MÉLYÁRAM hírszemle - Amit a főáram nem mutatott meg önnek
Németország hírszerzése titkos lakásbelépést, telefonfeltörést és külföldi szabotázsakciókat is kaphatna
Washington „tehermegosztási hálózata” több katonai és pénzügyi terhet tolna Európára és más szövetségeseire
Az USA uralja az MI-számítási kapacitást és a beruházásokat, Kína viszont kutatásban és modellhasználatban zárkózik fel
Egy volt közvetítő szerint Izrael 22 nappal október 7. előtt konkrét figyelmeztetést kapott Sinwartól
Ankara „baráti” együttműködés mellett építi pántörök befolyását, Moszkva passzív feltartóztatással válaszol
Véres támadás egy lengyel kolostorban – öt embert szúrt meg egy ukrán férfi
Trump diplomáciai offenzívája kevés eredményt hozott: Irán, Kína és a szövetségesek is megmutatták az amerikai nyomásgyakorlás határait
Az ENSZ szerint Gáza a valaha mért legsúlyosabb gazdasági összeomlást éli: a vállalkozások 92 százaléka megsérült vagy megsemmisült
Olaszország 40 év után visszatér az atomenergiához, az első új reaktorok 2033–2034-ben indulhatnak
Vége a régi internetnek? Tucker szerint 2020 után központosították a hálózatot
Évi 800 ezer tonna CO₂-t temetnének az Északi-tenger alá
Kaliforniai adatok szerint 2016-os születési évjárattól felgyorsult az autizmusdiagnózisok növekedése
Németország hírszerzése titkos lakásbelépést, telefonfeltörést és külföldi szabotázsakciókat is kaphatna
Friedrich Merz német kormánya jelentősen kibővítené a BND külföldi hírszerzés és a BfV belbiztonsági szolgálat jogköreit, amit az AfD, a Baloldal és a Zöldek több képviselője az alapjogokra leselkedő súlyos veszélynek nevezett. A kabinet által jóváhagyott reform alapján a BND külföldi vállalatokat szabotálhatna, idegen informatikai rendszerekbe hatolhatna be, és Németországra veszélyesnek ítélt fegyvereket is működésképtelenné tehetne. A BfV bizonyos esetekben titokban beléphetne magánlakásokba, valamint számítógépekhez és mobiltelefonokhoz férhetne hozzá. Alexander Dobrindt belügyminiszter szerint a változtatás „új korszakot” nyitna, és valódi operatív hírszerző szolgálatokká alakítaná az intézményeket. Gottfried Curio AfD-képviselő a BfV reformját „Stasi 2.0”-nak és a jogállamiság elleni puccsnak nevezte, Clara Bünger baloldali képviselő pedig „új német titkosrendőrségtől” tart. Konstantin von Notz zöld képviselő szerint a BfV ilyen mértékű felhatalmazása súlyos hiba lehet, és kérdéses, hogy kiállná-e az alkotmánybírósági vizsgálatot. A kormány 2027 elején léptetné hatályba a reformot, amelyhez még a Bundestag és a Bundesrat jóváhagyása is szükséges.
Forrás: Merz government wants ‘secret police’ – opposition (RT)
Washington „tehermegosztási hálózata” több katonai és pénzügyi terhet tolna Európára és más szövetségeseire
Brian Berletic szerint az Egyesült Államok 2025-ös nemzetbiztonsági stratégiája nem visszavonulást, hanem egy „tehermegosztási hálózat” kiépítését jelenti, amelyben Washington szövetségesei nagyobb katonai és gazdasági terheket vállalnak az amerikai geopolitikai célok érdekében. A dokumentum célzott partnerségekről, gazdasági ösztönzőkről és reformokról beszél, amelyekkel az Egyesült Államok hatékonyabban lépne fel az általa ellenségesnek tekintett befolyással szemben. Berletic ennek gyakorlati példájaként Pete Hegseth 2025-ös felszólítását említi, amelyben az európai NATO-tagoktól a védelmi kiadások GDP-arányos 5 százalékra emelését, több fegyver és lőszer átadását, valamint a hadiipar bővítését követelte. A szerző hasonló mintát lát Szaúd-Arábia jemeni szerepében is, ahol szerinte az amerikai fegyverek, hírszerzés és katonai támogatás mellett Rijád viseli a konfliktus növekvő költségeit. Berletic azt állítja, hogy Washington így saját túlterheltségét szövetségeseire hárítja, miközben Oroszországot, Kínát, Iránt és más államokat fenyegetésként bemutatva igazolja a magasabb katonai kiadásokat. Értelmezése szerint ez hosszú távon nem erősíti, hanem gazdaságilag gyengíti az Egyesült Államokat és kliensállamait.
Forrás: The US “Burden Sharing Network” Takes Shape (NEO)
Az USA uralja az MI-számítási kapacitást és a beruházásokat, Kína viszont kutatásban és modellhasználatban zárkózik fel
Az Egyesült Államok továbbra is nagy fölényben van a mesterséges intelligencia legdrágább erőforrásaiban: a világ teljes MI-számítási kapacitásának közel háromnegyedét birtokolja, míg Kína valamivel több mint 14 százalékot, és az amerikai hyperscalerek 2026-ban várhatóan 764 milliárd dollárt költenek infrastruktúrára a kínai óriások 102 milliárdjával szemben. Kína ugyanakkor gyorsan csökkenti a lemaradást. Az Arena rangsorban az amerikai és kínai csúcsmodellek már szorosan egymás mellett szerepelnek, az OpenRouter valós használati listáján pedig a DeepSeek, a Z.ai és a Tencent modelljei foglalják el az első három helyet. Ennek egyik oka az alacsonyabb ár és az, hogy sok kínai modell nyílt súlyú. A kutatásban Kína már vezet: 2024-ben a globális MI-publikációk több mint 27 százalékát adta, szemben az Egyesült Államok 12 százalékával. A tehetségképzésben is erősödik: 2022-ben a világ felső 20 százalékába tartozó MI-kutatók 47 százaléka Kínában szerezte alapképzését, bár e csoport 72 százaléka az Egyesült Államokban dolgozott. Az Al Jazeera összképe szerint Washington továbbra is számítási teljesítményben és tőkében vezet, Peking viszont kutatásban, költséghatékonyságban és modellhasználatban gyorsan közelít.
Forrás: : China vs US: Who is winning the AI race, in four charts (Aljazeera)
Egy volt közvetítő szerint Izrael 22 nappal október 7. előtt konkrét figyelmeztetést kapott Sinwartól
Sufian Abu Zaida volt magas rangú Fatah-tisztségviselő, aki 2023 őszén közvetített Izrael és a Hamász között, azt állítja, hogy az izraeli katonai és hírszerző szervek több mint három héttel az október 7-i támadás előtt tudomást szereztek egy közelgő eszkaláció lehetőségéről. Abu Zaida szerint szeptember 14-én Gázában találkozott Jahja Sinwarral, aki azt üzente az izraelieknek, hogy szeptember vége előtt olyan „lapokat tesznek az asztalra”, amelyek „földrengést” okoznak a tárgyalásokban, és Izrael készüljön fel börtönei kiürítésére. Abu Zaida elmondása szerint az üzenetet héberül és arabul is továbbította izraeli kapcsolataihoz, hogy ne torzuljon a jelentése; kevesebb mint fél órán belül visszahívták, majd sürgős megbeszélésre rendelték Askelonba. Az ottani tisztviselők azt kérdezték tőle, mit érthetett Sinwar az „földrengés” alatt, és milyen hangnemben beszélt; Abu Zaida szerint a Hamász vezetője teljes nyugalommal fogalmazott. A Haaretz korábbi feltárása szerint Ronen Bar, a Sin Bet vezetője szeptember 15-én tájékoztatta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, szeptember 17-én pedig katonai és hírszerzési vezetők sürgős egyeztetést tartottak, de konkrét döntés nem született. Húsz nappal később a Hamász megindította az október 7-i támadást.
Forrás: : Former Israel-Hamas Mediator Says Israeli Defense Officials Had Urgent Meeting on Gaza Weeks Before Oct. 7 (Haaretz)
Ankara „baráti” együttműködés mellett építi pántörök befolyását, Moszkva passzív feltartóztatással válaszol
Törökország miközben szoros gazdasági, energetikai és diplomáciai kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, párhuzamosan olyan pántörök politikát épít Közép-Ázsiában és a Dél-Kaukázusban, amely Viktor Mihin szerint hosszabb távon közvetlenül gyengíti Moszkva hagyományos befolyását. Ankara a Türk Államok Szervezetét kulturális platformból egyre inkább biztonsági és politikai együttműködéssé formálná, miközben Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal mélyíti kapcsolatait. A Középső folyosó fejlesztése Kazahsztánt a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon és Grúzián át kötné Európához, csökkentve az Oroszországon keresztüli tranzit szerepét, a transzkaszpi energetikai projektek pedig Moszkva exportútvonalak feletti súlyát gyengíthetik. A szerző szerint Oroszország ennek ellenére nem törekszik nyílt konfrontációra, hanem „passzív elszigetelést” alkalmaz: gazdasági vonzerejét, intézményi kapcsolatait és a 3+3 regionális fórumot használja Ankara mozgásterének korlátozására. Mihin úgy látja, Erdoğan egyszerre támaszkodik a NATO erőforrásaira és őrzi pragmatikus kapcsolatát Moszkvával, de ez a többirányú stratégia egyre kockázatosabb, mert Törökország terjeszkedési törekvései nemcsak Oroszországgal, hanem Kínával és egyes NATO-partnerekkel is súrlódásokat kelthetnek.
Forrás: Ankara’s chessboard: Why Turkey in a “friendly” wrapper rubs Russia’s nerve endings raw (NEO)
Véres támadás egy lengyel kolostorban – öt embert szúrt meg egy ukrán férfi
Csütörtökön letartóztattak egy ukrán férfit, miután a délkelet-lengyelországi Jarosław bencés kolostorában öt embert megszúrt. Az áldozatok közül hárman papok voltak, és legalább egyikük belehalt sérüléseibe. A támadás – amely apácák és papok ellen irányult – Lengyelországban különösen érzékenyen érinti a közvéleményt, mivel a katolicizmus a lengyel nemzeti identitás szerves része. Így az ukrán elkövető tette szinte a lengyelség elleni támadásként értelmezhető, komoly társadalmi-politikai következményekkel. Az időzítés rendkívül szerencsétlen: a lengyelek jelenleg soha nem látott mértékben megosztottak az Ukrajna-politika kapcsán. Zelenszkij nemrég állami szinten magasztalta a volhíniai népirtás (OUN-UPA) elkövetőit, ami után ukránok zaklatták a lengyeleket a közösségi médiában. Lengyelországban közel egymillió ukrán menekült él, és a lengyelek egyre növekvő része követeli a hadköteles korú férfiak kiutasítását. A jelenlegi liberális kormánykoalíció erről hallani sem akar, ám egy 2027 őszi választások után hatalomra kerülő konzervatív-nacionalista koalíció megtehetné. Különösen aggasztó, hogy ukrán médiumokban felmerültek a két világháború közötti ukrán állam területi igényei Délkelet-Lengyelországra – épp abban a régióban történt a mostani támadás. Az olyan ukrán nacionalista csoportok, mint az Azov-zászlóalj – amely nemrég nyitotta meg első lengyelországi irodáját – „ellopott ukrán földnek” tekintik ezt a területet, és gyűlölik a katolicizmust, mivel azt a „lengyel elnyomás” szimbólumának tartják.A támadás várhatóan erősíti a hadköteles ukránok kiutasítását követelő hangokat, és növelheti a konzervatív-nacionalista ellenzék támogatottságát a jövő évi választások előtt. A liberális koalíció várhatóan orosz „false flag” összeesküvés-elmélettel próbálja majd elterelni a figyelmet – minél inkább ezt teszi, annál súlyosabbak lesznek a következmények.
Forrás: Terroranschlag auf polnisches Kloster durch Ukrainer (TKP)
Trump diplomáciai offenzívája kevés eredményt hozott: Irán, Kína és a szövetségesek is megmutatták az amerikai nyomásgyakorlás határait
Donald Trump egyhetes diplomáciai offenzívája – az ENSZ-közgyűlési beszédtől a Hszi Csin-pinggel tartott washingtoni csúcstalálkozóig – kevés kézzelfogható eredményt hozott, miközben több fronton is láthatóvá vált az amerikai elnök mozgásterének szűkülése. A kínai–amerikai csúcs fő konkrét eredménye mindössze a kereskedelmi fegyverszünet két hónapos meghosszabbítása lett, miközben Tajvanról, mesterséges intelligenciáról, kereskedelemről és Iránról megmaradtak az alapvető nézetkülönbségek. Peking ritkaföldfémek feletti ellenőrzése közben mérsékelte Trump korábbi vámfenyegetéseit. Az Iránnal február 28-án kezdődött háború közel hét hónap után is elhúzódik, megzavarta az energiaellátást, emelte az amerikai benzinárakat és politikailag is megosztotta Trump táborát. Több európai és ázsiai szövetséges elutasította Washington kérését, hogy csatlakozzon a konfliktushoz, Emmanuel Macron pedig az ENSZ-ben a „dzsungel törvényéhez” való visszatérés ellen figyelmeztetett. Trump az ukrajnai energiainfrastruktúrára vonatkozó részleges tűzszünetet sem tudta keresztülvinni, Grönland ügyében pedig végül jóval kevesebbet ért el eredeti területszerzési követelésénél.
Forrás: How Trump’s diplomatic week exposed the limits of his power (Reuters)
Az ENSZ szerint Gáza a valaha mért legsúlyosabb gazdasági összeomlást éli: a vállalkozások 92 százaléka megsérült vagy megsemmisült
Gáza gazdasága a valaha feljegyzett legsúlyosabb összeomláson ment keresztül: az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája szerint a terület gazdasági létesítményeinek 92 százaléka megsérült vagy megsemmisült, a napi egy főre jutó GDP pedig mindössze 0,58 dollárra zuhant. Pedro Manuel Moreno, az UNCTAD megbízott főtitkára szerint évtizedek fejlődése semmisült meg, miközben az árak 274 százalékkal magasabbak, mint 2022-ben. A háború előtt a gázaiak mintegy kétharmada élt szegénységben; Mutasim Elagraa, az UNCTAD palesztin ügyekért felelős koordinátora szerint ma már gyakorlatilag mindenki többdimenziós szegénységben él. Az ipari és mezőgazdasági termelés 94 százalékkal esett vissza, a termőföldek mindössze 1,5 százaléka hozzáférhető, ami teljes humanitárius élelmiszerfüggőséget eredményezett. A munkaképes korú lakosság több mint 90 százaléka munkanélküli. Az UNCTAD a megszállt Ciszjordániában is súlyos pénzügyi válságra figyelmeztet: a palesztin kormány banki hitelekre, a nyugdíjalapra és halasztott kifizetésekre támaszkodik, miközben a szervezet már a bankrendszer összeomlásának kockázatát is felvetette.
Forrás: Economic crisis in Gaza is worst ever recorded: UN (Daily Sabah)
Olaszország 40 év után visszatér az atomenergiához, az első új reaktorok 2033–2034-ben indulhatnak
Az olasz parlament véglegesen jóváhagyta azt az energetikai reformot, amely csaknem négy évtized után ismét jogi keretet teremt az atomenergia-termeléshez. A szenátus 81 igen, 51 nem és 7 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt, amely nem engedélyezi azonnal új erőművek építését, hanem 12 hónapot ad a kormánynak a biztonsági, engedélyezési, hulladékkezelési és területi szabályok kidolgozására. Giorgia Meloni miniszterelnök a döntést energetikai biztonsági és „józan ész” kérdésének nevezte, arra hivatkozva, hogy Olaszország jelenleg is importál atomerőművekben termelt villamos energiát, miközben saját területén nem állíthat elő ilyet. A kormány elsősorban új generációs, kis moduláris reaktorokra építene, és az első egységek működésbe állását 2033–2034-re teszi. A kabinet számítása szerint ha az atomenergia legalább 11 százalékot adna az energiamixből, 2050-ig mintegy 17 milliárd euróval csökkenthetné a dekarbonizáció költségeit; a nemzeti terv akár 22 százalékos részesedéssel is számol. Az ellenzék a hosszú átfutási időre, a bizonytalan költségekre és a technológia éretlenségére hivatkozva ellenezte a reformot.
Forrás: »: El Gobierno de Meloni aprueba una histórica reforma energética: Italia volverá 40 años después a producir energía nuclear por «seguridad y sentido común (La Gaceta)
Vége a régi internetnek? Tucker szerint 2020 után központosították a hálózatot
Jeffrey A. Tucker szerint az internet alapvető működése 2020 körül tört meg: a korábbi, decentralizált és felhasználók által alakított hálózat helyét egyre inkább olyan rendszer vette át, amelyben nagy technológiai cégek, kormányzati szereplők és algoritmusok döntik el, milyen tartalmak jutnak el a közönséghez. Felidézi, hogy a korai keresők – különösen a Google – kezdetben látogatottság, hivatkozások és közösségi elismertség alapján rangsorolták az oldalakat, így kis szereplők is esélyt kaptak a láthatóságra. A blogok, RSS-feedek, fórumok és a korai közösségi média szerinte széles véleménypluralizmust biztosítottak, kronologikus és közvetlen hozzáféréssel. Tucker állítása szerint 2020 után a „misinformation”, „disinformation” és „malinformation” kategóriákra hivatkozva tömeges tartalomeltávolítás, demonetizáció, eléréscsökkentés és algoritmikus visszaszorítás indult, különösen a világjárvánnyal és az oltásokkal kapcsolatos vitákban. A 2022-es amerikai Declaration on the Future of the Internet dokumentumot azért bírálja, mert szerinte a „multistakeholder” modellből éppen az egyéni felhasználó szorul ki. Úgy véli, az internet eredeti szabadságeszménye részben az X-en és a Substacken él tovább, de az MI növekvő szerepe újabb központosítási kockázatot jelent.
Forrás: The Good Old Internet Days (The Epoch Times)
Évi 800 ezer tonna CO₂-t temetnének az Északi-tenger alá
A hollandiai Sluiskilban szeptember 7-én megnyílt Európa legnagyobb ipari szén-dioxid-leválasztó létesítménye, amely a Yara ammóniagyárából származó technológiai CO₂-t cseppfolyósítja, majd hajóval Norvégiába szállítja, ahol a Northern Lights konzorcium mintegy 2,6 kilométerrel a tengerfenék alá sajtolja. A beruházás leválasztó része körülbelül 200 millió euróba került; ebből a holland állam 30 milliót adott, míg a tárolási infrastruktúra első szakaszát nagyrészt a norvég kormány finanszírozta, uniós támogatással kiegészítve. A létesítmény évente legfeljebb 800 ezer tonna CO₂-t kezelhet, 15 év alatt mintegy 12 millió tonnát. Chris Veber becslése szerint a teljes lánc működési költsége tonnánként 100–110 euró, vagyis teljes kihasználtság mellett évi 80–90 millió euró lehet. A szerző azt hangsúlyozza, hogy az éves 800 ezer tonna a világ mintegy 42 milliárd tonnás éves kibocsátásának hozzávetőleg 0,0019 százaléka, ezért a projekt klímahatását elenyészőnek tartja. Veber ebből arra következtet, hogy a rendszer gazdaságilag ésszerűtlen, a költségeket pedig végső soron adók, kibocsátási kvóták, műtrágya- és élelmiszerárak formájában a lakosság fizeti meg.
Forrás: CO2 unter dem Meeresboden: Neuester Schildbürgerstreich der EU (Report 24)
Kaliforniai adatok szerint 2016-os születési évjárattól felgyorsult az autizmusdiagnózisok növekedése
Egy kaliforniai állami adatokra épülő vizsgálat szerint a 2010-es évek közepétől, különösen a 2016-ban született gyermekek körében látványosan felgyorsult az autizmus-spektrumzavar diagnosztizált gyakoriságának növekedése. Cynthia Nevison és Walter Zahorodny a California Department of Developmental Services 1993–2020 közötti adatait elemezte a 36 legnépesebb megyében, etnikai csoportok szerint is. A legerősebb emelkedést alacsonyabb és közepes jövedelmű térségekben találták. A 2019-es születési évjáratnál a becsült állami arány 3,9 százalék volt, szemben a 2013-as évjárat 1,5 százalékával; a fekete gyermekeknél 6,0, a hispánoknál 3,4, az ázsiaiaknál 3,0, a fehéreknél 2,7 százalékot mértek. Egyes megyékben ennél jóval magasabb értékek jelentek meg. A tanulmány nem vizsgálta a növekedés okait, csak azt állapította meg, hogy a 2016 körüli töréspont és a területi-etnikai különbségek további kutatást igényelnek. A szerzők szerint az autizmus kialakulása genetikai tényezők és korai környezeti hatások összetett kölcsönhatásával függhet össze. A TKP által idézett kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a DDS-adatok az összes kaliforniai esetnek csak mintegy felét foghatják át.
Forrás: Studie zeigt Anstieg der Autismusrate ab Jahrgang 2016 (TKP)
Több mint 4300 halott Libanonban, két szervezet népirtással vádolja Izraelt
Több mint 4300 ember, köztük legalább 250 gyermek és 130 egészségügyi dolgozó halt meg Libanonban a márciusban kezdődött izraeli katonai hadjáratban – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.
Gates Alapítvány, NIH, vakcinák: súlyos kérdéseket vetnek fel a kiszivárgott dokumentumok
A Bill és Melinda Gates Alapítvány több százmillió dolláros támogatásokkal és közös programokkal mélyen beépült az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek kutatási rendszerébe – állítja Paul Thacker, egy névtelenséget kérő NIH-bejelentő által átadott e-mailekre és belső dokumentumokra hivatkozva.
Sírt és tiltakozott az eutanázia előtt – a rendőrség vizsgálja a 83 éves nő halálát
Egy ontariói család azt állítja, hogy 83 éves rokonukat, Brigitte Stegemannt július 10-én annak ellenére részesítették orvosilag támogatott halálban, hogy a beavatkozás előtt sírt, tiltakozott és nem adott egyértelmű végső beleegyezést.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
