és több mint 700 ukrán vállalat gyárt ilyen eszközöket. A projekt finanszírozásához befektetőket keres, és a Palantir vezetőjét, Alex Karpot is megnyerte egy tervezett, drónokra és MI-alapú fegyverrendszerekre összpontosító alap támogatására.
Forrás: Fedorov: Humanoider Roboter soll innerhalb von sechs Monaten den ersten russischen Soldaten töten (Overton Magazin)
Oroszország a tálibokkal akar együttműködni, közben Pakisztánt sem engedi el
Oroszország először hívott meg tálib katonai küldöttséget egy hadgyakorlatára, amióta a tálib mozgalom 2021-ben átvette a hatalmat. Moszkva eközben továbbra is fenntartja védelmi és terrorellenes együttműködését Pakisztánnal. A tálib tisztek megfigyelőként vettek részt a szeptember 28. és október 3. között megrendezett Center–2026 gyakorlaton, ahol pakisztáni katonák is jelen voltak. Mansoor Qaisar szerint mindez nem bizonyítja, hogy Moszkva Iszlámábád ellen fordulna. Oroszország 2025 áprilisában felfüggesztette azt a tilalmat, amely a tálibokat terrorszervezetként kezelte, júliusban pedig első országként ismerte el a kormányukat. Szergej Sojgu és Mohammad Jákub Mudzsáhid májusban katonai-technikai megállapodást írt alá; ennek nyilvánosságra került része főként az Afganisztánban maradt szovjet haditechnika felújításáról szól. Egyik fél sem erősítette meg, hogy ennél szélesebb együttműködésre is lett volna igény– légvédelemre, vadászgépekre és helikopterekre is kiterjedően. Közben Pakisztán és Afganisztán viszonya nagyon megromlott, már légicsapást is mértek egymásra: Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy teret ad a TTP dzsihadista szervezet működésének, amelynek a fő célja a pakisztáni kormány megdöntése és egy iszlám emírség létrehozása — a tálibok ezt tagadják. A tálib kormány immár kitört a Pakisztánra támaszkodó regionális szerepéből, és Oroszországgal, Kínával, Indiával és más államokkal épít párhuzamosan kapcsolatokat.
Forrás: Russia courts the Taliban without dropping Pakistan (Asia Times)
Nem sikerült kiváltani a Microsoftot: 90 millió eurós német veszteség
A német Dataport Phoenix nevű projektje célja az volt, hogy nyílt forráskódú megoldásokból hozzanak létre egy teljes értékű, a nagy amerikai szolgáltatóktól független közigazgatási munkahelyet – lényegében a Microsoft kiváltására. A hamburgi számvevőszék szerint 2024 júniusáig már körülbelül 140 millió eurót költöttek a projektre. A projekt korlátlan folytatását további 100 millió euróra becsülték, és még a meglévő kötelezettségekből való kiszállás is legalább 32 millió euróba került volna. A vizsgálat súlyos hiányosságokat tárt fel: alábecsülték a költségeket és a kockázatokat, hiányos volt a dokumentáció, és elégtelenül kezelték a kockázatokat. Schleswig-Holstein szövetségi kormánya végül visszalépett lehetséges megrendelőként, részben a késések, részben a hiányzó biztonsági koncepciók miatt. Közben az Európai Bizottság 2026 nyarán bevezette az Element Pro rendszert a Microsoft Teams „szuverén” tartalékaként – ám a Teams maradt az elsődleges kommunikációs platform. A belső fogadtatás vegyes volt: egy munkatárs az Element Prót szó szerint „absolute shit”-nek, azaz borzalmasnak nevezte. A Phoenix közösségi változatát ugyanakkor openDesk néven továbbfejlesztik a német Digitális Szuverenitási Központnál.
Forrás: „Absolute shit“ und 90 Millionen Verlust: Europas Versuch, Microsoft und Co. zu ersetzen, scheitert (Report24)
Adatközpontokra hivatkozva faragta le adóját a Meta – 2025-ben közel 4 milliárd dollárral
A Meta 2025-ben csaknem 4 milliárd dollárral csökkentette amerikai adóját azzal, hogy a több milliárd dolláros adatközpont-építéseit egy kutatási és kísérleti tevékenységeket támogató adókedvezmény alá sorolta. Ugyanezzel a módszerrel 2024-ben 2 milliárd dollárt takarított meg. A kedvezményt eredetileg azért hozták létre, hogy a kockázatos kutatási és fejlesztési projekteket ösztönözzék vele. A Meta viszont egyszerűen „pilot modellekként”, azaz kísérleti mintaprojektekként kezeli a hatalmas adatközpont-beruházásait. A cég a saját tőzsdei beadványaiban ugyanakkor elismerte, hogy a kutatási adókedvezmények körül bizonytalanságok vannak, és emiatt később vissza kellhet fizetnie a megtakarított összegek egy részét. Az amerikai adóhatóság korábban már több ezer vállalatot is megrovott azért, mert szokványos kiadásokra alkalmazta ugyanezt a kedvezményt. A Meta 2025-ben a tőzsdén jegyzett cégek közül a kedvezmény legnagyobb ismert haszonélvezője lett. Az IRS, az Amerikai Egyesült Államok szövetségi adóhatósága, emellett továbbra is 355 millió dollárt próbál visszaszerezni a vállalattól egy másik, 2013-as, a News Feed fejlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény ügyében. Andy Stone szóvivő szerint a Meta jelentős kutatás-fejlesztési kiadásai amerikai munkahelyeket támogatnak.
Forrás: Meta Is Using Its Massive AI Data Centers to Avoid Paying Billions of Dollars in Taxes (Futurism)
Fagyasztók a frontvonalon – kibertámadás célpontja lehet a katonai hűtés?
Több amerikai katonai létesítményben is gond akadt az élelmiszerek hűtésével. Ez arra figyelmeztet, hogy egy ellenfél akár hétköznapi infrastruktúrák megzavarásával is tesztelhetné, mennyire gyorsan és hatékonyan reagál az amerikai hadsereg. Fort Huachucában egy éjszaka állítólag az összes komisszáriumi (az amerikai hadsereg bázisain működő élelmiszer- és vegyesbolt) fagyasztó leolvasztási módba kapcsolt. Arra viszont nincs nyilvános bizonyíték, hogy kibertámadás vagy külföldi szereplő okozta volna a gondot – az ok lehetett műszaki, szoftveres vagy karbantartási hiba is. Timothy Maney nemzetbiztonsági szakértő szerint egy kifinomult támadó számára az ilyen esetek kiválóan alkalmasak lennének arra, hogy felmérje: milyen gyorsan ismerik fel az egymástól távoli zavarok összefüggését, mikor indul kiberbiztonsági vizsgálat, és hogyan működik együtt a hadsereg, a karbantartás és a kormányzat. A kockázatot növeli, hogy a katonai bázisok fűtési, hűtési, víz-, üzemanyag-, beléptető- és épületirányítási rendszereit egyre gyakrabban digitálisan felügyelik, hálózatba kötik, vagy távolról is elérhetővé teszik. Maney ezért azt sürgeti, hogy a Pentagon és a Kongresszus tekintse a működési technológia védelmét a katonai készenlét részének, és vizsgálja meg ezeknek a rendszereknek a távoli elérését, eredetét, karbantartását és hálózati kapcsolatait.
Forrás: Refrigerators: The Next Battle Frontier? (Watts Up With That?)
Mi történt az elmúlt napokban?
Kalinyingrád lehet a NATO–orosz háború gyújtópontja – Danzig történelmi párhuzama kísért
John Leake úgy látja, hogy Kalinyingrád egy NATO–orosz katonai eszkaláció gyújtópontjává válhat, és a helyzetet a második világháború előtti Danzig szerepéhez hasonlítható. A szerző az október 1-jei orosz figyelmeztetésekre hivatkozik, amelyek szerint Moszkva egy Kalinyingrád elleni blokádot vagy támadást olyan fenyegetésnek tekintene, amelyre teljes fegyverarzenáljával, akár nukleáris eszközökkel is válaszolhatna.
Ukrajna a Palantir háborús mesterséges intelligenciájának kísérleti terepévé vált
A Palantir az ukrajnai háborút saját katonai mesterségesintelligencia-rendszereinek valós harctéri tesztelésére használja, miközben technológiái egyre mélyebben beépülnek az ukrán állam és hadsereg működésébe – állítja Nate Bear. A vállalat rendszerei a célpontok felderítésétől a csapásmérésig terjedő katonai folyamatokat támogatják: a Maven nagy mennyiségű adatot kapcsol össze, a Prisma dróntámadásokat segít irányítani, a MetaConstellation pedig műholdas megfigyelést rendelhet célterületekhez.
Berlin hosszú hatótávolságú csapásmérő erőt épít – már ballisztikus rakétákat is gyártana
Németország nagyszabású rakétafegyverkezésbe kezdett, amely az amerikai Tomahawkok beszerzésétől a ballisztikus rakéták németországi gyártásáig terjed, és Dmitrij Kornev katonai szakértő értékelése szerint a Bundeswehr Nyugat-Európa vezető rakétás erejévé válhat.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
