MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Öt súlyos kérdés a Flydubai-incidens után: a másodpilóta előélete és a gép 5180 méteres zuhanása is kérdéseket vet fel
Terrortámadás vagy még tisztázatlan incidens? Blumenthal Netanjahu gyors reakcióját bírálja
Leszek Miller leállítaná az Ukrajnának szánt támogatást, amíg Kijev el nem számol a korábbi pénzekkel és fegyverekkel
Történelmi lett választási győzelem: Kulbergs Ukrajna támogatását és az Oroszországgal szembeni kemény irányt folytatná
Görögország Izraelre támaszkodva erősíti haderejét, miközben éleződik az ellentét Törökországgal
Svéd jelentés: bevándorlói hátterű bűnözői klánok párhuzamos igazságszolgáltatást és intézményi befolyást építenek
Kalinyingrád lehet a NATO–orosz háború gyújtópontja – Danzig történelmi párhuzama kísért
Albánia nemet mond további uniós visszatérési központokra, Rama gyorsabb EU-csatlakozást követel
Németország észak-afrikai energiával csökkentené az amerikai LNG-függést, Marokkó zöld utat adott a Sila Atlantiknak
Nukleáris verseny indul a Holdon: az Egyesült Államok 2030-ra, az orosz–kínai együttműködés 2036-ra tervez reaktort
Tényleg alulfizetik a francia tanárokat?
Kilépett az EU vegyipari szövetségéből a legnagyobb európai környezetvédelmi ernyőszervezet az ipari befolyás miatt
Florida fogyasztóvédelmi pert indított a Pfizer és Albert Bourla ellen a Covid-vakcina kommunikációja miatt
A “Zöld klérus” - egy új ideológiai elit nevelné és irányítaná a társadalmat
Amerikai középiskolások fegyverhálózatai látják el mexikói kartellek közvetítőit
Öt súlyos kérdés a Flydubai-incidens után: a másodpilóta előélete és a gép 5180 méteres zuhanása is kérdéseket vet fel
A Flydubai FZ1073-as járatán történt támadás után öt fő kérdés került előtérbe, miközben a hivatalos verzió több részletét is vitatják. A járat két és fél órával a dubaji felszállás után több mint 5180 métert zuhant kevesebb mint két perc alatt, majd Szaúd-Arábiában hajtott végre kényszerleszállást. A másodpilóta, Hamam al-Hammami a beszámolók szerint baltával támadt Smit Machchhar kapitányra, de az utasok lefogták, miután a sérült pilóta ki tudta nyitni a pilótafülke ajtaját. Kérdés, hogyan repülhetett al-Hammami, ha ománi hatóságok korábban ideológiai aggályok miatt állítólag eltiltották a repüléstől és képzésből is eltávolították. Szintén vitatott, hogyan tudott egy vízvezeték-szerelőként azonosított utas rövid időre beavatkozni a gép irányításába, illetve miként úszhatta meg mindenki sérülés nélkül a rendkívül meredek süllyedést. További kérdés, hogyan engedélyezhették egy ománi állampolgár szolgálatát Izraelbe tartó járaton, noha Izraelnek nincs diplomáciai kapcsolata Ománnal. A kapitány szerint a támadó röviddel az akció előtt időt kért az imára, de az időpont nem esett egybe a megszokott iszlám imaórával.
Forrás: What are the five questions being asked regarding the Flydubai attack? (Al Jazeera)
Terrortámadás vagy még tisztázatlan incidens? Blumenthal Netanjahu gyors reakcióját bírálja
Max Blumenthal azt állítja, hogy Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök és Izrael Katz védelmi miniszter szinte azonnal „dzsihadista terrortámadásként” értelmezte a Flydubai-járaton történt incidenst, miközben Eyal Zamir izraeli vezérkari főnök és vezető katonai parancsnokok kezdeti értékelése állítólag nem tartotta eltérítési kísérletnek az esetet. A szerző szerint a szaúdi és emirátusi állami média másnap is tartózkodott attól, hogy terrortámadásként írja le a történteket, és megvárta a másodpilóta kihallgatását, illetve az indíték vizsgálatát. Donald Trump szintén fenntartásokat fogalmazott meg, amikor úgy nyilatkozott, hogy a támadó „talán terrorista vagy őrült” volt, majd hozzátette: nem tudja, igaz-e az általa hallott történet. Blumenthal a történtek politikai jelentőségét hangsúlyozza: szerinte Netanyahu az esetet saját biztonságpolitikai narratívájába illeszti egy választási kampány közepén, miközben ellenfelei az október 7-i támadás előtti kormányzati mulasztások miatt bírálják. Az írás nem bizonyítja, hogy az incidenst megrendezték volna; központi állítása az, hogy annak időzítése és gyors politikai felhasználása rendkívül kedvező volt Netanyahu számára.
Forrás: Flydubai incident was unbelievably convenient for Netanyahu (The Grayzone)
Leszek Miller leállítaná az Ukrajnának szánt támogatást, amíg Kijev el nem számol a korábbi pénzekkel és fegyverekkel
Leszek Miller volt lengyel miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott támogatás felfüggesztését sürgette mindaddig, amíg Kijev részletesen el nem számol a korábban kapott fegyverekkel és pénzügyi segítséggel. Miller azt mondta, senki nem kérdezi meg, mi történt a Lengyelország által átadott mintegy 300 harckocsival, más katonai eszközökkel és az Ukrajnának juttatott több milliárd euróval. Arra a kérdésre, hogy szerinte elsikkasztják-e a támogatások egy részét, úgy válaszolt: „természetesen, ezt mindenki tudja”. Szerinte Varsónak minden újabb támogatás előtt elszámolást kellene kérnie az előző részlet felhasználásáról. Miller hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak saját állampolgáraival szemben is vannak kötelezettségei, ezért nem adhat korlátlanul pénzt és felszerelést. A lengyel–ukrán viszonyt közben több kérdés is terheli: a volhíniai mészárlások emlékezete, ukrán nacionalista történelmi személyiségek tisztelete, az ukrán menekültekkel szembeni növekvő lengyel ellenállás, valamint korrupciós ügyek. A szöveg szerint az Európai Unió is szigorúbb feltételekhez kötné a további támogatást, és a korrupcióellenes, illetve kormányzási reformok teljesítését várja Kijevtől.
Forrás: ‘Everyone knows’ Kiev is embezzling Western aid – ex-Polish PM (Russia Today)
Történelmi lett választási győzelem: Kulbergs Ukrajna támogatását és az Oroszországgal szembeni kemény irányt folytatná
Andris Kulbergs lett miniszterelnök centrista Egyesült Listája a szavazatok 97 százalékának feldolgozása után 35,3 százalékon állt, ami 42 mandátumot jelenthet a 100 fős parlamentben, és Lettország 1991-es függetlenségének helyreállítása óta a legnagyobb parlamenti választási győzelmet hozhatja. Kulbergs így jó eséllyel hatalmon marad, és Ukrajnát támogató koalíciót alakíthat a nacionalista Nemzeti Szövetséggel vagy a liberális Progresszívekkel. A kormányfő folytatná Kijev támogatását, és kemény politikát ígért Moszkvával szemben, azzal érvelve, hogy az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok sebezhetővé teszik Lettországot. Kampányában erősebb drónvédelmet, a GDP 5 százalékán tartott védelmi kiadásokat, kevesebb bürokráciát és alacsonyabb állami kiadásokat ígért. A részvétel 51,8 százalékra esett a 2022-es 59,4 százalékról. A MAGA-stílusú Latvia First 13,1, az oroszbarát Sovereign Power 11,7 százalékot szerzett. Bár az oroszbarát pártok növelték képviseletüket, elemzők szerint továbbra is elszigeteltek maradnak, és várhatóan nem tudják érdemben befolyásolni a kormány politikáját.
Forrás: Latvian PM on track to lead pro-Ukraine coalition after election win (Reuters)
Görögország Izraelre támaszkodva erősíti haderejét, miközben éleződik az ellentét Törökországgal
Görögország egyre szorosabb katonai együttműködést épít ki Izraellel, miközben a Törökországgal fennálló területi és stratégiai viták ismét kiéleződnek az Égei-tengeren. Athén 2025-ben indította el története legnagyobb, tizenkét évre szóló haderő-modernizációját, amelyre 25 milliárd eurót tervez fordítani, katonai kiadásai pedig a GDP 3,5 százalékát teszik ki. A fejlesztésekben Izrael kulcsszerepet kap: izraeli segítséggel épül a többrétegű „Akhilleusz pajzsa” lég- és rakétavédelmi rendszer, Görögország pedig 36 izraeli PULS rakéta-sorozatvetőt is beszerzett, amelyeket részben a török határ és az égei-tengeri szigetek közelében telepített. A szerző szerint a görög–izraeli közeledés már túlmutat a fegyverbeszerzéseken, és egy Törökországot ellensúlyozó katonai együttműködés irányába halad. A 2025-ös izraeli–görög–ciprusi csúcson közös gyorsreagálású dandár lehetősége is napirendre került. A véleménycikk mindezt a történelmi görög „Megali Idea”, vagyis Konstantinápoly és egy tágabb görög befolyási övezet visszaszerzésének hagyományával kapcsolja össze, ugyanakkor hangsúlyozza: sem Izrael, sem Törökország nem érdekelt közvetlen háborúban, és nem biztos, hogy Izrael egy görög kezdeményezésű konfliktusban Athén mellé állna.
Forrás: Греческая «реконкиста» опирается на Израиль (ВЗГЛЯД.РУ)
Svéd jelentés: bevándorlói hátterű bűnözői klánok párhuzamos igazságszolgáltatást és intézményi befolyást építenek
Svédországban egyes bevándorlói hátterű bűnözői családi hálózatok nemcsak erőszakkal és illegális üzletekkel érvényesítik befolyásukat, hanem saját szankciókat, függőségi viszonyokat és intézményi kapcsolatokat is kialakítanak. A 2026 augusztusában bemutatott, 610 oldalas SOU 2026:53 vizsgálat többek között délkelet-törökországi, afgán, iraki, szomáliai és palesztin gyökerű hálózatokat említ, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek családi körei olyanokat is magukban foglalnak, akik nem vesznek részt bűncselekményekben. A Brå korábbi vizsgálatai szerint egyes közösségekben önkényes pénzbírságokat és kollektív kártérítéseket szabnak ki, miközben a lakhatás, munka vagy pénzügyi segítség biztosítása függőséget és lojalitást teremthet. Külön kockázatot jelent, hogy bizonyos hálózatok közintézményekben, az igazságszolgáltatásban, a bankszektorban vagy más területeken próbálnak információhoz, kedvező döntésekhez és védelemhez jutni. A jelentés szerint a beépített vagy később beszervezett személyek adatokat szivárogtathatnak ki, jogtalan előnyöket biztosíthatnak vagy bűnözői tevékenységek legalizálását segíthetik. A vizsgálat ugyanakkor nem tudta számszerűsíteni a jelenség teljes kiterjedését, ezért nem állít általános állami „elfoglalást”. A svéd kormány további kutatást rendelt el a bűnözői családi hálózatokban felnövő gyermekek helyzetéről, ennek eredménye 2028 áprilisára várható.
Forrás: El gran reemplazo como una realidad institucional: cómo los clanes criminales de origen inmigrante construyen una justicia y un poder paralelo en Suecia (La Gaceta)
Kalinyingrád lehet a NATO–orosz háború gyújtópontja – Danzig történelmi párhuzama kísért
John Leake úgy látja, hogy Kalinyingrád egy NATO–orosz katonai eszkaláció gyújtópontjává válhat, és a helyzetet a második világháború előtti Danzig szerepéhez hasonlítható. A szerző az október 1-jei orosz figyelmeztetésekre hivatkozik, amelyek szerint Moszkva egy Kalinyingrád elleni blokádot vagy támadást olyan fenyegetésnek tekintene, amelyre teljes fegyverarzenáljával, akár nukleáris eszközökkel is válaszolhatna. A NATO ugyanakkor azt állítja, hogy keleti szárnyának megerősítése és hadgyakorlatai védelmi célúak, és nincs szándékában Kalinyingrád elfoglalása vagy elszigetelése. Leake úgy véli, hogy egy tengeri blokád vagy más közvetlen katonai nyomás kiszámíthatatlan orosz reakciót válthatna ki, ezért szerinte ésszerűbb lenne tárgyalásos megoldást keresni az ukrajnai háború lezárására. Érvelését a 2021-es orosz NATO-javaslatokra, Jens Stoltenberg későbbi nyilatkozataira és Immanuel Kant háborúról, békéről és államközi együttműködésről szóló gondolataira építi. A véleménycikk központi állítása szerint Európa biztonságát nem további eszkalációval, hanem a kölcsönös katonai fenyegetések csökkentésével és tárgyalásokkal lehetne megőrizni.
Forrás: Wird Europa wegen Kaliningrad vernichtet werden? (TKP)
Albánia nemet mond további uniós visszatérési központokra, Rama gyorsabb EU-csatlakozást követel
Edi Rama albán miniszterelnök egyértelműen elutasította, hogy országa további uniós visszatérési vagy kitoloncolási központokat fogadjon be, és külön jelezte, hogy német központokra sem nyitott. Ezzel szertefoszlani látszanak azok a berlini várakozások, amelyek az olasz–albán modell kiterjesztését remélték. Rama az Olaszországgal kötött megállapodást a két ország különösen szoros kapcsolatával indokolja, miközben Albánia uniós csatlakozási folyamatának jelentős felgyorsítását sürgeti. Azt is támogatja, hogy az EU nagyobb bevándorlást fogadjon el a kontinens demográfiai visszaesése miatt, és ellenzi a tagállami vétójog fenntartását, mert szerinte az akadályozza Európa versenyképességét Kínával, az Egyesült Államokkal és Indiával szemben. A német kormány eközben továbbra is külső visszatérési központok létrehozását keresi: Alexander Dobrindt belügyminiszter az év végéig új megoldásokat ígért, de konkrét partnerországot még nem nevezett meg. Rama elutasító álláspontját az is magyarázza, hogy Albánia EU-tagságra törekszik, egy ilyen területen kívüli központ viszont éppen az ország unión kívüli státuszára építene. A miniszterelnök így egyszerre utasítja vissza a német terveket és próbál kedvezőbb csatlakozási feltételeket kiharcolni Brüsszeltől.
Forrás: Albanien weist Berlins Avancen zurück: Keine weiteren EU-Rückkehrzentren (Tichys Einblick)
Németország észak-afrikai energiával csökkentené az amerikai LNG-függést, Marokkó zöld utat adott a Sila Atlantiknak
Németország Észak-Afrikából származó földgázzal, hidrogénnel és megújuló villamos energiával mérsékelné az Egyesült Államoktól való energiafüggését, miközben Marokkó jóváhagyta a Sila Atlantik nevű, több tízmilliárd eurós áramvezeték-projekt továbbvitelét. A német LNG-import 96 százaléka jelenleg az Egyesült Államokból érkezik, a katari beszerzések bővítését pedig a Hormuzi-szoros blokádja akadályozza. Berlin ezért Algéria és Marokkó felé fordul: júliusban először érkezett algériai LNG-szállítmány Wilhelmshavenbe, emellett a South H2 vezetéken Algériából, Tunézián és Olaszországon keresztül hidrogént szállítanának Németországba. A Sila Atlantik a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-kábelével kötné össze Marokkót Németországgal, és a német éves áramigény akár öt százalékát fedezhetné. A beruházás becsült költsége 26,3 milliárd euró. Marokkó korábban ragaszkodott a kétirányú áramforgalomhoz, augusztus végén azonban visszavonta kifogásait. A projekt geopolitikai kérdéseket is érint, mivel Marokkó és Franciaország energetikai tervei részben a vitatott Nyugat-Szahara infrastruktúrájához kapcsolódnak, miközben Algéria és Marokkó külön földgázfolyosókkal verseng Európa ellátásáért.
Forrás: Mit Nordafrikas Energie aus der US-Abhängigkeit (German Foreign Policy)
Nukleáris verseny indul a Holdon: az Egyesült Államok 2030-ra, az orosz–kínai együttműködés 2036-ra tervez reaktort
Az Egyesült Államok 2030 végéig működő atomreaktort akar juttatni a Hold déli pólusának közelébe, miközben Oroszország egy Kínával közös holdprogram részeként 2036-ra tervezi saját, Selena nevű reaktorának üzembe állítását. A NASA azért gyorsította fel programját, mert attól tart, hogy egy korábban telepített orosz–kínai rendszer tényleges kizárási övezetet teremthet a Holdon. Az amerikai Lunar Reactor 1 húsz kilowatt villamos energiát termelne, és öt évig működne beavatkozás nélkül; az orosz Selena tíz kilowattos teljesítményt és tízéves önálló üzemet céloz. Mindkét fél a hosszú holdi éjszakák és a szélsőséges hőmérsékletek miatt tartja kulcsfontosságúnak az atomenergiát egy állandó bázishoz. Több szakértő ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a verseny jelentős biztonsági kockázatokat hordoz: egy indítási baleset, visszatérő reaktortörmelék vagy holdfelszíni meghibásodás radioaktív szennyezést okozhat. Külön problémát jelent az amerikai HALEU üzemanyag szűkös kínálata, miközben Oroszország a világ legnagyobb gyártója. A szakértők szerint a kitűzött határidők bizonytalanok, mert nehéz reaktor leszállítását és kis gravitációban történő telepítését még senki nem hajtotta végre.
Forrás: Superpowers Race to Put Nuclear Reactors on the Moon (New York Times)
Tényleg alulfizetik a francia tanárokat?
A francia állami vagy azzal egyenértékű státuszú tanárok átlagos nettó havi bére 2024-ben 3090 euró volt, de az összeg erősen függ a besorolástól, szolgálati időtől, túlóráktól és pótlékoktól. Egy pályakezdő, teljes állású középiskolai tanár alapbére nettó 1862 euró, míg egy magasabb képesítésű agrégé 2096 eurót kap; körülbelül 18 év szolgálat után ez 2520, illetve 3172 euróra emelkedik. A szerző szerint a szerződéses tanárok vannak a legrosszabb helyzetben, átlagosan 2130 eurós nettó fizetéssel, míg az előkészítő osztályokban tanítók jóval többet kereshetnek. Nemzetközi összevetésben a francia tanárok bére elmarad a német és holland szinttől, és a különbség vásárlóerő-paritáson is megmarad. Ugyanakkor az éves tényleges munkaterhelésük átlagosan 1635 óra, miközben a francia iskolai szünetek Európa leghosszabbjai közé tartoznak: az általános iskolákban 2026-ban 112 napot, vagyis 16 hetet tettek ki. A cikk következtetése szerint ezért nem adható egyszerű válasz arra, hogy a francia tanárok alulfizetettek-e: a pályakezdők és szerződésesek bére alacsony, az európai bérhátrány valós, de a hosszabb szünet jelentős, nem pénzbeli előnyt jelent.
Forrás: Les enseignants français sont-ils réellement sous-payés? (Contrepoints)
Kilépett az EU vegyipari szövetségéből a legnagyobb európai környezetvédelmi ernyőszervezet az ipari befolyás miatt
A European Environmental Bureau kilépett az Európai Bizottság Critical Chemicals Alliance nevű testületéből, mert attól tart, hogy az ipari érdekek túlsúlya a környezet- és egészségvédelmi szabályok gyengítéséhez vezethet. A 2026 januárjában létrehozott szövetség feladata annak meghatározása, mely vegyi anyagok és gyártóhelyek különösen fontosak az európai gazdaság számára, és ezért politikai vagy pénzügyi támogatást kaphatnak. A CCA mintegy 49 vegyi anyagot sorol a stratégiailag fontos kategóriába, és ezeknél könnyített engedélyezést, kisebb uniós kibocsátáskereskedelmi terheket, valamint nagyobb rugalmasságot javasol a környezet- és vegyianyag-szabályozásban. Az EEB szerint ugyanakkor az érintett anyagok háromnegyede veszélyesként van besorolva, köztük a benzol és a PFAS-vegyületek. Tatiana Santos, az EEB vegyianyag-politikai vezetője szerint fennáll a veszélye annak, hogy a „kritikus” minősítés védőpajzzsá válik a már működő termelők számára, és hátsó kaput nyit a gyengébb szabályozás felé. A Deutsche Umwelthilfe szintén azt kifogásolja, hogy az ellátásbiztonságra hivatkozva környezet- és egészségkárosító vegyi anyagok gyártása kaphat politikai védelmet és közpénzt.
Forrás: Umweltverband steigt aus EU-Chemieallianz aus und warnt vor Einfluss der Industrie (Correktiv)
Florida fogyasztóvédelmi pert indított a Pfizer és Albert Bourla ellen a Covid-vakcina kommunikációja miatt
Florida főügyésze 2026. október 1-jén pert indított a Pfizer és vezérigazgatója, Albert Bourla ellen, miután egy 2025-ös büntetőeljárási kezdeményezés nem vezetett vádemeléshez. A mostani kereset nem halálesetekre vagy oltási sérülésekre épül, hanem a floridai megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény alapján azt vizsgálja, hogy a vállalat és Bourla milyen nyilvános állításokat tett a Covid-vakcina biztonságosságáról, hatékonyságáról és a vírus terjedésének megakadályozásáról. A kereset szerint egyes kijelentések ellentmondhattak a szabályozási dokumentumoknak és a később ismertté vált biztonsági jelzéseknek. Kiemelt szerepet kap a myocarditis és pericarditis kérdése: a beadvány több 2021–2023 közötti amerikai, izraeli és katonai adatot idéz, amelyek főként fiatal férfiaknál jeleztek emelkedett kockázatot. A kereset kifogásolja Bourla 2023-as kijelentését is, amely szerint több milliárd beadott dózis után sem jelentkezett egyetlen komoly biztonsági jelzés sem. Florida eltiltást, pénzbírságot és jogtalanul szerzett nyereség visszafizetését kéri; a per kimenetele egyelőre nyitott.
Forrás: Al Capone Redux? Der Generalstaatsanwalt von Florida verklagt Albert Bourla und Pfizer (TKP)
A “Zöld klérus” - egy új ideológiai elit nevelné és irányítaná a társadalmat
Gunter Zimmermann esszéje a platóni rendi társadalom mintájával veti össze a mai nyugati politikai és kulturális viszonyokat, és azt állítja, hogy kialakult egy általa „zöld klérusnak” nevezett ideológiai réteg, amely saját szerepét a társadalom nevelésében és irányításában látja. Ide sorolja a mainstream média és a közszolgálati műsorszolgáltatás újságíróinak egy részét, az egyetemeket és iskolákat, államilag támogatott civil szervezeteket, a nagyegyházak és az igazságszolgáltatás bizonyos köreit, valamint több parlamenti párt politikusait. A szerző szerint ez a közeg magát az „objektív jó” ismerőjeként kezeli, ezért politikai ellenfeleit nem érveikkel, hanem „jobboldaliként” való megbélyegzéssel próbálja kiszorítani a vitából. Zimmermann a woke ideológiát a gazdasági növekedéssel, technikai fejlődéssel és társadalmi mobilitással szembenálló rendszerként írja le, amely szerinte hiper-szabályozással és bürokráciával tartaná fenn befolyását. Az esszé a klímapolitikát vallási jellegű bűn- és apokalipszis-képzetekkel hasonlítja össze, miközben a migráns, muszlim és queer aktivista csoportokat egy új „harcos rend” részeként értelmezi. A szerző összegzése szerint a vállalkozók, dolgozók és önálló keresők alkotják azt a „harmadik rendet”, amelynek feladata a rendszer finanszírozása és a felsőbb ideológiai rétegek eltartása.
Forrás: Essay: Der grüne Klerus (Achgut)
Amerikai középiskolások fegyverhálózatai látják el mexikói kartellek közvetítőit
Arizonában középiskolások és fiatal felnőttek egyre nagyobb szerepet vállalnak olyan fegyverek beszerzésében és továbbértékesítésében, amelyek végül mexikói kartellekhez kerülnek. Négy, 16 és 19 év közötti phoenixi fiatal arról számolt be, hogy pisztolyokat és nagy kaliberű puskákat vásárolnak legális és illegális csatornákon, lopott fegyvereket is értékesítenek, majd amerikai kartellközvetítőknek adják tovább azokat. Egyikük, J.M. azt állította, hogy legalább húsz phoenixi középiskolából több tucat diákot koordinál. Az amerikai hatóságok szerint a kartellek azért is támaszkodnak fiatalokra, mert könnyebben befolyásolhatók, gyakran büntetlen előéletűek, és elfogásuk esetén enyhébb következményekkel számolhatnak. Az ATF 2017 és 2021 közötti vizsgálataiban az azonosított több mint 11 ezer fegyverkereskedő mintegy harmada 25 év alatti volt, 5 százalékuk pedig 17 év alatti. A hálózatok WhatsApp-, Telegram- és Signal-csoportokat használnak, miközben Arizona magáneladásainál nincs általános háttérellenőrzési és nyilvántartási kötelezettség. A mexikói hatóságok becslése szerint évente akár félmillió lőfegyvert is csempészhetnek az Egyesült Államokból Mexikóba.
Forrás: American High School Students Are Selling Guns Bound for Cartels (New York Times)
Mi történt az elmúlt napokban?
Ukrajna a Palantir háborús mesterséges intelligenciájának kísérleti terepévé vált
A Palantir az ukrajnai háborút saját katonai mesterségesintelligencia-rendszereinek valós harctéri tesztelésére használja, miközben technológiái egyre mélyebben beépülnek az ukrán állam és hadsereg működésébe – állítja Nate Bear. A vállalat rendszerei a célpontok felderítésétől a csapásmérésig terjedő katonai folyamatokat támogatják: a Maven nagy mennyiségű adatot kapcsol össze, a Prisma dróntámadásokat segít irányítani, a MetaConstellation pedig műholdas megfigyelést rendelhet célterületekhez.
Berlin hosszú hatótávolságú csapásmérő erőt épít – már ballisztikus rakétákat is gyártana
Németország nagyszabású rakétafegyverkezésbe kezdett, amely az amerikai Tomahawkok beszerzésétől a ballisztikus rakéták németországi gyártásáig terjed, és Dmitrij Kornev katonai szakértő értékelése szerint a Bundeswehr Nyugat-Európa vezető rakétás erejévé válhat.
Kevesebb fűtés, kevesebb áram, kevesebb világítás – Brüsszel új energiakorlátozásokat sürget
Az Európai Bizottság célzott gáz- és áramfogyasztás-csökkentő intézkedések mérlegelésére szólította fel a tagállamokat, miközben az uniós gáztárolók töltöttsége szeptember végén mintegy 70 százalékon állt, körülbelül 12 százalékponttal az egy évvel korábbi szint alatt. Dan Jørgensen energiaügyi biztos a tárolói készleteket „rendkívül alacsonynak” nevezte, ugyanakkor jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen ellátásbiztonsági veszély.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu







