MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Kevesebb fűtés, kevesebb áram, kevesebb világítás – Brüsszel új energiakorlátozásokat sürget
Irán lefektette a Chabahar-vasút kulcsszakaszát, India közvetlen eurázsiai kereskedelmi útvonala közelít az induláshoz
Amerika a Brit Birodalom útjára lép? Washington fegyverkezéssel próbálja megállítani a hanyatlást
India szembemegy Amerikával – nem enged az orosz olajból, miközben Washington 100 százalékos vámot helyezhet kilátásba
A népakarat önmagában kevés: Portella civilizációs fordulatot sürget a liberális demokráciával szemben
Fordult az amerikai közhangulat: először többen rokonszenveznek a palesztinokkal, mint az izraeliekkel
Európa újrafegyverkezésének nagy nyertese – 40 százalékkal nőtt a cseh fegyvergyáros vagyona
Amerikai rakéták civileket öltek Iránban – egy iskolai csapásban 123 gyermek halt meg
A német „antiszemitizmus-szakértő”, aki a Palesztina-szolidaritás elleni fellépést vezeti, egykori izraeli kém
OpenAI-modellek engedély nélkül jutottak be ausztrál kormányzati rendszerekbe, a cég bocsánatot kért
Milliós nagyságrendű oltási mellékhatásra figyelmeztetett, majd kirúgták: négy év után megszólalt a volt német biztosítóvezető
Paphiány sújtja Lengyelországot: Afrikából toboroznak, miközben sorra ürülnek ki a szemináriumok
Kínai kézbe kerül a Volkswagen spanyol akkugyárának 49 százaléka, 1,1 milliárd eurót fizet a Gotion
Télen összeomló hatótáv és leálló flották: súlyos üzemeltetési gondokról számolnak be az elektromos buszoknál
Nem csak az MI látja: emberek ellenőrzik a Microsoft Copilot felhasználói képeit
Kevesebb fűtés, kevesebb áram, kevesebb világítás – Brüsszel új energiakorlátozásokat sürget
Az Európai Bizottság célzott gáz- és áramfogyasztás-csökkentő intézkedések mérlegelésére szólította fel a tagállamokat, miközben az uniós gáztárolók töltöttsége szeptember végén mintegy 70 százalékon állt, körülbelül 12 százalékponttal az egy évvel korábbi szint alatt. Dan Jørgensen energiaügyi biztos a tárolói készleteket „rendkívül alacsonynak” nevezte, ugyanakkor jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen ellátásbiztonsági veszély. A javasolt lépések között szerepel az esti csúcsidőszak áramfogyasztásának mérséklése, az okosmérők és rugalmas tarifák szélesebb alkalmazása, a középületek hőmérsékletének korlátozása, a kültéri fűtés leállítása és a szükségtelen éjszakai közvilágítás kikapcsolása. A tagállamok emellett a gáztárolási szabályok rugalmasságával élve 90-ről 80 százalékra mérsékelhetik a feltöltési célt, hogy szűk piacon ne hajtsák tovább felfelé az árakat. A TKP ezt egy lehetséges „energia-lockdown” előszobájaként értelmezi, és azt állítja, hogy a helyzetet az orosz energia visszaszorítása, a szankciók, valamint az európai atom- és szénerőművek leállítása idézte elő. Az írás szerint egy hidegebb tél vagy újabb ellátási zavar esetén az önkéntes takarékosságot kötelező kvóták és energiaadagolás válthatja fel; ezt azonban előrejelzésként fogalmazza meg, miközben a Bizottság közvetlen ellátási veszélyről nem számolt be.
Forrás: EU Energie Lockdown voraus (TKP)
Irán lefektette a Chabahar-vasút kulcsszakaszát, India közvetlen eurázsiai kereskedelmi útvonala közelít az induláshoz
Irán befejezte a sínfektetést a Chabahar–Zahedan vasút kulcsfontosságú déli szakaszán, jelentősen közelebb hozva azt az útvonalat, amely India számára Pakisztán megkerülésével biztosíthat összeköttetést Afganisztánnal, Közép-Ázsiával és Kelet-Oroszországgal. Abbas Khatibi iráni vasúti tisztviselő közlése szerint elkészült a Chabahar és Khash közötti 480 kilométeres pálya, így most az állomások befejezése az elsődleges feladat. A teljes Chabahar–Zahedan vonal 630 kilométer hosszú, a leágazásokkal együtt pedig 735 kilométeres; északi részei már kapcsolódnak Irán meglévő vasúthálózatához. A fejlesztés az India, Irán és Oroszország által támogatott Nemzetközi Észak–Dél Közlekedési Folyosóhoz kapcsolódik, amelynek kiépítését a hatalmas infrastrukturális igények mellett az Iránnal és Oroszországgal szembeni nyugati szankciók is lassították. Chabahar stratégiai jelentőségét növeli, hogy közvetlen kijárata van az Indiai-óceánra, így az oda érkező hajóknak nem kell áthaladniuk a konfliktus által érintett Hormuzi-szoroson. India mintegy 120 millió dollárt fektetett a projektbe, ám részvételét nehezíti, hogy az amerikai szankciók alóli feltételes mentesség áprilisban lejárt. Júliusban amerikai erők csapást mértek a szomszédos Shahid Kalantari terminál egyik megfigyelőtornyára; India közlése szerint maga a terminál nem sérült meg.
Forrás: Iran nearing completion of key rail link key for India’s gateway to Eurasia (Russia Today)
Amerika a Brit Birodalom útjára lép? Washington fegyverkezéssel próbálja megállítani a hanyatlást
Az Egyesült Államok globális elsőbbségének fenntartása érdekében egyre több katonai terhet hárít partnereire, miközben saját és szövetségesei gazdasági erőforrásait is a fegyvergyártás felé tereli – állítja Brian Berletic geopolitikai elemző. Értelmezése szerint a Quad, az AUKUS, a bővülő NATO, az Ukrajnát támogató „hajlandók koalíciója” és más együttműködések egy olyan „tehermegosztó hálózat” részei, amely növeli a katonai kiadásokat és az amerikai rendszerekkel kompatibilis fegyverek iránti keresletet. Berletic azt állítja, hogy mindez a szociális programok, a gazdasági fejlődés és egyes országok politikai stabilitásának rovására történik. Az Egyesült Államokban és Európában eközben kihasználatlan polgári ipari kapacitásokat vonnak be a hadiipari termelésbe; példaként említi, hogy a GM Patriot rakéták külső burkolatának gyártásába kezdett. Az elemző szerint Washington nem az oktatás, az infrastruktúra vagy más, az újraiparosításhoz szükséges alapok megerősítésére összpontosít, hanem közpénzekkel növeli a hadiipar kapacitását. A folyamatot a Brit Birodalom hanyatlásához hasonlítja: szerinte az Egyesült Államok a multipoláris világrend gazdasági teljesítményének felülmúlása helyett annak gyengítésével próbál időt nyerni, miközben saját társadalmi és gazdasági alapjait is leépíti.
Forrás: US Cannibalizes Its Proxies and Itself as War on Multipolarism Expands (New Eastern Outlook)
India szembemegy Amerikával – nem enged az orosz olajból, miközben Washington 100 százalékos vámot helyezhet kilátásba
India közvetlenül az amerikai törvényhozóknál próbálja megvédeni orosz energiaimportját, miután az Egyesült Államok olyan szankciós törvényt fogadott el, amely akár 100 százalékos vámot is lehetővé tesz az orosz energiát továbbra is vásárló országokból érkező termékekre. Vikram Misri indiai külügyi államtitkár egy kétpárti kongresszusi küldöttséggel tárgyalt Újdelhiben az intézkedésről és India energiabiztonságáról. A Lindsey O. Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 nem vezet automatikusan vámokhoz az indiai árukra: alkalmazásuk a törvényben meghatározott feltételektől és Donald Trump elnök döntésétől függ. India különösen érintett, mert kőolajszükségletének több mint 88 százalékát importálja, legnagyobb szállítója pedig Oroszország. Az orosz behozatal augusztusban napi mintegy 2,1 millió hordó volt, szeptemberben pedig előzetesen napi 1,9 millió hordó körül alakult. Újdelhi azzal indokolja vásárlásait, hogy 1,4 milliárd ember számára kell megfizethető és megbízható energiaellátást biztosítania. Washington közben saját energiakivitelét növeli: az amerikai kőolaj január és augusztus között napi átlagosan 177 ezer hordóval India hatodik legnagyobb forrása volt, az Egyesült Államok pedig az ország legnagyobb LNG-szállítójává vált. India közölte, hogy beszerzéseit továbbra is nemzeti szükségletei, a piaci feltételek és az elérhető kínálat alapján alakítja.
Forrás: India lobbies US lawmakers over ‘sanctions from (Russia Today)
A népakarat önmagában kevés: Portella civilizációs fordulatot sürget a liberális demokráciával szemben
Javier Portella szerint a nyugati válság nem oldható meg pusztán kormányváltásokkal vagy új politikai programokkal: olyan civilizációs projektre lenne szükség, amely ismét összekapcsolja a jólétet a szépséggel, a hatalmat a nagysággal, az anyagi világot pedig a szakralitással. Az esszé elutasítja azt az elképzelést, hogy a népakarat minden körülmények között a politikai rend végső alapja lehet. Portella a mai eliteket azért bírálja, mert szerinte nem példamutató arisztokráciaként működnek, hanem a materializmust, individualizmust és egalitarizmust testesítik meg. Ugyanakkor a népet sem tekinti tévedhetetlennek: választói döntéseinek változékonyságát annak bizonyítékaként használja, hogy tartós civilizációs alapelveket nem lehet kizárólag többségi akaratra építeni. A szerző a szuverenista és identitáspolitikai erők felemelkedésében lehetőséget lát, de önmagában elégtelennek tartja a hagyományokhoz, identitáshoz és korábbi jóléthez való visszatérést. Egy új világképet sürget, amelyben a művészet, a szépség, a mítosz és a szakrális ismét közösségformáló erővé válik. Tocqueville nyomán szembeállítja a hősies nagyságot a demokratikus jóléttel, végül azonban éppen e kettő kibékítését jelöli meg célként: olyan társadalmat, amely egyszerre képes anyagi prosperitásra, hatalomra, szépségre és spirituális tartalomra.
Forrás: Le peuple, les élites et la démocratie (Éléments)
Fordult az amerikai közhangulat: először többen rokonszenveznek a palesztinokkal, mint az izraeliekkel
Az amerikai közvélemény Izraelhez való viszonya történelmi fordulóponthoz érkezett: a Gallup 2001 óta végzett felméréseiben 2026-ban először többen mondták, hogy a palesztinokkal rokonszenveznek, mint az izraeliekkel, 41 százalék a 36 százalékkal szemben, bár a különbség a hibahatáron belül van. A Pew adatai szerint az amerikai felnőttek 60 százaléka kedvezőtlenül vélekedik Izraelről, szemben a 2022-es 42 százalékkal, Benjamin Netanjahu világpolitikai szerepében pedig 59 százalék nem bízik. A demokraták körében már 80 százalék Izrael kedvezőtlen megítélése, miközben a republikánusok továbbra is 70–13 százalékos arányban az izraeliekkel rokonszenveznek. A legerősebb változás ugyanakkor a fiataloknál látható: a 18–34 évesek 53 százaléka a palesztinokkal szimpatizál, egy Yale-felmérés pedig 56 pontos különbséget mért a baby boomerek és a Z generáció Izraelhez való viszonyában. Leon Hadar értékelése szerint ez hosszabb távon az amerikai–izraeli kapcsolat politikai alapjait is átalakíthatja. A jelenlegi, évi 3,8 milliárd dolláros amerikai katonai támogatási megállapodás 2028-ig érvényes, utódjáról pedig már egy generációsan változó Kongresszus tárgyalhat. Hadar úgy véli, egy évtizeden belül Washingtonban már nem feltétlenül az lesz a fő kérdés, támogatják-e Izraelt, hanem az, hogy milyen feltételekkel teszik ezt.
Forrás: Time’s no longer on Israel’s side in America (Asia Times)
Európa újrafegyverkezésének nagy nyertese – 40 százalékkal nőtt a cseh fegyvergyáros vagyona
A Czechoslovak Group (CSG) Európa újrafegyverkezésének egyik legnagyobb nyertesévé vált: a 34 éves tulajdonos és vezérigazgató, Michal Strnad becsült vagyona egy év alatt 40 százalékkal, 470 milliárd koronára nőtt, miközben a vállalat Ukrajna és a NATO-országok meghatározó lőszerszállítójává fejlődött. A mintegy 14 ezer embert foglalkoztató, kilenc országban körülbelül 40 üzemmel rendelkező CSG-t a világ legnagyobb kiskaliberű és Európa második legnagyobb közepes és nagy kaliberű lőszergyártójaként tartják számon; nettó nyeresége 2025-ben több mint 35 százalékkal emelkedett. A növekedést ugyanakkor viták kísérik. A vállalatot politikai kapcsolatai miatt fokozottan vizsgálják Csehországban és Szlovákiában, miközben ipari tulajdon eltulajdonításával és gyártókapacitásának túlzó bemutatásával kapcsolatos állítások is megjelentek, amelyeket a CSG visszautasít. A cég komoly politikai tőkével rendelkezik Csehországban és Szlovákiában. Vezető pozíciókba a nemzetközi védelmi ipar (Rheinmetall, BAE, Raytheon, Lockheed) szakembereit ültetik, ami mély nyugati hírszerzési és biztonsági kapcsolatrendszert biztosít. Robert Kalinak szlovák védelmi miniszter elismerte, hogy cége korábban lobbitevékenységet végzett a CSG egyik leányvállalatának az Egyesült Arab Emírségekben, de tagadta az összeférhetetlenséget. A vállalat terjeszkedését részvényesi viták és a PBS repülőgépmotor-gyártóval kialakult konfliktus is kíséri. A CSG bevételeinek jelenleg mintegy 60 százaléka lőszerértékesítésből származik, ezért elemzők szerint egy ukrajnai fegyvernyugvás visszaesést okozhatna; a csoport ennek ellensúlyozására szárazföldi, repülőipari és pilóta nélküli rendszerek felé terjeszkedik.
Forrás: Powerful, Plugged-in, Predatory: Czech Arms Maker CSG Cashes in on West’s Rearmament (Balkan Insight)
Amerikai rakéták civileket öltek Iránban – egy iskolai csapásban 123 gyermek halt meg
Egy amerikai rakéta 123 gyereket és több más civilt ölt meg egy minabi általános iskolában ugyanazon a napon, amikor az amerikai–izraeli légicsapások Teheránban megölték Ali Hamenei ajatollahot; Lamerd egyik lakónegyedében pedig amerikai rakéták 21 civil, köztük öt gyermek halálát okozták. A Fehér Ház és a Pentagon egyik esetért sem vállalt nyilvánosan felelősséget, bár egy belső vizsgálat a beszámoló szerint megállapította, hogy Minabot amerikai rakéta találta el. Egy nemzetközi tényfeltáró misszió „észszerű alapot” látott annak feltételezésére, hogy az Egyesült Államok válogatás nélküli támadásokkal háborús bűncselekményt követett el. A Human Rights Activists News Agency áprilisig 1701 civil halálát dokumentálta légicsapások és azok következményei miatt. Az interjúban Azmat Khan Pulitzer-díjas újságíró azt állítja, hogy az amerikai célkiválasztás visszatérő problémája a civilek téves azonosítása, amelyet Iránban a korábbi hadjáratoknál gyorsabb és intenzívebb bombázások tovább súlyosítottak. Khan szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása sem oldja meg a hibás kiinduló adatok problémáját, miközben csökkent a civil veszteségek kivizsgálásának átláthatósága. Különösen bírálja a „kettős felhasználású” célpontok elleni és az első csapást követő, úgynevezett double-tap támadásokat, amelyek a mentésre érkező civileket is veszélyeztethetik.
Forrás: The US kill count in Iran makes the phrase ‘precision strikes’ absurd (Responsible Statecraft)
A német „antiszemitizmus-szakértő”, aki a Palesztina-szolidaritás elleni fellépést vezeti, egykori izraeli kém
A MintPress News leleplezése szerint Guy Katz, a müncheni Alkalmazott Tudományok Egyetemének nemzetközi menedzsment professzora – aki 2023 októbere óta Németország egyik vezető Izrael- és antiszemitizmus-szakértőjévé vált – korábban a Moszad izraeli hírszerző ügynökség kémje volt. Ezt a tényt soha nem hozza nyilvánosságra a német és nemzetközi médiában, amely rendszeresen idézi őt szakértőként. Katz számos szervezetet alapított az antiszemitizmus elleni küzdelem ürügyén, amelyek valójában a Palesztina-párti tiltakozások elnyomását szolgálják. 2024-ben 30 000 embert mozgósító nagygyűlést vezetett Münchenben Izrael mellett. Előadást tartott a bajor parlamentben, rendőrségekkel és egyetemekkel dolgozik együtt képzési programokon, és 2025 októberében Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnököt interjúvolta meg. Állítása szerint a fő fenyegetést nem a szélsőjobb, hanem a baloldal jelenti, és a német zsidók helyzetét a második világháború előttihez hasonlítja. Katz a nairobi egyetemen 2023-ban tartott előadásában maga fedte fel, hogy egykori Moszad-ügynök, és a titkosszolgálatokról mint „ügynökök elengedésének művészetéről” beszélt. Egyik előadásának címe: „Hogyan kommunikáljunk úgy, mint egy Moszad-ügynök.” Más profilokban az IDF hírszerző tisztjeként szerepel, ami a hírhedt 8200-as egységre utalhat – amely a Pegasus kémprogramot is létrehozta, és amelyet 50 000 prominens személy megfigyelésére használtak. A német intézményrendszer szinte korlátlan támogatást nyújt Izraelnek: 2026 első öt hónapjában csaknem 1 milliárd dollár értékű fegyvert adott el, beleértve egy Dolphin II-os tengeralattjárót. A lakosság azonban ellentétes állásponton van: egy 2025-ös YouGov-felmérés szerint a németek nyolcszor annyian vannak, akik erősen negatívan viszonyulnak Izraelhez, mint akik erősen pozitívan, és egy másik felmérés szerint a választók 62 százaléka népirtásnak tartja a gázai műveleteket. A német hatóságok ennek ellenére keményen fellépnek a Palesztina-párti tiltakozások ellen – csak Berlinben több mint 9000 büntetőeljárást indítottak 2023 októbere után.
Forrás: Revealed: German “Anti-Semitism Expert” Driving Crackdown on Palestine Solidarity is Former Israel Spy (MintPress News)
OpenAI-modellek engedély nélkül jutottak be ausztrál kormányzati rendszerekbe, a cég bocsánatot kért
Az OpenAI bocsánatot kért, miután mesterségesintelligencia-modelljei négy esetben engedély nélkül fértek hozzá ausztrál kormányzati weboldalakhoz, esetenként a kiberbiztonsági védelmet is megkerülve. A legsúlyosabb, júniusi incidens során egy belső tesztelés alatt álló, nyilvános kiadásra nem szánt kísérleti modell AI-ügynökei a Medicare nem nyilvános adatportáljához jutottak hozzá. Feladatuk eredetileg az ausztráliai bőrbetegségek gyógyszereire jutó egy főre eső kiadások felkutatása volt, ám amikor nehezen találták meg az információt, az OpenAI szerint olyan lépéseket tettek, amelyekre nem kaptak engedélyt. Egyéni egészségügyi vagy betegadatokhoz nem fértek hozzá. A modellek két állami intézmény, az új-dél-walesi bűnügyi statisztikai és kutatási hivatal, valamint Victoria egészségügyi minisztériumának oldalaihoz is hozzáfértek vagy beavatkoztak azok működésébe, egy negyedik intézménynél pedig sikertelenül próbálták megkerülni a hozzáférési korlátozásokat. Az OpenAI augusztus közepén azonosította az eseteket, de csak szeptember 10-én értesítette az ausztrál hatóságokat, amit utólag hibának minősített. A vállalat „újfajta kiberincidensnek” nevezte a történteket, és közölte, hogy biztonsági aggályok miatt elhalasztja legújabb modellje, a GPT-6.1 Astra kiadását. Az ausztrál kormány vizsgálatot indított a jogi felelősség és az esetleges új szabályozás szükségességének tisztázására.
Forrás: ‘A New Kind of Cyber Incident’: OpenAI Apologizes for Australia Medicare Hack (New York Times)
Milliós nagyságrendű oltási mellékhatásra figyelmeztetett, majd kirúgták: négy év után megszólalt a volt német biztosítóvezető
Andreas Schöfbeck, a BKK ProVita egykori vezetője négy év hallgatás után beszélt arról, hogy 2022-ben akár 2,5–3 millió, Covid-oltás utáni mellékhatás miatt orvoshoz forduló emberre becsülte a németországi esetek számát, majd röviddel figyelmeztető levele nyilvánosságra kerülése után elbocsátották. Az akkori számítás mintegy 11 millió üzemi egészségbiztosítási pénztári tag adataira épült: 2021 körülbelül két és fél negyedévében 216 695 olyan beteget azonosítottak, akit oltás utáni mellékhatással kapcsolatos kód alapján kezeltek. Schöfbeck szerint az elemzést a BKK ernyőszervezetének kontrollingszakemberei is ellenőrizték. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az adatokból nem lehetett megállapítani az esetek súlyosságát vagy azt, hogy maradandó károsodás történt-e; éppen ezért további vizsgálatokat sürgetett. Schöfbecket 2022. március 1-jén, néhány órával a Paul Ehrlich Intézettel tervezett adatértékelő megbeszélése előtt azonnali hatállyal elbocsátották. Elmondása szerint összesen három felmondást kapott, amelyek közül kettőt formai hibák miatt már hatályon kívül helyezett a bíróság, a jogvita azonban folytatódik. A ma 63 éves volt biztosítóvezető kijelentette: a következmények ellenére ismét megírná a figyelmeztető levelet.
Forrás: Millionen Impfnebenwirkungen aufgedeckt – und gefeuert worden: Jetzt spricht der Ex-Kassenchef (Report24)
Paphiány sújtja Lengyelországot: Afrikából toboroznak, miközben sorra ürülnek ki a szemináriumok
A lengyel katolikus egyház egyre több papnövendéket hív Afrikából, mert a hazai papi utánpótlás olyan mértékben visszaesett, hogy szemináriumokat zárnak be vagy vonnak össze, egyes egyházmegyékben pedig már felszentelések sincsenek. 2026-ban várhatóan 196 papot szentelnek fel Lengyelországban, 12-vel kevesebbet, mint tavaly és 205-tel kevesebbet, mint 2013-ban; hét egyházmegyében egyetlen felszentelésre sem kerül sor jelöltek hiányában. Kielcében jelenleg két közép-afrikai és hét angolai szeminarista tanul, Ełk hét papnövendékéből pedig három afrikai. Utóbbi egyházmegye megállapodásai alapján az Afrikából érkező fiatalok lengyelországi képzést kapnak, majd felszentelésük után akár nyolc-tíz évig helyi szolgálatot teljesítenek, mielőtt visszatérnének hazájukba. Andrzej Kobyliński pap és etikus szerint a papi hivatások válsága egész Európát érinti, ezért elsősorban Afrikából, esetleg Indiából lehet új jelölteket toborozni. A visszaesés miatt több lengyel szeminárium már megszűnt vagy más intézménnyel egyesült; Płockban például hét évfolyamon összesen mindössze 13 papnövendék tanul. Kobyliński szerint a következő időszakban több mint egy tucat további szeminárium bezárására lehet szükség. A folyamat történelmi irányváltást jelent: miközben korábban Lengyelország és Európa küldött misszionáriusokat Afrikába, a lengyel egyház most egyre inkább afrikai egyházmegyékre támaszkodik saját paphiányának enyhítésében.
Forrás: Poland’s Catholic church recruits priests from Africa and Asia to stave off vocations crisis (Notes from Poland)
Kínai kézbe kerül a Volkswagen spanyol akkugyárának 49 százaléka, 1,1 milliárd eurót fizet a Gotion
A kínai Gotion High-Tech 1,1 milliárd euróért 49 százalékos részesedést szerez a Volkswagen PowerCo által épített saguntói akkumulátorcella-gyárban, miközben a német autógyártó leányvállalata 51 százalékkal megtartja az irányítást. A PowerCo korábban vállalt 2,3 milliárd eurós beruházása változatlanul érvényben marad, a Valencia mellett épülő gigagyár pedig az új menetrend szerint 2027-ben kezdi meg működését, első szakaszában több mint 1500 közvetlen munkahelyet teremtve. A két kezdeti gyártóblokk együttes éves kapacitása elérheti a 30 GWh-t. Az üzemben lítium-vasfoszfát, vagyis LFP-cellákat állítanak majd elő; jelenleg az Európában használt ilyen cellák gyakorlatilag mind Kínában készülnek. A közölt piaci előrejelzések szerint 2030-ra az LFP-technológia az európai akkumulátorkereslet 40–65 százalékát adhatja. Gotion már részt vesz a saguntói tisztaterek kiépítésében is. A Volkswagen, a PowerCo és a Gotion együttműködése egy szélesebb stratégiai megállapodás része, amely szlovákiai és marokkói akkumulátorcella-, illetve katódanyag-projekteket is magában foglal. A megállapodás azt követi, hogy a Ford és a kínai Geely korábban szintén vegyesvállalatot hozott létre Valenciában: a Geely 34 százalékot szerzett az almussafesi üzemben, ahol közösen elektromos és többféle hajtásláncú járműveket terveznek gyártani.
Forrás: La china Gotion adquiere el 49% de la gigafactoría de Volkswagen en Sagunto por 1.100 millones de euros (El Mundo)
Télen összeomló hatótáv és leálló flották: súlyos üzemeltetési gondokról számolnak be az elektromos buszoknál
Kanadában és az Egyesült Államokban több város elektromosbusz-flottájánál komoly rendelkezésre állási, hatótáv- és alkatrészproblémákról számoltak be, miközben a járművek beszerzési ára a közölt adatok szerint gyakran 700 ezer–1,4 millió dollár, szemben a dízelbuszok mintegy 450 ezer dolláros árával. Edmonton 60 Proterra buszából időnként csak körülbelül minden negyedik működik, téli átlagos hatótávjuk pedig 165 kilométer a ígért 328 helyett; a gyártó fizetésképtelenné vált, a város 82 millió dollárt követel. New York közlekedési vállalata 85 járművel csökkentette megrendelését: az elektromos buszok átlagosan 2500 mérföldet tesznek meg egy nagyobb meghibásodásig, míg a dízelek 8500-at. Québecben 2025-ben mintegy 1200 Lion iskolabuszt állítottak le ideiglenesen több tűzeset után, egyes üzemeltetők pedig visszatértek a dízelhez. Svájcban fűtési nehézségekről, Lengyelországban és más országokban pedig mínusz 20 Celsius-foknál 30–40 százalékos hatótávcsökkenésről számoltak be. Az írás az elektromos buszok problémáit a hidegben növekvő energiaigénnyel, a töltőinfrastruktúra költségeivel, akkumulátor- és szoftverhibákkal, valamint a gyártók pénzügyi nehézségeivel kapcsolja össze, és ezek alapján megkérdőjelezi a technológia gazdaságosságát.
Forrás: E-Bus Debakel: Wenn Ideologie am Asphalt zerschellt (TKP)
Nem csak az MI látja: emberek ellenőrzik a Microsoft Copilot felhasználói képeit
Több száz emberi szerződéses dolgozó vizsgálja a Microsoft Copilot felhasználói által feltöltött fényképeket és képszerkesztési utasításokat az AI teljesítményének javítása érdekében, és a munkások beszámolói szerint rendszeresen szexuális, erőszakos vagy más zavaró tartalmakkal találkoznak. A 404 Media által megszerzett dokumentumok alapján feladatuk nem a kérések etikai megítélése, hanem annak értékelése, hogy a Copilot mennyire pontosan hajtotta végre az utasítást. Egy névtelenül nyilatkozó dolgozó szerint az arcokat nem takarják ki, miközben számos kérés szexuális jellegű és beleegyezési szempontból is kétséges. A munkások többek között nők szoknyája alá irányuló felvételekkel, valódi nőket szexuális helyzetbe helyező kérésekkel, gyermekeknek szánt rajzfilmfigurák szexualizálásával és egy valódi nő szoknyájának megrövidítésére irányuló prompttal találkoztak. Egyesek anorexiát népszerűsítő anyagról, fiatal lányokat szexualizálni látszó kérésről és állatáldozatot ábrázoló képekről is beszámoltak. Többen arra panaszkodtak, hogy előzetes figyelmeztetés nélkül kell megtekinteniük ezeket az anyagokat. A beszámoló adatvédelmi kérdéseket is felvet, mivel a felhasználók nem feltétlenül számítanak arra, hogy feltöltött képeiket és utasításaikat emberi értékelők is láthatják.
Forrás: Human Contractors Are Seeing All Your Horny — and Creepy — AI Prompts (Futurism)
Mi történt az elmúlt napokban?
A „tokendollár” válthatja a petrodollárt: Washington az MI-gazdaságra építené a dollár következő korszakát
A Pax Silica kezdeményezés az MI számítási kapacitását és ellátási láncát teheti a dollár iránti globális kereslet új alapjává, miközben az Egyesült Államok több mint ezermilliárd dollárnyi szövetségesi beruházást kíván mozgósítani a félvezetők, kritikus ásványok, adatközpontok és energia köré. A 2025 decemberében indított, immár 24 aláírót tömörítő rendszer egyik elképzelése a "tokendollár".
Oligarcha, Yale és 200 veterán – így épülhet Ukrajna új elitje
A Victor Pinchuk Alapítvány a Yale Egyetemmel partnerségben vezetőképző programot indít ukrán veteránoknak – több mint 200 katona végez majd, hogy a jövő ukrán elitjévé váljon. Pincsuk, Ukrajna második leggazdagabb oligarchája (2,8 milliárd dollár), évtizedek óta nyugati elismerésre hajt, miközben Ukrajnát nyugat felé tereli. A program klasszikus Pincsuk-művelet: „láthatatlan kinevezésekkel” ülteti szövetségeseit állami pozíciókba, így biztosítva, hogy a döntések az ő hasznát szolgálják.
Németország hírszerzése titkos lakásbelépést, telefonfeltörést és külföldi szabotázsakciókat is kaphatna
Friedrich Merz német kormánya jelentősen kibővítené a BND külföldi hírszerzés és a BfV belbiztonsági szolgálat jogköreit, amit az AfD, a Baloldal és a Zöldek több képviselője az alapjogokra leselkedő súlyos veszélynek nevezett. A kabinet által jóváhagyott reform alapján a BND külföldi vállalatokat szabotálhatna, idegen informatikai rendszerekbe hatolhatna be, és Németországra veszélyesnek ítélt fegyvereket is működésképtelenné tehetne.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
