MÉLYÁRAM hírszemle - Amit a főáram nem mutatott meg önnek
A Hormuzi-szoros válsága felértékelte Líbiát: Afrika legnagyobb olajkészlete új energiaközponttá teheti az országot
Az MI-boom már az amerikai növekedés felét adhatja – egy összeomlás az egész világot megrázhatná
„500 civil halála is belefért” – izraeli katonák vallomásai a gázai hadműveletekről
„Szabadságot ígértek – kenyeret kaptak aranyárban”: Hogyan hagyta magára a Nyugat Szíriát a katasztrófával szemben
4,4 milliárd dolláros „Fort Trump” épülhet Lengyelországban 5000 amerikai katona állandó állomásoztatására
Sikorski Oroszország gyors legyőzéséről beszél – történész szerint Lengyelország 1939-es hibáját ismételheti
Oligarcha, Yale és 200 veterán – így épülhet Ukrajna új elitje
Az amerikai hadsereg már Kuba körüli műveletre készít elő erőket
Észak-Korea hiperszonikus rakétával üzen Japánnak: Phenjan évente akár 15 új atomtöltethez elegendő uránt termelhet
Amerikai hírszerzési értékelés: Trump atomalkuja nyitva hagyhatja Szaúd-Arábia útját a nukleáris fegyverhez
Sorra dőlnek be az európai napenergia-cégek: az áresés és a dráguló finanszírozás szorítja őket
A készpénz az utolsó szabad fizetési eszköz? A digitális gazdaság veszélyei
ENSZ-közgyűlés: Egy egész elpazarolt nap a következő világjárványra
New York 650 új gázüzemű buszt vesz: az elektromos járművek hatótávja és megbízhatósága hátráltatja a 2040-es átállást
Miért lesznek súlyosabbak a spanyol erdőtüzek? A túlzott szabályozás is felelős lehet
A Hormuzi-szoros válsága felértékelte Líbiát: Afrika legnagyobb olajkészlete új energiaközponttá teheti az országot
Az Irán elleni amerikai–izraeli háború nyomán kialakult energiaválság stratégiai lehetőséget teremtett Líbiának: az ország mintegy 48 milliárd hordó bizonyított olajkészlettel rendelkezik, napi 1,5 millió hordót termel, miközben európai kijáratát a Földközi-tenger és a Greenstream gázvezeték biztosítja. A nagyobb export azonban súlyos belső problémákkal ütközik. A líbiai gáztermelés több mint 70 százalékát belföldön használják fel, miközben az export a 2019-es mintegy 200 milliárd köblábról 2025-re 35 milliárdra zuhant. Évente legalább 200 milliárd köbláb gázt fáklyáznak el, az IMF pedig 17 milliárd dollárra, a GDP mintegy 35 százalékára becsüli az energiatámogatások terhét. Mohamed Eljarh szerint az új bevételeket ezért az áramhálózat korszerűsítésére, finomítókra, a pazarlás csökkentésére és megújuló energiára kellene fordítani. Februárban a Chevron, az Eni, a QatarEnergy, a Repsol, a magyar MOL, az Aiteo és a TPAO is új líbiai engedélyeket szerzett. Egyiptommal egy egymilliárd dolláros, 800 kilométeres olajvezeték lehetőségéről tárgyalnak, Tunéziával pedig közös tengeri mezők fejlesztése indult. Eljarh szerint a cél nem pusztán több olaj és gáz exportja, hanem Líbia mediterrán energiaközponttá alakítása úgy, hogy az új partnerségek ne teremtsenek új függőségeket.
Forrás: For Libya, the Hormuz crisis can be a trap or an opportunity (Aljazeera)
Az MI-boom már az amerikai növekedés felét adhatja – egy összeomlás az egész világot megrázhatná
Az MI-hez kapcsolódó kiadások egyes becslések szerint már az amerikai GDP-növekedés mintegy felét adják, miközben az S&P 500 2022 vége óta elért 33 ezer milliárd dolláros értéknövekedésének túlnyomó része is az MI-cégekhez kötődő költésekből származik. Bethany McLean szerint ezért egy MI-buborék kipukkanása már messze túlmutathatna magukon a technológiai vállalatokon. Sarah Friar, az OpenAI pénzügyi igazgatója korábban állami „háttérgaranciát” említett a finanszírozás egyik lehetséges biztosítékaként, Sam Altman pedig arról beszélt, hogy a kormány „végső biztosítóként” tölthetne be szerepet. McLean ezt a 2008-as pénzügyi válság „túl nagy ahhoz, hogy elbukjon” logikájával állítja párhuzamba. Fontos különbség ugyanakkor, hogy az MI-beruházásokhoz kapcsolódó adósság egyelőre nem épült be olyan mélyen a bankrendszer finanszírozási mechanizmusaiba, mint annak idején a másodrendű jelzáloghitelek; Jim Chanos befektetési menedzser szerint ezek az adósságszintek „még” nem rendszerszintűek. McLean szerint egy biztonsági katasztrófa, szabályozási szigorítás vagy a finanszírozás hirtelen elapadása mégis veszélybe sodorhatná az MI-cégeket és a tágabb gazdaságot. Egy esetleges válságra ezért előre kellene készülni, de nem a befektetők és vállalatvezetők vagyonának megmentésével: az MI megőrzése nem követeli meg a jelenlegi piacvezető magáncégek kimentését.
Forrás: What Happens if the A.I. Bubble Burts (New York Times)
„500 civil halála is belefért” – izraeli katonák vallomásai a gázai hadműveletekről
Yuval Abraham és Rachel Szor, a „NAZA” című dokumentumfilm rendezői New Yorkban beszéltek a Haaretznek a film észak-amerikai premierje előtt. A film 24 izraeli katona és hírszerző vallomását dolgozza fel, akik szerint a hadsereg gázai gyakorlata a civilek tömeges meggyilkolását rutinszerűvé tette. A NAZA héber betűszó a „járulékos kár” kifejezésre – a csapás előtt engedélyezett civil halálesetek számára. A film szerint a NAZA 200, 300, sőt 500 értékeket is engedélyeztek, ami több száz civil halálát jelentette volna. A velencei premier óta Izraelben rendkívüli felháborodás tört ki. Netanjahu legalább kétszer fenyegette meg a rendezőket állampolgárságuk megvonásával, a hadsereg vezérkari főnöke jogi lépéseket sürgetett, Miki Zohar kulturális miniszter pedig a film vetítőinek finanszírozását fenyegette megvonással. Szélsőjobboldali tömeg gyűlt össze Szor szüleinek háza előtt, az „árulók” kivégzését követelve, és célkeresztes graffitik jelentek meg az utcákon. Netanjahu a „NAZA”-t „több tucat ballisztikus rakéta Izrael elleni kilövéséhez” hasonlította, amire Abraham így reagált: „Nyilvánvaló, hogy mit teszel azokkal, akik ballisztikus rakétákat lőnek ki rád. Megölöd őket. Ez gyilkosságra való felbujtás.” Abraham szerint Netanjahu támadása a választások előtti időszakban a felelősségre vonás elkerülését és a dokumentumfilmes munka kriminalizálását szolgálja. A film forrásai többek között egy Lavender nevű mesterséges intelligencia rendszert írnak le, amely több tízezer célpontot azonosított, és az esetek akár 15 százalékában tévesen minősített civileket militánsoknak. Több tiszt szerint a Hamász-tagok elleni csapások gyakran nem érték el a célpontot, csak a civilek haltak meg. Az egyik tiszt arról számolt be, hogy egy célpont telefonján látta a férfit két kisgyermekével, majd a hadsereg bombázta a házat – a család meghalt, a célpont túlélte, mert otthagyta a telefonját. A hadsereg még a film megtekintése előtt elutasította a vádakat, „vérvádaknak” és „a valóság szándékos eltorzításának” nevezve azokat. Abraham azonban kiáll az állítások mellett, és a The Guardiannal közösen írt 16 cikkre hivatkozik, amelyek konkrét dátumokkal és adatokkal támasztják alá a film tartalmát. A film novemberben ingyenesen elérhető lesz online, hogy az izraeliek is láthassák.
Forrás: ‘NAZA’ Directors Tell Haaretz: Netanyahu’s Attacks on Us Are ‘Incitement to Murder’ (Haaretz)
„Szabadságot ígértek – kenyeret kaptak aranyárban”: Hogyan hagyta magára a Nyugat Szíriát a katasztrófával szemben
Tömeges tiltakozások söpörtek végig Szírián – Aleppótól Deir ez-Zorig. A 2026 szeptemberében kirobbant tiltakozás közvetlen kiváltó oka az Ahmad „al-Dzsláni” al-Saraa vezette rezsim döntése volt, amely 40 százalékkal emelte a dízel üzemanyag árát, a benzinét 26–28, a cseppfolyós gázét pedig mintegy 9 százalékkal. A kormány a globális piaci ingadozásra és a baniászi finomító javítására hivatkozott, ami azonban nem nyugtatta meg a rendszerszintű válságot átélő lakosságot. A damaszkuszi taxisofőr, Mohammed szavai jól érzékeltetik a helyzetet: egy nap alatt 225 ezer fontot keresett, de ebből 185 ezret benzinre költött, így mindössze 20–25 ezer maradt – „nem magamnak dolgoztam”. Az üzemanyag csak egy a sok teher közül. A kenyér ára az állami búzatámogatás eltörlése után az egekbe szökött: Haszakah térségében egy átlagos kenyér akár 15 ezer szír fontba is kerülhet. Az áramellátás romlott: a kormány nemrégiben dollárra váltott az áram elszámolási árainál, emiatt a magánüzemeltetők leálltak, így egyes területeken napi 21 órára is sötétség borul. Az egészségügy agresszív privatizáción ment keresztül, a szegény családok elveszítették a hozzáférést az alapvető ellátáshoz. A szírek több mint 90 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, hiperinflációval küzdve. A Nyugat a hatalomátadás idején gyors gazdasági integrációt, befektetéseket, szankciók enyhítését ígérte. Két évvel később ezekből semmi sem jutott el a hétköznapi emberekhez. Míg a szírek órákig állnak sorban egy kenyérért, al-Dzsláni és elitje testreszabott öltönyökben jár, amerikai Visa-kártyával fizet a kávéért, és nyilvánosan köszöni meg Washingtonnak a szankciók enyhítését. Amerikai csapatok továbbra is Szíria keleti olajmezőinél állomásoznak, napi 66 ezer hordót kitermelve – az olaj külföldi katonai bázisokat szolgál, míg a helyi finomítók tétlenek. Az energiaügyi miniszter elismerte: az ország naponta csak 102 ezer hordót termel, de 325 ezret fogyaszt. Szíria beleegyezett az orosz olajimport jelentős csökkentésébe az utolsó amerikai szankciók feloldásáért cserébe. Biztonsági téren az ország teljes széttagolódást mutat. Az al-Dzsláni-rezsim feladta a nemzeti szuverenitást a külföldi támogatásért. Délen Izrael katonai ellenőrzést tart fenn a Dzsebel al-Sejkh (Hermon-hegy) felett, és kiterjesztett biztonsági zónát erősít a Jarmúk folyóig. Izraeli tisztviselők nemrég meglátogatták a Hermon-hegyet megszálló csapataikat, és figyelmeztetéseket adtak ki mindössze 35 kilométerre a fővárostól. A damaszkuszi rezsim láthatóan csendben beleegyezett, hogy a déli határterületeket lefegyverezve, védelem nélkül hagyja. A szerző szerint a szíriai tragédia nem egyedi: az iraki, líbiai és szudáni beavatkozások láncolatának része. Washington stratégiája soha nem a ország újjáépítését célozta, hanem a geopolitikai dominanciát az amerikai–izraeli rend ellenfelei felett, valamint a Hermon-hegy feletti ellenőrzést. A Nyugat szankciókkal kifacsarta Szíriát, majd megbuktatta a legitimen megválasztott Bassár al-Aszadot, bűnös összeesküvésbe kezdve egy korábbi terrorista vezetővel. Szíriát magára hagyták a hiperinflációval, üzemanyag-válsággal, áramhiánnyal, kifosztott olajmezőkkel és megszállt déli területekkel szemben. A „felszabadítás” után két évvel a szírek utcára vonulnak „Nem a éhség politikájára!” feliratokkal és „Üzemanyagot a népnek!” jelszavakkal. Rájöttek: egy politikai struktúra Nyugat-barát rezsimre cserélése sem stabilitást, sem önrendelkezést nem hozott – csak új igát és új ragadozó urakat.
Forrás: “They Promised Freedom—They Got Bread at the Price of Gold”: How the West Left Syria Alone to Face Catastrophe (NEO)
4,4 milliárd dolláros „Fort Trump” épülhet Lengyelországban 5000 amerikai katona állandó állomásoztatására
Lengyelország akár 17 milliárd zlotyt, mintegy 4,4 milliárd dollárt is fizethet egy új, állandó amerikai katonai bázis létrehozásáért, amely 5000 katona befogadására lenne alkalmas. A lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal szerint optimális körülmények között 2029-re készülhetne el a létesítmény, amelyről jelenleg Washingtonnal tárgyalnak. A „Fort Trump” ötlete még Donald Trump első elnöki ciklusában, 2018-ban merült fel, Radoslaw Sikorski külügyminiszter pedig most azt közölte, hogy közeledik a megállapodás. Magdalena Sobkowiak-Czarnecka védelmiminiszter-helyettes szerint a végső döntést Trump hozza meg, várhatóan az amerikai haderő európai jelenlétének novemberre vagy decemberre ígért felülvizsgálata után. Lengyelországban jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona tartózkodik, többségük rotációs rendszerben; Stanislaw Wziatek védelmiminiszter-helyettes szerint létszámuk 15 ezerre emelkedhetne, közülük 5000-en az új bázison állomásoznának állandóan. A terv akkor kerül napirendre, amikor Washington nagyobb védelmi kiadásokat vár európai NATO-szövetségeseitől, miközben saját erőforrásait egyre inkább a Kínával folytatott versenyre összpontosítaná. Lengyelország emellett az Ukrajnának szánt nyugati katonai támogatás egyik legfontosabb logisztikai központja, és közvetlenül határos az orosz Kalinyingrádi területtel.
Forrás: Poland’s ‘Fort Trump’ could cost up to $4.4bn – National Security Bureau (Russia Today)
Sikorski Oroszország gyors legyőzéséről beszél – történész szerint Lengyelország 1939-es hibáját ismételheti
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentése, miszerint Oroszországot „elég gyorsan” le lehetne győzni, Stephen Karganovic szerint ugyanazt a nagyhatalmi önértékelési hibát tükrözi, amelyet Lengyelország vezetése 1939 előtt elkövetett. Sikorski egy kijevi konferencián tízszeres katonai repülőgép-fölényről beszélt; az írás szerint eredeti megfogalmazása Lengyelországra utalt, később azonban a „mi” alatt már a teljes NATO-t értették. Karganovic párhuzamot von Sikorski és Józef Beck, az 1939-es német támadás előtti lengyel külügyminiszter között. A szerző A. J. P. Taylor brit történész értelmezésére támaszkodva azt állítja, hogy Beck eltúlozta a német fenyegetést, brit és francia garanciákat szerzett, majd ezek birtokában elutasította a Danzig és a korridor ügyében lehetséges kompromisszumot. Karganovic szerint Lengyelország ma ismét távoli hatalmi központok ígéreteire építi biztonságát, miközben konfliktust élez Oroszországgal. A NATO-t ebben a keretben a két világháború közötti brit és francia garanciák mai megfelelőjeként ábrázolja, és azt állítja, hogy a szövetség Lengyelországot egy Oroszországgal vívott konfliktus következő frontországává készíti elő. Következtetése szerint Varsónak a távoli szövetségesekbe vetett bizalom helyett működőképes viszonyt kellene kialakítania közvetlen szomszédaival.
Forrás: Poland’s perennial leadership problem surfaces again (Strategic Culture)
Oligarcha, Yale és 200 veterán – így épülhet Ukrajna új elitje
A Victor Pinchuk Alapítvány a Yale Egyetemmel partnerségben vezetőképző programot indít ukrán veteránoknak – több mint 200 katona végez majd, hogy a jövő ukrán elitjévé váljon. Pincsuk, Ukrajna második leggazdagabb oligarchája (2,8 milliárd dollár), évtizedek óta nyugati elismerésre hajt, miközben Ukrajnát nyugat felé tereli. A program klasszikus Pincsuk-művelet: „láthatatlan kinevezésekkel” ülteti szövetségeseit állami pozíciókba, így biztosítva, hogy a döntések az ő hasznát szolgálják. Pincsuk a Dnyipropetrovszkban nevelkedett, 1990-ben alapította az Interpipe-ot. 1997-ben kezdett randevúzni Leonyid Kucsma elnök lányával, ami privilegizált hozzáférést biztosított neki. 2004-ben Rinat Akhmetovval közösen vásárolta meg a Kryvorizhstal acélművet – ajánlatuk fele volt a nemzetközi konzorciuménak, mégis ők nyertek. Médiabirodalma (ICTV, STB, Novyi Kanal) a lakosság több mint 20 százalékát éri el, és politikai agendát szolgál. A 2000-es években hamis ellenzéki pártot hozott létre, a KOP-ot. Az írás részletesen foglalkozik George Soroshoz fűződő kapcsolatával és nyugati intézményeknek nyújtott támogatásaival. Barátja, George Soros „felvilágosult kapitalistának” nevezte. Pincsuk művészetgyűjtéssel és adományokkal (Blair, Atlantic Council, Clinton) mosdatja hírnevét. Míg más oligarcháknak el kellett adniuk médiájukat, ő megőrizte – nyugati kapcsolatai védik ebben. 2016-os Wall Street Journal-cikke kompromisszumot javasolt Oroszországgal, amit a Majdan-pártiak „kapitulációnak” bélyegeztek – így a béke lekerült az asztalról.
Forrás: The Oligarch Part 4: This man made billions in Ukraine, befriended Soros – and bought a place at the West’s table (Russia Today)
Az amerikai hadsereg már Kuba körüli műveletre készít elő erőket
Az amerikai hadsereg tartalékos parancsnoksága azt vizsgálja, hogy 90–120 napon belül tudna-e katonai rendészeti, egészségügyi, műszaki és logisztikai alakulatokat biztosítani a Déli Parancsnokságnak egy Kuba körüli esetleges művelethez. A CBS News által megismert belső üzenet nem nevezi meg Kubát, és bevetési parancsot sem tartalmaz, több amerikai tisztviselő szerint azonban a tervezés Havannára irányul. A kért képességek között katonai rendészeti dandár, egészségügyi dandár, sürgősségi sebészeti egység és műszaki zászlóalj szerepel. Korábban amerikai erők felderítést végeztek Kuba körüli tengeri útvonalakon és a tengerfenéken, a légierő egyes elemeit pedig magasabb készültségbe helyezték. Júliusban a katonai tervezők olyan lehetőséget is vizsgáltak, amelyben a 101. légideszant-hadosztály több ezer katonával hajtana végre légi támadó műveletet; a tisztviselők hangsúlyozták, hogy erről nem született döntés. Trump szombaton azt mondta, szerinte nem lesz szükség katonai erőre, mert Washington és Havanna „megállapodást fog kötni”. Az ENSZ-ben ugyanakkor „alapvető változást” sürgetett Kubában, a kommunista kormány bukását jósolta, korábban pedig arról beszélt, hogy „valamilyen formában” átvenné Kubát.
Forrás: U.S. military lays groundwork for potential action around Cuba (CBS News)
Észak-Korea hiperszonikus rakétával üzen Japánnak: Phenjan évente akár 15 új atomtöltethez elegendő uránt termelhet
Észak-Korea új Hwasongpho-11Ma-1 rakétájának tesztje olyan manőverező hiperszonikus csapásmérő képességet jelez, amely az Asia Times értékelése szerint Japán növekvő katonai és nukleáris ambícióinak elrettentésére is szolgál. A két tesztrakéta 440–600 kilométert repült, és 60–70 kilométeres magasságot ért el, miközben az észak-koreai adatok akár 908,2 kilométeres hatótávolságot jeleznek. A rendszer szilárd hajtóanyagú KN-23 hordozórakétát kombinál alacsony magasságban manőverező hiperszonikus siklóegységgel, amelynek feladata a regionális rakétavédelem áttörése. A fejlesztéssel párhuzamosan Kim Dzsongun öt év alatt két és félszeresére akarja növelni a ballisztikus és cirkálórakéták gyártókapacitását. Az írás szerint a jongbjoni komplexumban megnyitott második urándúsító létesítmény évente mintegy 85 kilogramm magas dúsítású uránt állíthat elő, míg az ország teljes éves fegyverminőségű urántermelése meghaladhatja a 300 kilogrammot, ami hozzávetőleg 15 robbanófejhez lehet elegendő. Egy korábbi becslés mintegy 50 már összeszerelt és legfeljebb 90 töltethez elegendő hasadóanyagot valószínűsített. Az Asia Times értelmezése szerint Phenjan fegyverkezése egyúttal Kína és Oroszország érdekét is szolgálja azzal, hogy növeli egy esetleges japán nukleáris fordulat katonai költségét.
Forrás: N Korea’s hypersonic test a check on Japan’s nuclear ambitions (Asia Times)
Amerikai hírszerzési értékelés: Trump atomalkuja nyitva hagyhatja Szaúd-Arábia útját a nukleáris fegyverhez
Egy titkos amerikai hírszerzési értékelés szerint Szaúd-Arábia nem zárta ki nukleáris fegyver kifejlesztését, miközben a kongresszus Donald Trump kormányának Rijáddal kötött, 30 évre szóló polgári nukleáris együttműködési megállapodását vizsgálja. A júliusban aláírt egyezmény több tízmilliárd dollárt érhet, és amerikai vállalatokat helyezhet a szaúdi nukleáris program középpontjába. A kormányzat azzal érvel, hogy az amerikai részvétel nagyobb befolyást biztosít Washingtonnak, mintha Rijád Kínához vagy Oroszországhoz fordulna. Demokrata szenátorok, köztük Ed Markey és Jeff Merkley azonban azt állítják, hogy a megállapodás eltér a korábbi nonproliferációs gyakorlattól, és lehetővé teheti Szaúd-Arábiának az urándúsításhoz szükséges képességek megszerzését. Markey szerint ha Rijád valóban lemondott volna az atomfegyver lehetőségéről, elfogadná a hazai dúsítás és újrafeldolgozás tilalmát, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség széles körű ellenőrzését. A szenátorok attól is tartanak, hogy a szaúdi program Irán nukleáris törekvéseit erősítheti, és közel-keleti atomfegyverkezési versenyt indíthat. Levelük emellett Jared Kushner szaúdi üzleti kapcsolatait és a Westinghouse lehetséges több tízmilliárd dolláros üzleti érdekeltségét is kifogásolja.
Forrás: Saudi Arabia Could Use Trump Deal To Get A Nuke: Intel Assessment (ZeroHedge)
Sorra dőlnek be az európai napenergia-cégek: az áresés és a dráguló finanszírozás szorítja őket
Több jelentős európai napenergia-vállalat került fizetésképtelenségbe 2026 nyarán: Svédországban a Svea Solar leányvállalata, Portugáliában a legnagyobb helyi naperőművet ellenőrző Welink Energy Portugal 2 UK Ltd, Németországban pedig az Enerparc és testvérvállalata, a Pvwerk indított eljárást. Az Enerparc több mint 500 naperőművet üzemeltet, mintegy 5,5 gigawatt telepített kapacitással, adósságállománya pedig a felszámoló közlése szerint megközelíthette a 3 milliárd eurót. A vállalatok problémái részben egyedi műszaki, stratégiai és vezetési okokra vezethetők vissza, de közös teherként jelentkezett a logisztikai és alkatrészköltségek emelkedése, valamint a kamatok 2021 óta tartó növekedése miatt megdrágult finanszírozás. Az ágazatot emellett saját gyors terjeszkedése is szorítja: a növekvő napenergia-termelés lenyomja a piaci villamosenergia-árakat, miközben egyre gyakoribbak a negatív árakkal járó időszakok. Fabien Bouglé energetikai szakértő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a túl sok napenergia megöli a napenergiát”. Franciaországban szerinte más a helyzet, mert a megújuló energiatermelők hálózati elsőbbséget és támogatott árakat élveznek; Bouglé ezért a szél- és napenergia támogatásának megszüntetését sürgeti, hogy az üzemeltetők közvetlenül szembesüljenek a piaci árakkal.
Forrás: Faillites en cascade dans le photovoltaïque européen (Boulevard Voltaire)
A készpénz az utolsó szabad fizetési eszköz? A digitális gazdaság veszélyei
A készpénzmentes gazdaság felé haladás nem pusztán kényelmi és technológiai változás, hanem az állami és vállalati ellenőrzés kiterjesztésének lehetőségét is magában hordozza – érvel a ZeroHedge által közölt írás. A szerző szerint a készpénz egyik alapvető sajátossága, hogy közvetítő és engedély nélkül használható, míg a teljesen digitális fizetések bankokon, technológiai vállalatokon vagy állami infrastruktúrán keresztül zajlanak, ezért megfigyelhetők, korlátozhatók vagy akár leállíthatók. Különös kockázatként jelennek meg a központi banki digitális pénzek, amelyek programozhatósága elvileg lehetővé tehetné annak meghatározását, hogy egy adott összeget mire, hol vagy meddig lehet elkölteni. Az írás a kanadai kamionos tüntetések idején befagyasztott bankszámlákat annak példájaként említi, hogy a pénzügyi infrastruktúra politikai konfliktusokban is felhasználható. A szerző ezért azt javasolja, hogy az emberek ne függjenek kizárólag digitális fizetési rendszerektől: tartsanak készpénzt, többféle fizetési lehetőséget és alternatív értékőrző eszközöket. Érvelése szerint nem maga a digitális technológia jelenti a fő veszélyt, hanem egy olyan rendszer kialakulása, amelyben minden tranzakció engedélyezhető, nyomon követhető és szükség esetén megakadályozható.
Forrás: Prepping For The Cashless Control Grid: How Digital Currency Becomes Digital Control (ZeroHedge)
ENSZ-közgyűlés: Egy egész elpazarolt nap a következő világjárványra
Az ENSZ-közgyűlés egy teljes napot szentelt a PABS-megállapodás (Kórokozó-hozzáférési és Haszonmegosztási Rendszer) és a világjárvány-egyezmény előmozdításának, valamint a járványügyi felkészülésre szánt pénzek követelésének. Több mint 100 diplomata lobbizott pénteken a PABS-megállapodásért, amely a világjárvány-egyezmény melléklete, és amely továbbra is blokkolja az egész szerződést. A felszólalók között Tedros, a WHO főigazgatója ismételten azt állította, hogy a Nemzetközi Egészségügyi Szabályok és a világjárvány-egyezmény nem korlátozzák a nemzeti szuverenitást – miközben a tervezetek egyértelműen támadják azt. Helen Clark, a GAVI elnöke és a Chatham House vezetője nyíltan több pénzt követelt: „Többet kell befektetni az elején”, és szerinte „közösen a COVID-19 lehet az utolsó világjárvány”. Az EU képviselője – mintegy 30 állam nevében – vörös vonalakat húzott: a technológiatranszfernek önkéntesnek kell lennie, hiányzik a globális finanszírozási nyomkövető, és nincs utalás a WHO járványügyi hírszerzési központjára. Az Egyesült Államok képviselője, Erica Schwartz CDC-igazgató bejelentette, hogy megszüntetik a Gain-of-Function kutatást, és hangsúlyozta: a PABS-ban nincs konszenzus, az USA nem támogatja a megállapodást. Az ENSZ és a WHO egyre irrelevánsabbnak tűnik – a pandémia-nyilatkozat nagyban megbukott a konsenzus hiánya miatt, és az AP jelentése szerint a tagállamok később vizsgálják felül a dokumentumot. A tervezet többek között a védőoltás-szkepticizmus és az egészségügyi dezinformáció elleni küzdelmet, valamint a reproduktív egészséghez való egyetemes hozzáférést 2030-ig támogatja.
Forrás: UN-Versammlung: Ein ganzer (verbrauchter) Tag für die kommenden Pandemie (TKP)
New York 650 új gázüzemű buszt vesz: az elektromos járművek hatótávja és megbízhatósága hátráltatja a 2040-es átállást
New York közlekedési hatósága 650 új, sűrített földgázzal működő autóbusz beszerzését tervezi, noha a város célja, hogy 2040-re teljes, csaknem 5800 járműves buszflottáját elektromosra cserélje. A CNG-buszok az elöregedő azonos hajtású járműveket váltják fel, miközben az eredetileg tervezett elektromos helyettesítés elmarad. A Report24 az elektromos buszok korlátozott hatótávolságát, karbantartási kieséseit, akkumulátor-, töltő- és szoftverproblémáit emeli ki. A járműveknek szolgálatba állás előtt legalább 70 százalékos töltöttséggel kell rendelkezniük, 30 százaléknál pedig vissza kell térniük a telephelyre, ezért főként rövidebb útvonalakon használhatók. A New York-i számvevőszék arra figyelmeztetett, hogy az elektromos átállásnál nem biztos, hogy működik az egy az egyben történő járműcsere. Egy elektromos csuklós busz mintegy 1,8 millió dollárba kerül, 60 százalékkal többe egy hasonló dízelbusznál; a teljes flotta villamosításának költségét így legalább 12 milliárd dollárra teszik. Az átállás üteme is jelentősen elmaradt a tervektől: az első szakaszban várt 485 új elektromos buszból 2025 júniusáig mindössze egy érkezett meg, a következő beszerzési ütemet pedig 1000-ről 500 járműre csökkentették. report24.news
Forrás: Elektrobusse zu unzuverlässig: Ausgerechnet New York bestellt 650 neue Verbrenner (Report24)
Miért lesznek súlyosabbak a spanyol erdőtüzek? A túlzott szabályozás is felelős lehet
A spanyolországi erdőtüzek száma csökken, súlyosságuk azonban növekszik, Carlos Boix pedig ezt részben az állami szabályozás és a vidéki területek központi irányításának következményeként magyarázza. Érvelése szerint korábban a kisebb, alacsony intenzitású tüzeket gyakran hagyták égni vagy szándékosan gyújtották meg, így eltávolították a száraz növényzetet, mielőtt az nagyobb tüzek üzemanyagává válhatott volna. Ma ezzel szemben még az elhalt fa összegyűjtéséhez vagy a terület megtisztításához is engedélyekre és költséges környezeti vizsgálatokra lehet szükség. Boix szerint ez megdrágítja a gazdálkodást, gyorsítja a vidéki térségek elnéptelenedését, a műveletlen területeken pedig felhalmozódik az éghető növényzet. A szerző azt állítja, hogy az állami földeken ráadásul hiányzik a tulajdonosokra jellemző gazdasági mérlegelés és helyi tudás: a bürokrácia nem képes ugyanúgy megítélni egy-egy terület értékét, kockázatait és sajátosságait, mint az ott élők. A minden kisebb tűz eloltására irányuló ösztönzők szerinte tovább növelik a későbbi nagy tüzekhez rendelkezésre álló éghető anyagot. Boix megoldásként a környezetvédelmi előírások jelentős visszavágását és a földtulajdonosok, gazdálkodók nagyobb döntési szabadságát javasolja. Mises Institute
Forrás: Wildfires and Collectivism: Why They Are Related (Mises Institute)
Mi történt az elmúlt napokban?
Németország hírszerzése titkos lakásbelépést, telefonfeltörést és külföldi szabotázsakciókat is kaphatna
Friedrich Merz német kormánya jelentősen kibővítené a BND külföldi hírszerzés és a BfV belbiztonsági szolgálat jogköreit, amit az AfD, a Baloldal és a Zöldek több képviselője az alapjogokra leselkedő súlyos veszélynek nevezett. A kabinet által jóváhagyott reform alapján a BND külföldi vállalatokat szabotálhatna, idegen informatikai rendszerekbe hatolhatna be, és Németországra veszélyesnek ítélt fegyvereket is működésképtelenné tehetne.
Több mint 4300 halott Libanonban, két szervezet népirtással vádolja Izraelt
Több mint 4300 ember, köztük legalább 250 gyermek és 130 egészségügyi dolgozó halt meg Libanonban a márciusban kezdődött izraeli katonai hadjáratban – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.
Gates Alapítvány, NIH, vakcinák: súlyos kérdéseket vetnek fel a kiszivárgott dokumentumok
A Bill és Melinda Gates Alapítvány több százmillió dolláros támogatásokkal és közös programokkal mélyen beépült az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek kutatási rendszerébe – állítja Paul Thacker, egy névtelenséget kérő NIH-bejelentő által átadott e-mailekre és belső dokumentumokra hivatkozva.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
