MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Megkerülnék az AfD vétóját? Megváltoztatták a német belügyminiszterek döntési szabályait
Lángoló iskola, blokádok és tömeges őrizetbevételek – elszabadult a francia diáktüntetési hullám
Ki profitál az ukrajnai fegyverüzletekből? Súlyos korrupciós vádakat fogalmazott meg az orosz hírszerzés
Meghiúsult hamis zászlós akció? Kérdések az elfogott “terroristák” körül
Dél-Korea békét akar, de közben háborúra készül: új fegyverkezési spirál fenyeget a félszigeten
Ukrajna a Palantir háborús mesterséges intelligenciájának kísérleti terepévé vált
Epstein-ügy rázza meg Norvégiát: a miniszterelnök és tíz magas rangú tisztségviselő is parlamenti vizsgálat alá került
Pegasus, lehallgatás és előre megfertőzött telefonok: az Amnesty kiterjedt marokkói megfigyelési rendszert tárt fel
Politikai aktivizmus miatt akadhat el a bevándorlás: Izraelben már a visszatérési törvény határait feszegetik
Az amerikai dízelválság Ázsiára csap át: kamatemelési hullámot indíthat a dollár erősödése
Fauci naplója szerint az amerikai hadsereg aeroszolos Ebolával kísérletezett főemlősökön
A dél-koreai gyerekek több mint fele már kétéves kora előtt okostelefont használ
A globális hőmérsékleti adatok szerint „klímavészhelyzetben” vagyunk – de valóban?
Japán bezárta a piacot, Izland betiltaná a vadászatot: 900 tonna bálnahús ragadt Európa utolsó nagy bálnavadászánál
Csődbe került Portugália egykori napelemes mintaprojektje: a túltermelés és a műszaki hibák lenullázták a bevételeket
Megkerülnék az AfD vétóját? Megváltoztatták a német belügyminiszterek döntési szabályait
A német tartományi belügyminiszterek konferenciája 72 év után megváltoztatja döntéshozatali gyakorlatát: a jövőben a 16 tartományból 13 támogatása elegendő lesz közös határozatok elfogadásához, miközben 1954 óta csak akkor születhetett döntés, ha egyetlen tartomány sem tiltakozott. A szabálymódosítást írásbeli eljárásban fogadták el. A konferencia indoklása szerint a változtatás hátterében annak lehetősége áll, hogy Szász-Anhalt belügyi tárcáját a jövőben az AfD irányíthatja, és az eddigi egyhangúsági elv alapján annak minisztere megakadályozhatná a közös döntéseket. Az IMK informális együttműködés, külön törvényi vagy alkotmányos jogalap és saját ügyrend nélkül, határozatai önmagukban nem helyettesítik a jogszabályokat, de a tartományok politikai megállapodások alapján végrehajthatják őket. Korábban többek között kitoloncolásokról, veszélyes személyek visszaküldéséről és szélsőjobboldali szervezetek támogatásának megvonásáról egyeztetett. Alexander Heiden szerző a módosítást az AfD politikai elszigetelésére irányuló lépésként értékeli, ugyanakkor rámutat: az új többségi szabály ugyanúgy lehetővé teheti egy jövőbeli, Balpárt által vezetett berlini kormány leszavazását is.
Forrás: Bundesländer wollen mit Mehrheit gegen AfD entscheiden (Tichys Einblick)
Lángoló iskola, blokádok és tömeges őrizetbevételek – elszabadult a francia diáktüntetési hullám
Franciaországban néhány nap alatt országos politikai konfliktussá szélesedtek a túlzsúfolt osztályok, leromlott iskolaépületek és tanárhiány miatt indult diáktüntetések: szerdára 356 középiskola volt érintett, csütörtökön pedig mintegy 30 egyetemi kampuszon is blokádok kezdődtek. Laurent Nuñez belügyminiszter szerint csak szerdán 625 embert vettek őrizetbe, többségük kiskorú volt, miközben 83 rendőr és csendőr megsérült. Édouard Geffray oktatási miniszter 119 sérültről számolt be a diákok és az iskolai dolgozók körében. A tiltakozások egy részén kukákat gyújtottak fel, pirotechnikai eszközöket lőttek ki, Nantes-ban pedig tűz terjedt át a Lycée Nelson-Mandela épületére. A demonstrációkon palesztin zászlók és Marine Le Pen elleni jelszavak is megjelentek. Jean-Luc Mélenchon és a La France insoumise a kormány fellépését túlzott repressziónak nevezte, míg a francia jobboldal egy része a zavargásokat a 2027-es választási év előjátékaként értelmezi. A cikk maga is hangsúlyozza: a tanárhiányra és rossz infrastruktúrára vonatkozó panaszok dokumentáltak, de kérdésessé vált, mennyiben szólnak még kizárólag ezekről a jelenlegi megmozdulások.
Forrás: Generalprobe für die Wahlen? Schulproteste in Frankreich eskalieren (TKP)
Ki profitál az ukrajnai fegyverüzletekből? Súlyos korrupciós vádakat fogalmazott meg az orosz hírszerzés
Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat, az SVR azt állítja, hogy ukrán tisztviselők jelentős hasznot húznak az uniós finanszírozású fegyverbeszerzésekből, és emiatt pénzügyi érdekük fűződik a háború elhúzódásához. A szolgálat szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat új vezetése kelet-európai közvetítőkön keresztül szervezett kézifegyver-vásárlásokat, amelyek során egy 250 euróért beszerzett pisztoly ára 750 euróra emelkedik. Az SVR azt állítja, hogy minden 5000 darabos szállítmány után 625 ezer euró kerül az SBU vezetéséhez közel álló személyek ellenőrzése alatt álló számlákra, miközben a költségeket Németország és Belgium fedezi. A vád középpontjába a lengyel Wytwornia Broni Jacek Popinski céget helyezte, amely állítólag többek között a Glock panamai leányvállalatától vásárol fegyvereket továbbértékesítésre. Az SVR szerint a drágább, légvédelmi rendszerekhez szükséges alkatrészek beszerzésénél ennél jóval nagyobb összegek is érintettek lehetnek. Az állítások bizonyítékait a közlés nem ismerteti. Kijev eközben 27 milliárd dolláros katonai finanszírozási hiányról beszél, és további európai támogatást kér; Valdis Dombrovskis uniós biztos korábban „nyitott kérdésekről” és részletes vizsgálat szükségességéről beszélt.
Forrás: Kiev reaping huge profits on EU arms supplies – Russian intel (Russia Today)
Meghiúsult hamis zászlós akció? Kérdések az elfogott “terroristák” körül
Öt fiatal férfit vettek őrizetbe a Gloucestershire-ben lévő, amerikai használatú RAF Fairford légibázis közelében, miután három gyanús furgont és egy maszkos csoportot észleltek, ám a terrorcselekmény előkészítésével is gyanúsított férfiakat kevesebb mint egy nappal később óvadékkal szabadon engedték. A rendőrség 400 méteres kordont állított fel, több mint 80 háztartást evakuált, tűzszerészeket vezényelt a helyszínre, az amerikai vezetés pedig idegen állam szerepét vetette fel. Donald Trump azt mondta, a gyanúsítottakat „régóta figyelték”, miközben a brit rendőrség az akciót nem hírszerzési információ alapján végrehajtott műveletként írta le. Marco Rubio külügyminiszter szintén „külföldi szereplő kezéről” beszélt, Irán londoni nagykövetsége viszont visszautasította az iráni részvételre vonatkozó találgatásokat. Az OffGuardian a történet ellentmondásaira építve azt feltételezi, hogy egy Iránra hárítandó támadás terve hiúsulhatott meg, amikor egy helyi gazda rendőrt hívott, de a szerző külön hangsúlyozza: ez csupán találgatás. Nyitott kérdésként kezeli azt is, mi volt a furgonokban, kik voltak pontosan az őrizetbe vett férfiak, és miért engedték őket ilyen gyorsan szabadon.
Forrás: Let’s talk about…RAF Fairford & the False Flag that never was (Off-Guardian)
Dél-Korea békét akar, de közben háborúra készül: új fegyverkezési spirál fenyeget a félszigeten
Lee Jae Myung dél-koreai elnök békepolitikája egyre inkább azon az ellentmondáson nyugszik, hogy Szöulnak erősebb katonai elrettentéssel kell alátámasztania a Phenjannal tervezett párbeszédet, miközben minden új dél-koreai képesség újabb észak-koreai fegyverkezést ösztönözhet. A feszültséget tovább növelte a szeptember 21-i DMZ-incidens: egy aknarobbanás három dél-koreai katonát megsebesített, közülük kettőt súlyosan. A dél-koreai és ENSZ-vizsgálat észak-koreai gyalogsági aknára utaló bizonyítékot talált, Szöul szerint az eszközt a katonai demarkációs vonaltól délre telepítették, Phenjan azonban tagadta felelősségét. Észak-Korea közben nagyobb hatótávolságú és pontosabb tüzérségi rendszereket fejleszt, miközben határvédelmét is erősíti. Dél-Korea válaszul felgyorsítja saját modernizációját: Lee kabinetje szeptember 29-én jóváhagyta a nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárók bevezetésének jogi keretét, az első hajó építését a 2030-as évek közepére tervezik. A diplomácia alapjai ugyanakkor is távolodnak egymástól: Szöul a békés együttélést továbbra is a későbbi atomfegyver-mentesítéshez kapcsolja, miközben Phenjan nukleáris státuszát állandónak és visszafordíthatatlannak nevezi. A legnagyobb veszély ezért nem feltétlenül egy előre megtervezett háború, hanem egy határincidensből, válaszcsapásokból és politikai nyomásból kialakuló eszkalációs lánc.
Forrás: To keep the peace, South Korea’s Lee must prepare for war (Asia Times)
Ukrajna a Palantir háborús mesterséges intelligenciájának kísérleti terepévé vált
A Palantir az ukrajnai háborút saját katonai mesterségesintelligencia-rendszereinek valós harctéri tesztelésére használja, miközben technológiái egyre mélyebben beépülnek az ukrán állam és hadsereg működésébe – állítja Nate Bear. A vállalat rendszerei a célpontok felderítésétől a csapásmérésig terjedő katonai folyamatokat támogatják: a Maven nagy mennyiségű adatot kapcsol össze, a Prisma dróntámadásokat segít irányítani, a MetaConstellation pedig műholdas megfigyelést rendelhet célterületekhez. Bear szerint a Palantir 2023 óta számos ukrán kormányzati intézménnyel működik együtt, és technológiája az állami digitalizációban is szerepet kapott. A szerző ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nincs megerősítve: a vállalat részt vett volna az ukrán hadkötelesek adatait összesítő Reserve+ rendszer létrehozásában; ezt közvetett jelek alapján feltételezi. Az írás a Palantirhoz köti az oroszországi mélységi csapások technológiai támogatását is, és azt állítja, hogy a háború a vállalat számára felbecsülhetetlen mennyiségű valós harctéri adatot szolgáltat. A Palantir brit vezetőjét idézve Ukrajnát a katonai MI „kutatás-fejlesztési laboratóriumának” nevezi, miközben kiemeli: a cég részvényeinek árfolyama a háború előtti szintről több mint hússzorosára emelkedett, a NATO pedig 2025-ben megvásárolta a Maven rendszert. Bear ebből arra következtet, hogy a háborús technológiai iparnak gazdasági érdeke fűződik az ukrajnai konfliktus elhúzódásához.
Forrás: How Palantir Turned Ukrainians Into Lab Rats (And Helped Ruin Ukraine) (donotpanic.news)
Epstein-ügy rázza meg Norvégiát: a miniszterelnök és tíz magas rangú tisztségviselő is parlamenti vizsgálat alá került
A norvég parlament vizsgálatot indított 11 jelenlegi és volt magas rangú miniszter, köztük Jonas Gahr Støre miniszterelnök ügyében, miután Jeffrey Epstein amerikai aktái norvég politikai és diplomáciai kapcsolatokra, valamint több mint 130 millió koronányi, mintegy 13,5 millió dolláros állami támogatásra irányították a figyelmet. A külügyminisztérium 1997 és 2018 között juttatta a pénzt az International Peace Institute-nak, amelyet 2005 és 2020 között Terje Rød-Larsen norvég diplomata, az oslói megállapodások egyik kulcsszereplője vezetett. Rød-Larsen neve az Epstein-iratokban is szerepel, norvég sajtóértesülések pedig tiltott kölcsönökkel és szexkereskedelem áldozatainak vízumügyeivel összefüggő kapcsolatokról számoltak be; Epstein végrendeletében több millió dollárt hagyott Rød-Larsen gyermekeire. Støre, aki 2005 és 2012 között külügyminiszter volt, tagadta, hogy bármilyen kapcsolata lett volna Epsteinnel, és azt mondta, nincs tudomása arról, hogy Epstein befolyásolta volna Norvégia külpolitikáját vagy fejlesztési támogatásait. Rød-Larsen, volt felesége, Mona Juul és Thorbjørn Jagland korábbi miniszterelnök ellen külön korrupciós rendőrségi vizsgálat is folyik; mindhárman tagadják a jogsértést. A parlament emellett független vizsgálóbizottságot is felállított, amelynek 2028. január 31-ig kell elkészítenie végleges jelentését.
Forrás: Norway launches probe into 11 senior officials over US Epstein files links (Al Jazeera)
Pegasus, lehallgatás és előre megfertőzött telefonok: az Amnesty kiterjedt marokkói megfigyelési rendszert tárt fel
Az Amnesty International szerint a marokkói belföldi hírszerzés, a DGST újságírók, jogvédők és aktivisták elhallgattatására használt kiterjedt megfigyelési rendszert, amely a Pegasus kémszoftvertől a lehallgatásokon át a rejtett mikrofonokig és előre megfertőzött mobiltelefonokig terjedt. A vizsgálat egy volt DGST-alkalmazott vallomására, kiszivárgott dokumentumokra és újságírói kutatásokra támaszkodik. Az Amnesty a DGST-t nevezte meg a Pegasus marokkói alkalmazójaként, és azt állítja, hogy 2017 és 2021 között aktivisták és újságírók telefonjait vették célba. A szervezet 103, 2017 szeptembere és decembere között a Pegasus rendszerébe bevitt marokkói telefonszámot tudott konkrét személyekhez kötni: közülük 65-en civil szervezetekhez tartoztak, köztük 34 jogvédő és 22 újságíró vagy médiamunkás, további 25-en politikusok vagy tisztviselők voltak. A bejelentő szerint telefonhívásokat rögzítettek, internetkávézókat fertőztek meg távolról vezérelhető kémszoftverrel, repülőtereken fizikailag manipuláltak eszközöket, Omar Radi újságíró lakásában pedig világítótestekbe rejtett mikrofonokat helyeztek. Rabat korábban többször tagadta, hogy saját állampolgárai ellen kémszoftvert alkalmazna; az Amnesty közölte, hogy a jelentés megjelenése előtt megkereste a hatóságokat, de nem kapott választ.
Forrás: Moroccan intelligence uses surveillance to ‘silence’ journalists: Amnesty (Al Jazeera)
Politikai aktivizmus miatt akadhat el a bevándorlás: Izraelben már a visszatérési törvény határait feszegetik
Izrael bevándorlási hatósága ideiglenesen visszavonta két fiatal zsidó aktivista alijára jogosító jóváhagyását, noha a Zsidó Ügynökség korábban mindkettőjüket jogosultnak találta a visszatérési törvény alapján. A brit Lawrence Shenkin és egy 27 éves amerikai nő ciszjordániai, erőszakmentes „védelmi jelenlétben” vett részt palesztin közösségek mellett, és az ügyben megszólaló jogvédők szerint nincs olyan ismert jogi kizáró ok, amely indokolná az állampolgársági folyamat megakasztását. Nicole Maor, az izraeli reformmozgalom bevándorlókat segítő jogi központjának vezetője azt mondta, három évtized alatt nem találkozott azzal, hogy valaki politikai aktivizmus miatt kerüljön ki a törvény kedvezményezettjei közül. A szövegben idézett források politikai alapú szűrést és egy átláthatatlan belügyi döntéshozatalt sejtenek a háttérben, miközben felidézik a visszatérési törvény szűkítésére irányuló korábbi koalíciós terveket is. Az írás szerint hasonló szigorítás jelenik meg rövidebb beutazásoknál is: Ciszjordániában kutató, tudósító vagy önkéntesként dolgozó külföldiek elektronikus beutazási engedélyét is visszavonhatják. A szerző ezt egy szélesebb politikai nyomásgyakorlási folyamat részeként értelmezi, amely a kormányt bíráló vagy megszállásellenes aktivizmust igyekszik elrettenteni.
Forrás: Violating Zionism’s Holy of Holies: The Netanyahu Government Attacks the Law of Return (Haaretz)
Az amerikai dízelválság Ázsiára csap át: kamatemelési hullámot indíthat a dollár erősödése
Az Egyesült Államokban gallononként 6,50 dollár fölé emelkedő dízelárak Ázsiában is újabb kamatemeléseket kényszeríthetnek ki, mert az amerikai infláció tartóssága magasabban tarthatja a Federal Reserve kamatait, erősítheti a dollárt és tovább gyengítheti az ázsiai devizákat. A dízel ára egy év alatt mintegy 75 százalékkal nőtt, miközben a Fed szeptemberben 3,75–4 százalékra emelte az irányadó kamatsávot, és döntéshozóinak többsége 2026 vége előtt újabb szigorítást vár. Bár az augusztusi PCE-infláció 3,4 százalékra, a maginfláció pedig 3 százalékra mérséklődött, mindkettő meghaladja a jegybank 2 százalékos célját, a dízel drágulásának teljes hatása pedig még nem jelent meg a fogyasztói árakban. A tízéves amerikai állampapírhozam 5 százalék fölött jár, a dollár pedig éves csúcsa közelében van, ami tőkét vonhat el Ázsiából. A helyzet különösen az energiaimporttól és dolláradósságtól függő országokat veszélyezteti. A Fülöp-szigeteki peso augusztus végén történelmi mélypontra esett, Indonézia rúpiája júniusban még az 1997–98-as ázsiai válság idején látott szintnél is gyengébb volt, az indiai rúpia pedig szintén rekordmélységeket ért el. Az ázsiai jegybankok így választás elé kerülhetnek: kamatemeléssel védik devizáikat és fékezik az importált inflációt, vagy a növekedés védelmében kivárnak, vállalva a további árfolyamgyengülést és a dráguló energiaimportot.
Forrás: US diesel crisis about to become Asia’s interest rate problem (Asia Times)
Fauci naplója szerint az amerikai hadsereg aeroszolos Ebolával kísérletezett főemlősökön
Anthony Fauci 2016-os naplóbejegyzései szerint az amerikai hadsereg fertőző betegségekkel foglalkozó kutatóintézete, a USAMRIID aeroszolos Ebola-vírussal fertőzött nem emberi főemlősöket annak vizsgálatára, hogy a VSV-alapú vakcina védelmet nyújt-e. Fauci a kísérletet „ostobának” nevezte, és azt írta, hogy azt eleve titkosított vizsgálatként kellett volna kezelni. A feljegyzések szerint két kontrollállat és húsz beoltott állat közül tizenhat elpusztult; Fauci különösen attól tartott, hogy a beoltott állatok tüdejében jelentkező gyulladás, nekrózis és fibrinlerakódás azt a benyomást keltheti, hogy maga a vakcina veszélyes. A napló szerint az adatokat a védelmi tárca továbbította az FDA-nak és nyugat-afrikai amerikai nagykövetségeknek is, miközben Guineában, Libériában és Sierra Leonéban nagyobb Ebola-vakcina-vizsgálatokat készítettek elő. Fauci március 11-én részletes tájékoztatást követelt saját intézetének, a NIAID-nak a kísérletekben játszott szerepéről és finanszírozásáról, egyúttal figyelmeztetett, hogy aki információt tart vissza előle, annak távoznia kell. Rand Paul szenátor szerint a dokumentumok arra utalnak, hogy a kormány a kockázatos kutatások eredményeinek eltitkolását fontolgatta ahelyett, hogy magukat a vizsgálatokat állította volna le.
Forrás: Fauci Diary: U.S. Army Experimented on Animals With Aerosolized Ebola Virus (The New American)
A dél-koreai gyerekek több mint fele már kétéves kora előtt okostelefont használ
A dél-koreai kisgyermekek 50,98 százaléka már kétéves kora előtt elkezd okostelefont használni, és több mint minden nyolcadik gyerek még az első születésnapját sem éri el, amikor először rendszeresen képernyő elé kerül. A Nemzeti Mentális Egészségügyi Központ kutatóintézetének felmérése 400, két és öt év közötti koreai gyermek szüleit kérdezte meg. A válaszok szerint 37,18 százalék 12–23 hónapos korban kezdett okostelefont használni, további 13,8 százalék pedig már 0–11 hónaposan. A gyerekek 23,66 százaléka két- és hároméves kora között, 12,39 százaléka három- és négyéves kora között, 12,96 százaléka pedig négyéves kora után találkozott először rendszeresen az eszközzel. Hétköznapokon 56,78 százalék napi egy óránál kevesebbet használ okostelefont, 9,46 százalék viszont egy–három órát, míg 32,74 százalék egyáltalán nem. A kutatás összefüggést talált az anyák és gyermekeik telefonhasználata között is: a magas kockázatú használói csoportba tartozó anyák gyermekei jellemzően korábban kezdték használni az eszközöket, feltehetően több hozzáférés és kevesebb szülői korlátozás miatt. A WHO irányelvei kétéves kor alatt egyáltalán nem ajánlják az ülve töltött képernyőidőt, két- és négyéves kor között pedig legfeljebb napi egy órát javasolnak.
Forrás: More toddlers under 2 start to use smartphones (The Korea Herald)
A globális hőmérsékleti adatok szerint „klímavészhelyzetben” vagyunk – de valóban?
Az Everything Climate oldalán megjelent elemzés két oldalról járja körül a klímavészhelyzet kérdését. A „mellette” érvelés szerint a NASA Goddard Institute for Space Studies (GISS) adatai 1880 és 2020 között meredek globális hőmérséklet-emelkedést mutatnak, amely „klímavészhelyzetet” jelez. A Guardian 2020-as cikke szerint 2019 átlaghőmérséklete mintegy 1,1 Celsius-fokkal haladta meg az 1850–1900 közötti átlagot, és a tudósok figyelmeztetnek: az 1,5 fokot meghaladó melegedés jelentősen súlyosbítja a szélsőséges időjárást. Az Oxford Dictionary 2019-ben a „climate emergency” kifejezést választotta az év szavának, használata több mint 10 000 százalékkal ugrott meg 2018 és 2019 között.
Az „ellene” érvelés szerint azonban a széles körben idézett NASA-grafikon erősen nagyított és vizuálisan megtévesztő. A teljes adatsor mindössze 1,1 fokos változást mutat, amelyet felnagyítva meredek, ijesztő trendnek tűnik. Ha ugyanezeket az adatokat az emberi hőmérséklet-érzékelés skáláján ábrázoljuk – hozzáadva a globális átlaghoz a mintegy 14 Celsius-fokos (57,2 Fahrenheit) bázishőmérsékletet –, akkor egy lassú, fokozatos emelkedés látható, amely egyáltalán nem tűnik riasztónak. A szerző szerint ez a klasszikus példája annak, hogyan lehet statisztikákkal félrevezetni: a tengelyek manipulálásával jelentéktelen változásokat is drámaiként lehet feltüntetni.A cikk megjegyzi továbbá, hogy 500 tudós és szakember – köztük a CLINTEL társalapítója, Guus Berkhout – 2019-ben nyílt levélben közölte az ENSZ főtitkárával, hogy szerintük nincs klímavészhelyzet, és a klímapolitikákat az emberek javát szolgálva kell kialakítani. A szerző következtetése: a globális hőmérsékleti adatok nem támasztják alá a klímavészhelyzet fogalmát, mert a megfelelő skálán nézve a meredek emelkedés eltűnik.
Forrás: The Global Temperature Record Says We Are in a ‘Climate Emergency’ (Everything Climate)
Japán bezárta a piacot, Izland betiltaná a vadászatot: 900 tonna bálnahús ragadt Európa utolsó nagy bálnavadászánál
Kristján Loftsson, Európa utolsó nagyipari bálnavadász-vállalkozója mintegy 900 tonna eladatlan bálnahúst tárol fagyasztva, miután legfontosabb exportpiaca, Japán protekcionista intézkedésekkel saját bálnavadász-iparát kezdte támogatni. A 83 éves izlandi üzletember ezért azt tervezi, hogy a húst porított vitaminkiegészítővé alakítja, és táplálkozási hiányosságokkal küzdő szubszaharai afrikai országokban értékesíti, ehhez azonban még laboratóriumi vizsgálatokra és új feldolgozóberendezésekre van szüksége. Közben az izlandi balközép kormány 2027 februárjára olyan törvényjavaslatot készít elő, amely teljesen betiltaná a bálnavadászatot. Loftsson cége, a Hvalur az idei szezonban 93 közönséges barázdásbálnát ejtett el, de húsukból, zsírjukból és más részeikből eddig semmit sem tudott eladni. Egy állatból 8–10 tonna emberi fogyasztásra alkalmas hús és 6–9 tonna kiváló minőségű olaj nyerhető; az exportképtelen olajat Loftsson hajói üzemanyag-keverékében használja fel. A vállalkozó állítja, hogy tevékenysége továbbra is nyereséges, és nem puszta makacsságból folytatja: családja 1948 óta vadászik bálnákra, ő pedig 13 éves kora óta dolgozik a szakmában. Az elmúlt 41 évből ugyanakkor mindössze 18-ban engedélyezték hajóinak a vadászatot.
Forrás: Un día con Kristjan Loftsson, el último ballenero de Europa (El Mundo)
Csődbe került Portugália egykori napelemes mintaprojektje: a túltermelés és a műszaki hibák lenullázták a bevételeket
Öt évvel átadása után fizetésképtelenné vált Portugália egykori legnagyobb naperőművének projektcége: a 219 megawattos Solara4 a vártnál kevesebb áramot termelt, több műszaki hibával és tűzesettel küzdött, miközben az ibériai naperőművi kapacitás gyors növekedése éppen a napsütéses órákban nyomta nullára vagy negatív tartományba a nagykereskedelmi áramárakat. A projektet 2021-ben úgy mutatták be, mint az egyik legnagyobb európai naperőművet, amely klasszikus állami átvételi támogatás nélkül is piacképes lehet, bevételeit pedig egy 20 éves, fix áras magánáram-vásárlási szerződés biztosította volna. A pénzügyi helyzet már 2025-ben restrukturálási vizsgálatot igényelt, 2026 májusában pedig egy tűz az erőmű mintegy tíz százalékát hetekre leállította. A projektcéggel szemben továbbra is több tízmillió eurós követelések állnak fenn, miközben a kínai kivitelező CTIEC mintegy 143 millió eurót követel egy felmondott szerződés miatt. A kiutat egy 100 megawattos akkumulátoros tárolóval bővített hibrid rendszer jelentheti, amelyhez 16,45 millió euró portugál állami támogatást ítéltek meg, ebből szeptember végéig 3,8 millió eurót már kifizettek.
Forrás: „Die Sonne schickt keine Rechnung“? Portugals Solar-Vorzeigeprojekt ist insolvent (Report24)
Mi történt az elmúlt napokban?
Berlin hosszú hatótávolságú csapásmérő erőt épít – már ballisztikus rakétákat is gyártana
Németország nagyszabású rakétafegyverkezésbe kezdett, amely az amerikai Tomahawkok beszerzésétől a ballisztikus rakéták németországi gyártásáig terjed, és Dmitrij Kornev katonai szakértő értékelése szerint a Bundeswehr Nyugat-Európa vezető rakétás erejévé válhat.
Kevesebb fűtés, kevesebb áram, kevesebb világítás – Brüsszel új energiakorlátozásokat sürget
Az Európai Bizottság célzott gáz- és áramfogyasztás-csökkentő intézkedések mérlegelésére szólította fel a tagállamokat, miközben az uniós gáztárolók töltöttsége szeptember végén mintegy 70 százalékon állt, körülbelül 12 százalékponttal az egy évvel korábbi szint alatt. Dan Jørgensen energiaügyi biztos a tárolói készleteket „rendkívül alacsonynak” nevezte, ugyanakkor jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen ellátásbiztonsági veszély.
A „tokendollár” válthatja a petrodollárt: Washington az MI-gazdaságra építené a dollár következő korszakát
A Pax Silica kezdeményezés az MI számítási kapacitását és ellátási láncát teheti a dollár iránti globális kereslet új alapjává, miközben az Egyesült Államok több mint ezermilliárd dollárnyi szövetségesi beruházást kíván mozgósítani a félvezetők, kritikus ásványok, adatközpontok és energia köré. A 2025 decemberében indított, immár 24 aláírót tömörítő rendszer egyik elképzelése a "tokendollár".
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
