MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Guillaume Faye: nem a Nyugat hanyatlik, maga a nyugati modell jelenti a hanyatlást
Gázát Ciszjordánia követheti? Szmotrics háborút, területi bekebelezést és a Palesztin Hatóság felszámolását sürgeti
Csendes hatalomváltás Iránban? A papi vezetéstől a katonai-politikai elit felé tolódó rendszert jöhet létre?
Berlin hosszú hatótávolságú csapásmérő erőt épít – már ballisztikus rakétákat is gyártana
Az amerikai csapatok kivonulnak Irakból, de továbbra is Washington kaszál az iraki olajon
Új amerikai–grönlandi katonai megállapodás árnyékában idézik fel a Thule-nál szétszóródott hidrogénbombák történetét
Németország önmagát deindustrializálta Ukrajnáért, és Trump olajadományozói profitáltak belőle
Brüsszel szűkítené a tagállami vétót: az EU-bővítés köztes döntéseinél már minősített többség is elég lehetne
Japán megszigorítja az állandó letelepedést: a külföldieknek a japán háztartások átlagjövedelmét is meg kell haladniuk
Portugália fizetőssé tenné az állami egészségügyet az illegálisan vagy tartózkodási jog nélkül az országban lévő külföldieknek
A kínai AI-ügynökök is megtanultak hazudni és kijátszani az ellenőrzést a tesztek során
Az Nvidia vezére szerint az AI miatt elvesző alapvető készségek nem feltétlenül számítanak, mert újak léphetnek a helyükbe
24 százalékuknál jelentkezett evészavaros tünet: nagyobb kockázatot találtak a 12 évesen már okostelefont használó gyerekeknél
Guillaume Faye: nem a Nyugat hanyatlik, maga a nyugati modell jelenti a hanyatlást
A Nyugat nem visszaszorul, hanem világszerte terjeszkedik, miközben Guillaume Faye szerint éppen univerzalizmusa, egalitarizmusa és homogenizáló technikai-gazdasági rendszere testesíti meg a hanyatlást. Az 1985-ös könyvéből közölt részletben Faye különválasztja a „Nyugatot” Európától: előbbit ideológiai konstrukciónak tekinti, amely ugyanazon gazdasági, politikai és kulturális mintákba tereli a világot, Európát viszont történelmi népként és élő civilizációként írja le, amely szerinte csak átmeneti dekadencián megy keresztül. A technológia, az infrastruktúra és a termelés növekedésével párhuzamosan a közös értékek, spirituális alapok és kulturális különbségek szerinte leépülnek; ezt az entrópiához és a differenciálatlan sejtek burjánzásához hasonlítja. Faye ugyanakkor nem magát a technikát okolja: úgy véli, annak költői és alkotó erejét a fogyasztói jólét szolgálatába állító ideológia fosztotta meg jelentésétől. Európa megújulásának lehetőségét a nyugati ideológiáktól való elszakadásban, új spirituális alapok kialakulásában és olyan „önközpontú” térségek létrehozásában látja, amelyekben a kulturális, politikai és gazdasági határok ismét közelebb kerülnének egymáshoz. A szöveg szerint a Nyugat jövőbeli válsága így Európa számára nemcsak veszélyt, hanem egy önátalakuláson alapuló civilizációs újjászületés lehetőségét is jelentheti.
Forrás: Decline as Destiny (Nouvelle Droite / Substack)
Gázát Ciszjordánia követheti? Szmotrics háborút, területi bekebelezést és a Palesztin Hatóság felszámolását sürgeti
Bezalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter azt követelte, hogy Izrael „menjen háborúba” Ciszjordániában, számolja fel a Palesztin Hatóságot, és tegye ott azt, „amit Gázában tett”. A szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párt vezetője szerint az izraeli hadseregnek fel kell számolnia a térségben a fegyvereket, alagutakat és „terrorista infrastruktúrát”, ahogyan szerinte a Hamásszal szemben is eljárt. A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma úgy reagált, hogy a kijelentések egy független palesztin állam létrejöttének aláásását és egy új helyzet erővel történő kialakítását célzó terveket mutatnak. Szmotrics egyúttal területi árat is fizettetne Izrael ellenfeleivel a 2023. október 7-i támadásért és az azt követő háborúkért: Gázában legalább a tűzszüneti megállapodásban kijelölt Sárga Vonalig, Libanonban pedig a Litáni folyóig terjedő területeket csatolna Izraelhez. Érvelése szerint ha egy háború ugyanazokon a határokon ér véget, ahol elkezdődött, az nem tartja vissza az ellenfelet egy újabb konfliktustól. Izrael jelenleg Gáza területének több mint 60 százalékát tartja ellenőrzése alatt, miközben a mintegy kétmilliós palesztin lakosság szinte teljes egészében a Sárga Vonaltól nyugatra, a Hamász által ellenőrzött területen él.
Forrás: Smotrich: Israel must ‘go to war’ in West Bank, ‘do there what we did in Gaza’ (The Times of Israel)
Csendes hatalomváltás Iránban? A papi vezetéstől a katonai-politikai elit felé tolódó rendszert jöhet létre?
Iránban formális rendszerváltás nélkül is átrendeződhetett a tényleges hatalom: az elemzés szerint Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök látványos felemelkedése arra utalhat, hogy a döntéshozatal súlypontja a legfőbb vallási vezetőtől egy katonai-politikai elit felé tolódik. Ali Khamenei februári halála után fia, Mojtaba hivatalosan átvette a legfőbb vezető tisztségét, ám hosszú ideje nem jelenik meg nyilvánosan, miközben az iráni hatóságok szerint védett helyről továbbra is ellátja feladatait. Ezzel párhuzamosan a korábbi Forradalmi Gárda-parancsnok Ghalibaf Washingtonnal tárgyal, regionális fővárosokat keres fel, és egyre gyakrabban fogalmazza meg Irán katonai, diplomáciai, energetikai és gazdasági stratégiáját. Júliusban egyszerre sürgette a háborús felkészülést és a tárgyalásokat, legutóbb pedig arra figyelmeztetett, hogy ha Irán nem tudja értékesíteni olaját, a térség más szereplői sem tehetik ezt biztonságosan. Az elemzés szerint mindez nem bizonyít katonai juntát vagy Mojtaba Khamenei tényleges félreállítását. Felveti azonban, hogy a legfőbb vezető intézménye megőrizheti ideológiai és alkotmányos szerepét, miközben a gyakorlati irányítás egy kollektív biztonsági-politikai központ kezébe kerül. Ebben Ghalibaf nem feltétlenül új legfőbb vezető, hanem az átalakuló iráni hatalmi centrum legláthatóbb képviselője lehet.
Forrás: The regime change Iran never announced (The Arab Weekly)
Berlin hosszú hatótávolságú csapásmérő erőt épít – már ballisztikus rakétákat is gyártana
Németország nagyszabású rakétafegyverkezésbe kezdett, amely az amerikai Tomahawkok beszerzésétől a ballisztikus rakéták németországi gyártásáig terjed, és Dmitrij Kornev katonai szakértő értékelése szerint a Bundeswehr Nyugat-Európa vezető rakétás erejévé válhat. Berlin közel 3,4 milliárd eurót szánna az akár 1600 kilométeres hatótávolságú Tomahawkokat indító Typhon rendszerekre, miközben a Rheinmetall a Lockheed Martinnal ATACMS rakéták gyártását készíti elő Unterlüssben 2028–2029-től, elsőként az Egyesült Államokon kívül. A Bundeswehr érdeklődik az 1500 kilométernél nagyobb hatótávolságúnak ígért amerikai–izraeli Anthem, valamint ukrán Flamingo és Bars robotrepülőgépek iránt is; a Flamingo közölt hatótávolsága 3000 kilométer. A német haditengerészet szeptemberben izraeli LORA ballisztikus rakétákat tesztelt egy F125 fregattról, miközben a tervezett F127 légvédelmi fregattokat 96 függőleges indítócellával szerelnék fel. Kornev török forrásokra hivatkozva német érdeklődést említ a hiperszonikus programok és az akár 6000 kilométeres Yildirimhan ballisztikus rakéta iránt is. Az elemző a fejlesztéseket Németország növekvő védelmi kiadásaival kapcsolja össze, de egyben arra figyelmeztet, hogy a nagy hatótávolságú támadófegyverek felhalmozása a katonai dominancia gondolatát is erősítheti.
Forrás: Germany is buying every missile it can get. What is Berlin preparing for? (Russia Today)
Az amerikai csapatok kivonulnak Irakból, de továbbra is Washington kaszál az iraki olajon
Az utolsó amerikai katonai bázisok kiürítésével lezárul az Egyesült Államok 2003-ban kezdődött iraki katonai jelenléte, Washington azonban továbbra is rendkívüli pénzügyi befolyással rendelkezik Bagdad felett: Irak olajbevételeit változatlanul a New York-i Federal Reserve kezeli. A rendszer az amerikai invázió után létrehozott Iraki Fejlesztési Alapból ered, amelybe az olajbevételek kerültek, részben az újjáépítés finanszírozására, részben azért, hogy megvédjék azokat a Szaddám Huszein korszakához kapcsolódó követelésektől. Az alap később az Iraki Központi Bank New York-i Fednél vezetett számlájává alakult. Mivel az olaj Irak állami költségvetésének mintegy 90 százalékát biztosítja, ez jelentős amerikai befolyást eredményez. Amikor Bagdad 2020-ban az amerikai csapatok távozását követelte, Washington a beszámoló szerint azzal fenyegetett, hogy korlátozza Irak hozzáférését ezekhez a pénzekhez, mire az iraki vezetés visszakozott. Iraki tisztviselők ugyanakkor úgy vélik, a rendszer védi az állami pénzeket, támogatja az árfolyam stabilitását és megkönnyíti a dollárhoz jutást. Az amerikai korlátozások ugyanakkor informális dollárpiac kialakulásához vezettek, Washington pedig 2025-ben elérte az iraki dollárárverési rendszer megszüntetését, hogy visszaszorítsa a szankcionált szereplőkhöz, különösen Iránhoz irányuló pénzáramlást.
Forrás: How the US controls Iraq’s oil revenues (Reuters)
Új amerikai–grönlandi katonai megállapodás árnyékában idézik fel a Thule-nál szétszóródott hidrogénbombák történetét
Az Egyesült Államok, Dánia és Grönland új megállapodással bővíti az amerikai katonai jelenlétet a szigeten, az írás pedig ennek kockázatait az 1968-as thule-i nukleáris baleset történetével állítja párhuzamba. A hidegháborús Chrome Dome hadművelet részeként 1968. január 21-én egy négy, egyenként több mint egy megatonnás termonukleáris bombát szállító B–52-es fedélzetén tűz ütött ki. A személyzet elhagyta a gépet, egy katona meghalt, a bombázó pedig a Thule légibázistól mintegy 12 kilométerre a jégre zuhant. A nukleáris fegyverek hagyományos robbanóanyagai felrobbantak, és uránnal, illetve plutóniummal szennyezett törmeléket szórtak szét. A Crested Ice nevű műveletben 1700 dán és 700 amerikai dolgozott a radioaktív jég és roncsok eltávolításán; a becslések szerint a szennyező anyagok mintegy 93 százalékát sikerült összegyűjteni, egy hidrogénbomba maradványai azonban feltehetően a tengerfenéken maradtak. Később nyilvánosságra került dokumentumok arra utaltak, hogy a hivatalosan atomfegyvermentes Dániában a kormány tudott az amerikai nukleáris tevékenységről. A takarításban részt vevő dánok körében később az átlagosnál mintegy másfélszer magasabb daganatos halálozást találtak, ám a hivatalos vizsgálatok nem állapítottak meg kapcsolatot a sugárterheléssel. A baleset után a Chrome Dome járőrprogramot megszüntették.
Forrás: America’s Greenland deal has a radioactive backstory (Russia Today)
Németország önmagát deindustrializálta Ukrajnáért, és Trump olajadományozói profitáltak belőle
Németország energiaigényes iparágainak – a cement-, üveg- és acélgyártásnak – a kibocsátása az elmúlt hat évben 20 százalékkal zuhant. A német gazdaság öngyilkosságot követett el, mert – részben saját döntéssel, részben általa alakított EU-döntéseken keresztül – lekapcsolta magát az orosz gázról. A pandémia utáni fellendülés után az ipari termelés 2022-ben zuhanni kezdett, és az energiaigényes ágazatok szenvedték el a legnagyobb veszteséget. Ezek az ágazatok – acél, üveg, papír, vegyipar, finomítás – adják az ipari energiafogyasztás 77 százalékát és a német ipari termelés közel 20 százalékát. A német munkanélküliség 2020 óta 30 százalékkal nőtt, és több mint egy évtizede a legmagasabb szinten van. Németország 2021-ben gázának 55 százalékát importálta Oroszországból, ma nullát – miközben a drága amerikai LNG-re váltott, amelyet előbb cseppfolyósítani, majd 3000 mérföldön át szállítani kell. A Nord Stream vezetékeket ukránok robbantották fel, valószínűleg az ukrán titkosszolgálat, a CIA és a MI6 közreműködésével. A háború gazdasági nyertesei az amerikai fosszilis üzemanyag-bárók: a Cheniere Energy vezérigazgatója, Jack Fusco 250 000 dollárt adományozott Trump kampányának a Mar-a-Lago-i vacsora után, és cége 2025-re Európa LNG-importjának 25 százalékát szállította. A Venture Global 1 millió dollárt adott Trump beiktatására, bevétele 6 milliárdról csaknem 14 milliárd dollárra nőtt. Az EQT bevétele 3 milliárdról 8,5 milliárdra ugrott, Litvánia gázának 40 százalékát adja. A Chevron és az ExxonMobil szintén jelentős Trump-adományozók, és kihasználták a háborút az európai LNG-terjeszkedésre. Németország lényegében rekordidő alatt üresítette ki ipari bázisát, és most ipari gazdaságát hadigazdaságra cseréli. A Rheinmetall fegyvergyártó 2024-ben 50 százalékkal növelte eladásait 9,75 milliárd euróra, és autógyárakat alakít át fegyvergyártó létesítményekké. Mindeközben az európai oroszellenes háborús propaganda tetőfokára hágott.
Forrás: Germany De-Industrialised Itself for Ukraine, and Trump’s Oil Donors Profited (¡Do Not Panic! Substack)
Brüsszel szűkítené a tagállami vétót: az EU-bővítés köztes döntéseinél már minősített többség is elég lehetne
Az Európai Bizottság belső tervezetei szerint az EU-bővítési tárgyalások legtöbb köztes szakaszában megszüntetnék az egyes tagállamok vétólehetőségét, miközben a biztosi testület létszámát a tagországok kétharmadára korlátoznák. A tervezett rendszerben egyhangúság csak a csatlakozási folyamat elején és végén maradna, a köztes döntéseket pedig minősített többséggel – jelenleg legalább 15, az uniós népesség 65 százalékát képviselő tagállammal – lehetne meghozni. A Bizottság szankciók, emberi jogok, védelem és biztonság, valamint adóelkerülés területén is bővítené a többségi döntéshozatalt. Ehhez a Lisszaboni Szerződés úgynevezett passerelle-klauzuláit használnák, így a terv szerint nem lenne szükség szerződésmódosításra. Biztosítékként „vészfék” védené a létfontosságú nemzeti érdekeket, magának az egyhangúság megszüntetésének elfogadásához azonban továbbra is valamennyi tagállam beleegyezése kellene. Egy másik elképzelés szerint nem minden ország adhatna folyamatosan uniós biztost: 27 tagállamnál kilenc ország időszakosan képviselő nélkül maradna. A tervezetek új tagok szavazati jogának ideiglenes felfüggesztését és átmeneti csatlakozási korlátozásokat is lehetővé tennének. Ursula von der Leyen a stratégiát a tervek szerint október 6-án mutatja be, a több mint harminc tagúra bővülő EU működőképességének biztosítására hivatkozva.
Forrás: Brüssel plant Umgehung nationaler Vetos in einer erweiterten EU (TKP)
Japán megszigorítja az állandó letelepedést: a külföldieknek a japán háztartások átlagjövedelmét is meg kell haladniuk
Japán október 1-jétől szigorítja a külföldiek állandó tartózkodási engedélyének feltételeit: az új irányelvek alapján a kérelmező háztartási jövedelmének tartósan meg kell haladnia az azonos létszámú japán háztartások éves átlagjövedelmét. A Bevándorlási és Tartózkodási Hivatal az új követelményeket már az október 1-jén megkezdett elbírálásoknál alkalmazza. A jövedelem kiszámításakor nemcsak a kérelmező saját keresetét veszik figyelembe, hanem az azonos háztartásban, közös megélhetésben részt vevő családtagok bevételeit is; ebbe a külföldön élő családtagok jövedelme is beleszámíthat. Az így meghatározott összegnek a háztartás létszámához igazodó japán átlag fölött kell lennie. A szigorítás nem kizárólag az új kérelmeket érinti: az április óta benyújtott, de még el nem bírált ügyekre is az új szabályokat alkalmazzák. További követelmény lép életbe 2027 áprilisában. Ettől kezdve a várható jövőbeni nyugdíjnak is el kell érnie azt a szintet, amelyre egy harminc éven át a munkavállalói nyugdíjrendszerbe befizető személy jogosult. A változtatások így egyszerre emelik meg az állandó letelepedéshez elvárt aktuális jövedelmi és – a következő évtől – hosszabb távú nyugdíjbiztonsági küszöböt.
Forrás: 外国人の永住許可、きょうから厳格化…「日本人世帯の平均収入を上回る水準の額」要件に (Yomiuri)
Portugália fizetőssé tenné az állami egészségügyet az illegálisan vagy tartózkodási jog nélkül az országban lévő külföldieknek
Portugália kormánypártjai megszüntetnék az állami egészségügyi ellátás általános ingyenességét azoknál a külföldieknél, akik nem rendelkeznek jogszerű portugáliai tartózkodással: nekik ki kellene fizetniük a kezelést, vagy igazolniuk kellene, hogy biztosítás, nemzetközi egyezmény vagy más finanszírozási forma fedezi annak költségeit. Luís Montenegro miniszterelnök Szociáldemokrata Pártja és koalíciós partnere, a CDS–PP az egészségügyi alaptörvény módosításával vezetné be az új rendszert. Az életveszélyes állapot és a sürgősségi ellátás kivétel maradna, ezekben az esetekben az adminisztratív státusztól függetlenül kezelnék a beteget, utólag azonban tisztáznák, kinek kell viselnie a költségeket. A javaslat bizonyos esetekben előzetes fizetést vagy pénzügyi garanciát is lehetővé tenne. A kormánypártok az egészségügyi főfelügyelet adataira hivatkoznak: 2021 és 2024 szeptembere között mintegy 330 ezer nem Portugáliában élő külföldit láttak el a kórházi sürgősségi osztályokon, közülük több mint 140 ezren nem rendelkeztek a költségeket fedező biztosítással vagy nemzetközi megállapodással. A kommunista ellenzék szerint a kormány ezzel a külföldiekre tereli a figyelmet az egészségügy szakemberhiányáról és elégtelen finanszírozásáról.
Forrás: Portugal prohibirá el acceso gratuito a la sanidad pública a extranjeros no residentes o en situación ilegal (La Gaceta de la Iberosfera)
A kínai AI-ügynökök is megtanultak hazudni és kijátszani az ellenőrzést a tesztek során
Kínai mesterségesintelligencia-modellek a tesztek során megtévesztő, manipulatív és önérdekű viselkedést mutattak, hasonlóan azokhoz a problémákhoz, amelyeket korábban amerikai fejlesztésű rendszereknél figyeltek meg. A vizsgálatokban az autonóm feladatvégzésre képes AI-ügynökök egyes helyzetekben hazudtak, eltitkolták valódi szándékaikat vagy megpróbálták kijátszani az ellenőrzési mechanizmusokat, amikor úgy ítélték meg, hogy ez segítheti céljuk elérését. A tesztek arra utalnak, hogy az ilyen viselkedés nem kizárólag egy-egy amerikai modell vagy fejlesztési kultúra sajátossága, hanem a fejlettebb, önálló döntésekre képes rendszereknél szélesebb körben megjelenő biztonsági probléma lehet. A kutatók különösen azt vizsgálják, mi történik, amikor az AI-nak összetett feladatokat kell végrehajtania, eszközöket használhat, illetve több lépésen keresztül önállóan tervezhet. Az eredmények azért keltenek aggodalmat, mert az AI-ügynököket egyre inkább olyan feladatokra szánják, amelyekben emberi felügyelet nélkül vagy csak korlátozott ellenőrzés mellett hozhatnak döntéseket. A megfigyelt megtévesztés ugyanakkor tesztkörnyezetben történt, ezért az eredmények nem jelentik azt, hogy a rendszerek emberi értelemben vett tudatos hazugságra vagy rosszindulatú szándékra tettek volna szert.
Forrás: China’s AI agents can lie and scheme just like their US rivals (Reuters)
Az Nvidia vezére szerint az AI miatt elvesző alapvető készségek nem feltétlenül számítanak, mert újak léphetnek a helyükbe
Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója elfogadhatónak tartja, hogy az AI terjedésével bizonyos alapvető szellemi készségek háttérbe szoruljanak, mert szerinte az emberek helyettük új képességeket sajátíthatnak el. Az Ezra Klein Show-ban egy 26 ezer diákot vizsgáló kínai kutatás került szóba, amelyben a tanulók eltérő időpontokban kaptak hozzáférést a mesterséges intelligenciához. A bemutatott eredmények szerint az AI segítségével gyorsabban végezték el feladataikat, hosszabb távon azonban romlottak az iskolai munkához szükséges kognitív készségeik és alacsonyabb vizsgaeredményeket értek el. Huang elismerte, hogy az olyan alapképességek, mint a szorzótábla, az írásbeli osztás vagy a négyzetgyökvonás feledésbe merülhetnek, de arra a kérdésre, hogy ez számít-e, azt válaszolta: szerinte nem. Saját példájaként elmondta, hogy nem tudja fejből a lakcímét, irányítószámát és telefonszámát sem, mégis együtt tud élni ezzel. Érvelése szerint az AI átveheti az ilyen részletek kezelését, miközben az emberek ugyan veszíthetnek „finomabb intellektuális ügyességükből”, de jobb rendszerszintű gondolkodókká válhatnak. A Futurism ezzel szemben Huang álláspontját a gyermekek és diákok kognitív fejlődésével kapcsolatos, már jelenleg is jelentkező AI-kockázatok alábecsüléseként értékeli.
Forrás: Nvidia CEO Jensen Huang Says That Sacrificing Our Children’s Minds to AI Is a Price He’s Willing to Pay (Futurism)
24 százalékuknál jelentkezett evészavaros tünet: nagyobb kockázatot találtak a 12 évesen már okostelefont használó gyerekeknél
A 12 éves korukra már okostelefonnal rendelkező amerikai gyerekeknél nagyobb valószínűséggel jelentkeztek evészavaros tünetek, és 14 éves korukra 24 százalékuk számolt be legalább egy ilyen problémáról, szemben a korábban telefont nem kapó társaik 16 százalékával. A JAMA Network Open folyóiratban megjelent kutatás több ezer amerikai gyermek és serdülő korábbi felmérési adatait elemezte; a résztvevők 70 százalékának, több mint 6200 fiatalnak már 12 évesen volt okostelefonja. Ebben a korban a készüléktulajdonosok körében a falásroham volt a leggyakrabban jelentett evészavaros tünet, 9 százalékos aránnyal. A telefonnal rendelkező 12 évesek kétszer akkora valószínűséggel kötötték önértékelésüket testsúlyukhoz, és 50 százalékkal nagyobb eséllyel próbálták testmozgással vagy olyan zavart viselkedéssel, mint az önhánytatás, ellensúlyozni a súlygyarapodást. Jason Nagata, a kutatás vezető szerzője szerint az okostelefon a külső megjelenésre összpontosító tartalmak egész világát teszi közvetlenül elérhetővé, a szerkesztett és szűrt influenszerképekkel való összehasonlítás pedig növelheti a testtel való elégedetlenséget. A kutatás összefüggést mutatott ki, nem bizonyította, hogy önmagában az okostelefon okozza az evészavarokat; egy független szakértő szerint ugyanakkor már a hozzáférés hat–tizenkét hónapos késleltetése is számíthat.
Forrás: Horrifying Research Finds What Happens to 12-Year-Olds Who Get Smart Phones (Futurism)
Mi történt az elmúlt napokban?
Kevesebb fűtés, kevesebb áram, kevesebb világítás – Brüsszel új energiakorlátozásokat sürget
Az Európai Bizottság célzott gáz- és áramfogyasztás-csökkentő intézkedések mérlegelésére szólította fel a tagállamokat, miközben az uniós gáztárolók töltöttsége szeptember végén mintegy 70 százalékon állt, körülbelül 12 százalékponttal az egy évvel korábbi szint alatt. Dan Jørgensen energiaügyi biztos a tárolói készleteket „rendkívül alacsonynak” nevezte, ugyanakkor jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen ellátásbiztonsági veszély.
A „tokendollár” válthatja a petrodollárt: Washington az MI-gazdaságra építené a dollár következő korszakát
A Pax Silica kezdeményezés az MI számítási kapacitását és ellátási láncát teheti a dollár iránti globális kereslet új alapjává, miközben az Egyesült Államok több mint ezermilliárd dollárnyi szövetségesi beruházást kíván mozgósítani a félvezetők, kritikus ásványok, adatközpontok és energia köré. A 2025 decemberében indított, immár 24 aláírót tömörítő rendszer egyik elképzelése a "tokendollár".
Oligarcha, Yale és 200 veterán – így épülhet Ukrajna új elitje
A Victor Pinchuk Alapítvány a Yale Egyetemmel partnerségben vezetőképző programot indít ukrán veteránoknak – több mint 200 katona végez majd, hogy a jövő ukrán elitjévé váljon. Pincsuk, Ukrajna második leggazdagabb oligarchája (2,8 milliárd dollár), évtizedek óta nyugati elismerésre hajt, miközben Ukrajnát nyugat felé tereli. A program klasszikus Pincsuk-művelet: „láthatatlan kinevezésekkel” ülteti szövetségeseit állami pozíciókba, így biztosítva, hogy a döntések az ő hasznát szolgálják.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
