Gates Alapítvány, NIH, vakcinák: súlyos kérdéseket vetnek fel a kiszivárgott dokumentumok

MÉLYÁRAM - Amit ma is eltitkolt a média (2026.09.24.)

MÉLYÁRAM

Sep 24, 2026

How Bill Gates' Billions Shape US Medical Research

MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt

Keletre tolódik a tudomány súlypontja – Kína kikezdheti Amerika egyetemi fölényét
Netanjahu ügyvédje igazgató lett a szerb dróngyár mögött álló cégben
Irán 31,6 millió önkéntest mozgósítana, ezer „nemzeti ellenállási” zászlóaljat szerveznek

Amerika nem tud elég hadihajót építeni – külföldi hajógyárakhoz fordulhat Washington
Mexikói kartellek ukrajnai harctéri tapasztalatú drónpilótákat toboroznak
Az iráni háború lerombolta az amerikai támaszpontok biztonságának illúzióját
Japán Tomahawkokkal, hiperszonikus rakétákkal és nukleáris tengeralattjárókkal bővítené csapásmérő erejét
Trump újraindítaná az India–Közel-Kelet–Európa folyosót, hogy megkerülje az iráni „ellenőrzőpontokat”
Trump újraindítaná az India–Közel-Kelet–Európa folyosót, hogy megkerülje az iráni „ellenőrzőpontokat”
Huszonegy halott után 255 életveszélyes gázai épület kiürítését rendelték el
Pakisztán új kínai útvonala akár tíz nappal gyorsítja az exportot, a CPEC következő szakasza már a kereskedelmi hasznosításról szól
Több ezer radioaktívhulladék-hordót találtak az Atlanti-óceán mélyén, többből már szivárog az anyag
Gates Alapítvány, NIH, vakcinák: súlyos kérdéseket vetnek fel a kiszivárgott dokumentumok
Német offshore szélerőművek: nő a kapacitás, mégis csökken a kihasználtság
Egyre több tűz a szemétben – a lítiumakkumulátorok komoly veszélyt jelentenek

Keletre tolódik a tudomány súlypontja – Kína kikezdheti Amerika egyetemi fölényét

Kína felemelkedése a jövő iparágaiban az amerikai felsőoktatás több évtizedes tudományos és technológiai vezető szerepét is kikezdheti – érvel Bhim Bhurtel. A 2026-os Nature Indexben Harvard a harmadik helyre csúszott, miközben a világ tíz legnagyobb tudományos kibocsátású intézménye közül kilenc kínai. A szerző szerint ez nem pusztán oktatáspolitikai fordulat, hanem annak következménye, hogy a globális ipari súlypont keletre tolódott: Kína a világ feldolgozóipari termelésének mintegy 37 százalékát, a fejlett technológiai termelés és kereskedelem közel 40 százalékát adja. Érvelése szerint a STEM-képzés, az alkalmazott kutatás, a menedzsment és a fintech ott erősödik meg tartósan, ahol a gyártás, az ellátási láncok és a technológiai fejlesztés ténylegesen koncentrálódnak. Kína előnye emellett az alacsonyabb tandíj, a nagy hazai tehetségbázis és az egyetemek stratégiai állami szerepe. Bhurtel úgy véli, hogy az amerikai vízumkorlátozások és politikai viták csak gyorsítják a folyamatot, de a valódi ok strukturális: az ipari kapacitás átrendeződése. Szerinte az Egyesült Államok továbbra is erős maradhat a bölcsészet- és társadalomtudományokban, de a stratégiai jelentőségű technológiai területeken már véget ért vitathatatlan fölénye.

Forrás: Why China’s Silicon Valley won’t need American degrees (Asia Times)

Netanjahu ügyvédje igazgató lett a szerb dróngyár mögött álló cégben

Zion Amir, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egyik ügyvédje szeptember 17-én, éppen Szerbia első izraeli drónokat gyártó üzemének megnyitásakor lett az SDS Technologies egyik igazgatója. A belgrádi makiši gyárat Aleksandar Vučić szerb elnök avatta fel; közlése szerint száz munkahelyet teremtett, és a szerb hadsereg, valamint más országok hadereje számára is gyárt majd eszközöket. A sajtót a projekt érzékenységére hivatkozva nem hívták meg. Az SDS Technologies név csak órákkal az avatás után jelent meg a szerb cégnyilvántartásban: a társaság korábban CUPA Enterprises néven működött. Tulajdonosa a londoni CUPA Limited, amely szeptember 21-én Blue Liberty International Ltd.-re változtatta nevét. Ez eltér Vučić korábbi állításától, amely szerint a vállalkozás szerb–izraeli közös tulajdonban működne. Az izraeli nagykövetség az Elbit Systems részvételét hangsúlyozta, az Elbit viszont azt közölte, hogy sem tulajdonrésze, sem partnersége nincs szerbiai dróngyárban, és az SDS-hez vagy Amirhoz sincs köze. Vučić három Elbit-típust nevezett meg: a Lanius-X-et, a FireFox-X-et és a Magni-X-et. Amir nem válaszolt az SDS-ben és a gyárban betöltött szerepével kapcsolatos kérdésekre.

Forrás: Serbia’s New Elbit Drone Factory and the Netanyahu Lawyer Connection (Haaretz)

Irán 31,6 millió önkéntest mozgósítana, ezer „nemzeti ellenállási” zászlóaljat szerveznek

Iránban 31,6 millió ember regisztrált a Janfadaa-ye Iran önkéntes mozgalomba, amelyből a tervek szerint ezer „nemzeti ellenállási” zászlóaljat szerveznének a városok védelmére, polgári védelemre és válságkezelésre. A kampány 2026 márciusában, az Irán elleni amerikai–izraeli háborút követően indult azzal a céllal, hogy felmérjék, kik készek szükség esetén támogatni a fegyveres erőket. A szervezők szerint az önkéntesek 32 százaléka nő, többségük 46 év alatti; 26 százalék biztonsági vagy katonai feladatokra, 20 százalék mentési munkára, további 20 százalék szociális tevékenységre jelentkezett. Szeptember 18-án Teheránban az IRGC és a Basij nagyszabású gyakorlatot tartott, amelyre 500 ezren regisztráltak, a szervezők szerint pedig legalább 313 ezren részt is vettek. A katonai tervezők elképzelése szerint egy kiképzett civil tartalék külső támadás idején átvehetné a városvédelem, a mentés és a belső zavargások kezelésének egy részét, miközben a reguláris erők a külső fenyegetésekre összpontosíthatnának. A programot más tartományokra is kiterjesztenék, a képzések pedig katonai felkészítésre és mentési feladatokra egyaránt kiterjednének.

Forrás: Janfadaa: Iran’s new civilian force – 31m volunteers, 1,000 battalions (The Cradle)

Amerika nem tud elég hadihajót építeni – külföldi hajógyárakhoz fordulhat Washington

Az amerikai haditengerészet azt vizsgálja, hogy történetében először külföldi hajógyárakban épített fregattokat vásároljon, mert az Egyesült Államok saját hajógyártó kapacitása nem tud lépést tartani a kínai haditengerészet bővülésével. A Vzgljad szerint az amerikai haditengerészeti körök török Istanbul-, japán Mogami- és dél-koreai Chungnam-osztályú fregattokat mérlegelnek; a japán opció különösen azért lehet vonzó, mert a Mitsubishi Heavy Industries évente két hajótest építésére képes, és egy fregattot nagyjából három év alatt adhat át. Az érdeklődés hátterében az amerikai fregattprogramok sorozatos problémái állnak: a Constellation-programot 2025-ben két hajóra korlátozták, az új FF(X) pedig egyszerűbb és olcsóbb ugyan, de kezdetben nem kap függőleges rakétaindító rendszert, és tengeralattjáró-elhárító képessége is korlátozott. A külföldi beszerzést azonban komoly akadályok nehezítik: a Kongresszus ellenzi a katonai megrendelések külföldre vitelét, az amerikai haditengerészet ragaszkodik a szabványosításhoz, és az idegen konstrukciók nem mindenben felelnek meg az amerikai követelményeknek. A szerző ezért valószínűbbnek tartja, hogy a fenyegetés elsősorban nyomásgyakorlás az amerikai hajógyárakra, de válsághelyzetben Washington valóban külföldi gyártáshoz fordulhatna.

Forrás: США готовятся предать американские принципы создания боевых кораблей (Взгляд)

Mexikói kartellek ukrajnai harctéri tapasztalatú drónpilótákat toboroznak

Mexikói drogkartellek egyre nagyobb számban próbálnak olyan drónkezelőket bevonni, akik az ukrajnai háborúban szereztek harctéri tapasztalatot – amerikai és mexikói tisztviselők szerint pénzzel és kényszerrel is toboroznak. A Washington Postnak nyilatkozó amerikai forrás szerint főként kolumbiai állampolgárokat keresnek, miközben a kartellek fejlettebb, nagyobb teher- és robbanóanyag-kapacitású drónokat vásárolnak, és az elektronikai zavarórendszerek kijátszásának módszereit tanulmányozzák. Egy mexikói tisztviselő azt állította, hogy kolumbiai UAV-szakértőket visznek Mexikóba, ahol helyi „dronerókat” képeznek ki nagyobb csoportokban. Egy amerikai illetékes szerint egyes kartellek saját embereiket is elküldik az ukrán hadsereghez, hogy közvetlen tapasztalatot szerezzenek a drónok harctéri alkalmazásában. Washington arra számít, hogy ezek a taktikák hónapokon belül megjelenhetnek a kartellek műveleteiben, ami egy belső amerikai értékelés szerint jelentősen megnehezítheti az illegális kábítószer-beáramlás visszaszorítását. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint a hatóságok Ukrajnával együtt dolgoznak a harctéri képességek bűnözői körökbe történő átadásának mérséklésén.

Forrás: Drug cartels recruiting drone operators with Ukraine conflict experience (RT)

Az iráni háború lerombolta az amerikai támaszpontok biztonságának illúzióját

Az iráni rakéta- és dróntámadások súlyos károkat okoztak az Egyesült Államok közel-keleti katonai bázisain, megkérdőjelezve azt a több évtizedes feltételezést, hogy ezek a létesítmények viszonylag biztonságos hátországként szolgálhatnak. A bahreini amerikai haditengerészeti központot február 28-án olyan csapások érték, amelyek élelmiszer-, üzemanyag- és hajójavító létesítményeket, valamint parancsnoki infrastruktúrát romboltak le; mintegy 1500 katonát és családtagot evakuáltak, a bázis pedig közel hét hónappal később is nagyrészt elérhetetlen maradt. Irán Kuvaitban, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában, Irakban, Ománban és Jordániában is amerikai támaszpontokat támadott. Legalább 18 amerikai katona meghalt, mintegy 800-an megsebesültek, közel 60 repülőeszköz semmisült meg vagy rongálódott meg, a felszerelési veszteség értékét pedig nagyjából 3,7 milliárd dollárra tették. A bahreini központ kiesése az amerikai haditengerészet ellátását is megzavarta, és a Hormuzi-szoros közelében működő hajókat távolabbi bázisokra utalta. A véleménycikk következtetése szerint a Pentagon nem tarthatja fenn változatlanul mintegy 750 külföldi bázisra épülő rendszerét: kisebb, szétszórtabb jelenlétre, olcsóbb légvédelmi megoldásokra, megerősített és föld alatti létesítményekre, mobilabb eszköztelepítésre és megtévesztő célokra lehet szükség.

Forrás: Iran Exposed How Vulnerable Our Bases Are (NY Times)

Japán Tomahawkokkal, hiperszonikus rakétákkal és nukleáris tengeralattjárókkal bővítené csapásmérő erejét

Japán látványosan növeli nagy hatótávolságú csapásmérő képességeit: 2027 végéig 400 amerikai Tomahawk robotrepülőgép-rakétát tervez beszerezni, közben saját hiperszonikus fegyvereket fejleszt, és a nukleáris meghajtású tengeralattjárók lehetőségét is hivatalosan vizsgálja. Július 29-én a Kongo-osztályú JS Chokai rombolóról már végrehajtották az első Tomahawk-teszteket; a program további Aegis-rombolók felfegyverzését irányozza elő, az akár 1600 kilométeres hatótávolságú amerikai rakéták pedig átmeneti megoldást jelentenének a hazai rendszerek megjelenéséig. Tokió 2023 óta tengeralattjáróról indítható irányított rakétán és saját hiperszonikus technológián is dolgozik, a kutatás 2031-ig tart. 2027-ben állhat szolgálatba az első ASEV-osztályú hadihajó 128 függőleges indítócellával, amely Tomahawkokat és később hazai hiperszonikus fegyvereket is hordozhat. A védelmi felülvizsgálat már nukleáris tengeralattjárókkal is számol, miközben Japán Nagy-Britanniával és Olaszországgal hatodik generációs vadászgépet fejleszt. Dmitrij Kornev katonai szakértő mindezt hosszú távú katonai átalakulásként értékeli, és azt állítja, hogy Japán technológiai adottságai szükség esetén gyors nukleáris fegyverfejlesztést is lehetővé tehetnének, bár ennek továbbra is alkotmányos korlátai vannak.

Forrás: Japan is reaching for the sword again (RT)

Trump újraindítaná az India–Közel-Kelet–Európa folyosót, hogy megkerülje az iráni „ellenőrzőpontokat”

Donald Trump amerikai elnök ismét teljes támogatásáról biztosította az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosót, az IMEC-et, amely szerinte csökkentheti a térség függését az Irán által veszélyeztetett energia- és kereskedelmi útvonalaktól. Az ENSZ-közgyűlés margóján, Öböl menti és arab vezetőkkel tartott találkozón Trump az iráni támadásokra hivatkozva azt mondta, a közel-keleti energetikai infrastruktúrát el kell mozdítani az iráni „ellenőrzőpontoktól”. A 2023-ban meghirdetett projekt Indiát tengeri útvonalon kötné össze az Egyesült Arab Emírségekkel, majd Szaúd-Arábián, Jordánián és Izraelen keresztül vasúti és más szárazföldi kapcsolatok vezetnének a Földközi-tengerhez és Európához. A terv elektromos és digitális kábeleket, valamint tiszta hidrogén exportját szolgáló infrastruktúrát is tartalmaz. Az IMEC előrehaladását a gázai háború, a szaúdi–izraeli normalizáció megtorpanása és az Irán körüli konfliktus hátráltatta; egy 2026. augusztusi értékelés már elakadt projektként jellemezte. Trump ugyanakkor most stratégiai alternatívaként állította be a Hormuzi-szoroshoz hasonló sérülékeny útvonalakkal szemben, miközben újabb súlyos figyelmeztetést intézett Iránhoz annak pénzügyi elszigeteltségéről és fennmaradásáról.

Forrás: Trump backs India-Middle East-Europe corridor to bypass Iran’s checkpoints (India Today)

Trump újraindítaná az India–Közel-Kelet–Európa folyosót, hogy megkerülje az iráni „ellenőrzőpontokat”

Norvégia nem tervez új tengeralatti villamosenergia-kábeleket Kontinentális Európa felé, miközben továbbra is olaj- és gázmezőket tárna fel a Barents-tengeren. Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter augusztus 24-én azt mondta, Norvégia nem „Európa zöld akkumulátora”, és felszólította a kontinens országait, hogy saját, igény szerint bekapcsolható termelőkapacitásokat építsenek ki. Chris Veber ezt elsősorban a német energiapolitika kritikájaként értelmezi. A szerző szerint Németország több mint 200 gigawattnyi szél- és napenergia-kapacitással rendelkezik, miközben csúcsterhelése körülbelül 80 gigawatt, ám szélcsendes, sötét téli időszakokban jelentős ellátási rés marad. Arra is hivatkozik, hogy 2024-ben 457, 2025-ben pedig 573 órán át volt negatív az áramár. A NordLink összeköttetésen keresztül a német piaci kilengések Dél-Norvégiában is megjelentek, ahol sok háztartás közvetlenül a spotárat fizeti. Veber ebből arra következtet, hogy Németországnak ismét nagyobb mennyiségű szabályozható – például gáz-, szén- vagy atomerőművi – kapacitásra lenne szüksége, mert a szomszédos országok importjára épülő tartalék szerinte nem jelent tartós ellátásbiztonságot.

Forrás: Energiewende: Norwegen hat genug von deutscher Dummheit (Report 24)

Huszonegy halott után 255 életveszélyes gázai épület kiürítését rendelték el

A gázai hatóságok 255, összeomlással fenyegető épület sürgős kiürítését rendelték el, miután szeptember 16-án Gázaváros Al-Rimal negyedében leomlott az Al-Saada lakóház, 21 ember halálát okozva; legalább 45 embert sikerült kimenteni. Több tízezer ember továbbra is háborús károkat szenvedett házakban él, mert nincs hová költöznie. A kiürítést pénzhiány, a bontáshoz szükséges nehézgépek hiánya és a biztonságos áttelepítési területek szűkössége akadályozza. Gázai tisztviselők több mint kétezer veszélyeztetett épületről beszélnek, míg az ENSZ Fejlesztési Programjának helyi vezetője mintegy négyszáz közvetlenül összeomlással fenyegető házat említett. A tél közeledtével a kockázat tovább nőhet. Palesztin és ENSZ-tisztviselők az izraeli korlátozásokat okolják a gépek és építőanyagok hiányáért; az izraeli COGAT közölte, hogy a nehézgépek és újjáépítési anyagok bejutását a Hamász lefegyverzéséig nem engedélyezik.

Forrás: Race to evacuate war-damaged Gaza buildings after deadly apartment block collapse (Reuters)

Pakisztán új kínai útvonala akár tíz nappal gyorsítja az exportot, a CPEC következő szakasza már a kereskedelmi hasznosításról szól

Több mint 80 tonna pakisztáni szárított chili érkezett nyolc konténerben Csengtuba egy új tengeri-vasúti útvonalon, amely a korábbi szállításnál hét-tíz nappal gyorsabb lehet, és tonnánként mintegy 1000 jüannal, körülbelül 140 dollárral csökkentheti a logisztikai költségeket. A rakomány a Kuanghszi tartománybeli Csin-csou kikötőjén keresztül jutott Kínába, majd a New International Land-Sea Trade Corridor rendszerén belül vasúton folytatta útját Szecsuan fővárosába. Ez volt az első olyan mezőgazdasági szállítmány, amely a kínai–pakisztáni gazdasági folyosóhoz, a CPEC-hez kapcsolódó együttműködés keretében ezen az útvonalon érkezett meg. További több mint 900 tonna áru már úton van, az üzemeltető pedig rendszeres járattá tenné a kapcsolatot. Mujtaba Arshad szerint a fejlemény azt jelzi, hogy a CPEC következő szakaszának sikere már nem elsősorban új utak és kikötők építésén, hanem a meglévő infrastruktúra tényleges kereskedelmi kihasználásán múlik. A gyorsabb útvonal önmagában azonban nem oldja meg Pakisztán exportproblémáit: továbbra is gondot jelenthet az állandó minőség, a csomagolás, az egészségügyi előírások teljesítése, a szezonális ellátás és a tartós kínai üzleti kapcsolatok kialakítása. A valódi próba az lesz, hogy az útvonal rendszeresen, gazdaságosan működik-e, és más pakisztáni termékekre is kiterjeszthető-e.

Forrás: Pakistan’s new Chengdu trade route shows CPEC can work (Asia Times)

Több ezer radioaktívhulladék-hordót találtak az Atlanti-óceán mélyén, többből már szivárog az anyag

Erősen korrodált, helyenként láthatóan szivárgó radioaktívhulladék-hordókat vizsgáltak meg kutatók az Atlanti-óceán több mint 4700 méteres mélységében, ahol 1949 és 1982 között több mint 200 ezer hordónyi, összesen több mint 150 ezer tonna alacsony aktivitású hulladékot süllyesztettek el. A NODSSUM kutatási program 2025-ös első expedíciója egyetlen hónap alatt 3355 hordót térképezett fel, 2026 májusában pedig a Nautile háromszemélyes merülőjárművel közvetlenül is megvizsgálták a lerakóhelyet. A műszerek kobalt–60 és nióbium–94 jelenlétét mutatták ki, amelyet a kutatók az elsüllyesztett hulladékhoz kötöttek; cézium–137-et és amerícium–241-et is a légköri atomkísérletekből és balesetekből várható háttérszint felett mértek. Meglepő módon a hordók egyben élőhelyként is szolgálnak: tengeri rózsák, szivacsok, tengeri uborkák, halak, rákfélék és különösen rákok telepedtek meg körülöttük. A kutatás egyik fő kérdése ezért az, hogy a kiszabadult radionuklidok felhalmozódnak-e ezekben az élőlényekben. Az összegyűjtött üledék-, víz- és biológiai minták elemzése még folyamatban van; a mért sugárzási szintek ugyanakkor nem jelentettek komoly sugárvédelmi problémát a mintákat kezelő kutatóknak.

Forrás: 150,000 Tons of Radioactive Waste Were Dumped in The Atlantic. Decades Later, It’s Visibly Oozing (Science Alert)

Gates Alapítvány, NIH, vakcinák: súlyos kérdéseket vetnek fel a kiszivárgott dokumentumok

A Bill és Melinda Gates Alapítvány több százmillió dolláros támogatásokkal és közös programokkal mélyen beépült az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek kutatási rendszerébe – állítja Paul Thacker, egy névtelenséget kérő NIH-bejelentő által átadott e-mailekre és belső dokumentumokra hivatkozva. A cikk szerint a Gates Alapítvány 2003-ban 200 millió dollárt adott az NIH-hoz kötődő FNIH-nak, majd közös workshopok, klinikai vizsgálatok, kutatáspolitikai egyeztetések és összehangolt finanszírozási programok indultak többek között vakcinák, Ebola, tuberkulózis és génhajtásos szúnyogkutatás területén. Egy 2016-os NIH–Gates találkozón Francis Collins, Anthony Fauci és a Gates Alapítvány vezetői is részt vettek; az anyagok szerint ekkorra tíz NIH-programban hangolták össze a finanszírozást és a tudománypolitikát. A szerző összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel amiatt is, hogy az alapítvány egyes vakcinafejlesztő cégekbe befektetett: BioNTech-részesedésén például egy 55 millió dolláros befektetésből később több mint 550 millió dollár bevételt realizált. Az NIH és a Gates Alapítvány nem kommentálta a megkereséseket.

Forrás: How Bill Gates’ Billions Shape US Medical Research (Brownstone Institute)

Német offshore szélerőművek: nő a kapacitás, mégis csökken a kihasználtság

A német offshore (tengeri) szélerőművek kihasználtsága 2015 és 2024 között 42 százalékról 33 százalékra csökkent – ismerteti Frank Hennig a vgbe energy új tanulmányának eredményeit. A vizsgálat negyedórás valós termelési adatokra épül, és arra jut, hogy a tengeri szélerőművek teljesítménye az újabb kapacitások ellenére sem nő arányosan. Az elvárt 46–51 százalékos kihasználtsági szintet egyik vizsgált időszakban sem érték el, miközben a hálózati korlátozások miatti visszaszabályozás aránya 0,2 százalékról 18 százalékra emelkedett. A tanulmány szerint 2015–2024 között évente átlagosan három napon az offshore termelés az installált kapacitás egy százaléka alá, 44 napon pedig öt százalék alá esett. A szerzők emellett akár 20 százalékos termeléscsökkenést okozó, rövid idejű szélváltozásokat és az egymást árnyékoló turbinák hatását is kiemelik. Hennig szerint az eredmények megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a tengeri és szárazföldi szélenergia érdemben kiegyenlíti egymást, és arra utalnak, hogy az offshore rendszernek továbbra is csaknem teljes tartalékkapacitásra van szüksége. A cikk ebből azt a következtetést vonja le, hogy Németországnak felül kellene vizsgálnia tengeri szélerőművi bővítési céljait.

Forrás: Wenn der Wind sich legt – überraschende Ergebnisse einer neuen Studie zur Windkraft (Tichys Einblick)

Egyre több tűz a szemétben – a lítiumakkumulátorok komoly veszélyt jelentenek

A lítiumion-akkumulátorok hibás ártalmatlanítása egyre több tüzet okoz hulladékkezelő létesítményekben és szemétszállító járművekben. A Montanuniversität Leoben egyik vizsgálata szerint egy tonna vegyes hulladékban átlagosan nyolc lítiumelem található, ami Ausztriában évente mintegy 17 millió helytelenül kidobott akkumulátort jelenthet. Nagy-Britanniában az Environment Services Association tagvállalatai a 2026 márciusáig tartó évben 1518 tüzet regisztráltak, közülük legalább 541-et közvetlenül lítiumion-akkumulátorokra vezettek vissza, további 216 akkumulátortűz pedig hulladékszállító járművekben történt. Az ágazati szervezet szerint az újrahasznosító létesítmények tüzeinek mintegy 40 százaléka bizonyíthatóan akkumulátorokhoz köthető, a tényleges arány pedig akár 70 százalék is lehet. Az éves kár becsült összege 2021 óta 150 millió fontról körülbelül egymilliárd fontra nőtt. Egy kísérletben egy átszúrt e-cigaretta akkumulátora több mint 750 Celsius-fokos hőmérséklettel gyújtotta meg a körülötte lévő papírt és kartont. A hulladékkezelők ezért pénzügyi ösztönzőket, betétdíjat és szigorúbb szabályokat sürgetnek, különösen az egyszer használatos e-cigaretták és a feleslegesen akkumulátorral ellátott termékek esetében.

Forrás: Akkus setzen immer öfter Müllberge in Brand: Elektrifizierung hält Feuerwehr auf Trab (Report 24)