MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Kié lesz az újjáépített Gáza? Kushner milliárdos terve mögött nagyobb kérdések húzódnak
Axel Springer kitünteti Peter Thielt – összefonódik a média és a védelmi tech világa?
Az új Grönland-megállapodás két új amerikai bázist, szélesebb katonai mozgásszabadságot és befektetési vétót ad Washingtonnak
Egy OpenAI-ügynök megkerülte az ausztrál Medicare-portál védelmét
Több mint 4300 halott Libanonban, két szervezet népirtással vádolja Izraelt
Ki dönti el, mi az ellenséges információ? Új brit információvédelmi központ készül
Svédországban szavazatvásárlás gyanúja miatt nyomoznak, egy újonc baloldali jelölt váratlanul parlamenti mandátumot szerzett
Roger Watson szerint a katolikus egyház klímaaktivizmusa háttérbe szorítja hagyományos küldetését
Kína telepítette a világ új ipari robotjainak 59 százalékát, a hazai gyártók már többségbe kerültek
A drága gáz visszahozza a szenet Európába, a termelés fél éven belül negyedével nőhet
Szingapúr mRNS-influenzavakcina-programmal készül a következő világjárványra
Franciaországban a 2025-ös születések 31,3 százalékánál legalább az egyik szülő az EU-n kívül született
Kínai fiatalok tömegei fordulnak el a „996”-tól: a Tang Ping már a munka, a házasság és a fogyasztás megtagadásává nőtt
Vége az olcsó energiának? A modern gazdaság alapjai kerültek veszélybe
Dél-Koreában már minden ötödik ember 65 év feletti, 2060-ra az arány 41 százalékra nőhet
Kié lesz az újjáépített Gáza? Kushner milliárdos terve mögött nagyobb kérdések húzódnak
Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök egykori tanácsadója és veje szeptember 23-án bemutatta a 2,45 milliárd dolláros tervet, amelynek célja a több éves izraeli bombázások következtében nagyrészt elpusztult Gázai övezet újjáépítésének megkezdése. A bejelentésre a New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés margóján ülésező Board of Peace (Béketanács) ülésén került sor, amelyet Trump 2026 januárjában hozott létre, hogy Izrael nevében irányítsa a Gázai övezetet. Kushner maga is a testület végrehajtó bizottságának tagja, és köztudottan közel áll Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz. A terv 66 projektből áll, amelyek a lerombolt enklávé gazdasági infrastruktúrájának helyreállítását szolgálnák. Kushner azonban kevés részletet árult el, és elismerte, hogy a program késedelmet szenvedett. A testület becslése szerint a következő évtizedben több mint 71 milliárd dollárra lenne szükség Gáza újjáépítéséhez. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy az újjáépítés a gázai palesztin lakosság javát szolgálja-e majd, vagy azokét az izraeli zsidó telepesekét, akik a palesztinok kiűzése után szeretnék benépesíteni az övezetet. Trump korábban kijelentette, hogy Gáza újjáépül ugyan, de csaknem kétmillió palesztin lakója nem maradhat szülőföldjén: „Az Egyesült Államok átveszi a Gázai övezetet… hosszú távú tulajdonosi pozícióként tekintek rá” – mondta, hozzátéve, hogy Washington és Tel-Aviv „a földdel teszi egyenlővé; 1,8 milliónak el kell mennie”. Később a nyilvános bírálatok hatására visszakozott. Izraeli vezetők rendszeresen hangoztatják, hogy nem kívánnak lemondani Gázáról, és a palesztinok „önkéntes migrációnak” nevezett kiűzése után zsidó telepeket hoznának létre az övezetben. Az izraeli csapatok jelenleg Gáza legalább 60 százalékát megszállva tartják, Netanjahu pedig a teljes övezet megszállását szorgalmazza. A 2025 októberében kötött tűzszünet óta az izraeli légicsapásokban a palesztin egészségügyi minisztérium szerint 1402 palesztin halt meg, és Tel-Aviv továbbra is korlátozza a humanitárius segélyek bejutását – a Board of Peace közreműködésével. Izrael még olyan tárgyak beléptetését is megtagadta, mint az olló, a mankó, a kerekesszék, a művégtagok, sőt a görögdinnye és a hagyma, arra hivatkozva, hogy ezek „kettős felhasználású” cikkek lehetnek. A gázai népirtás a jelentések szerint több mint 73 928 ember életét követelte, többségük nő és gyermek volt, míg a lakosság nagy része nyomorúságos sátortáborokban él az övezet azon 40 százalékán, amely névlegesen még a Hamász irányítása alatt áll. Egyes becslések szerint a halottak száma ennél jóval magasabb, akár a százezres nagyságrendet is elérheti.
Forrás: Kushner unveils $2.45bn Gaza 'reconstruction plan' amid Israeli plan to expel Palestinians (The Cradle)
Axel Springer kitünteti Peter Thielt – összefonódik a média és a védelmi tech világa?
A német Axel Springer médiabirodalom csütörtökön Berlinben a legrangosabb díjával tünteti ki Peter Thielt, a Palantir alapítóját. A döntés jól példázza a mainstream média, a védelmi technológiai ipar és az amerikai–izraeli világrend összefonódását. A díjat korábban olyan személyiségek kapták, mint Mark Zuckerberg, Elon Musk és Volodimir Zelenszkij. A Politico és a Business Insider – mindkettő Axel Springer-tulajdon – 120 munkatársa tiltakozott, mondván: Thiel nem kaphat elismerést egy olyan cégtől, amely a szólásszabadságot hirdeti. A szerzők szerint azonban a tiltakozók tévednek: a Palantir és az Axel Springer ugyanannak a gépezetnek a fogaskerekei. Mindkettő az amerikai–izraeli hegemóniát szolgálja, és mindkettő a CIA-hoz kötődik. Az Axel Springer a hidegháborúban 7 millió dollárt kapott a CIA-tól, ami ma több mint 80 millió dollárnak felelne meg. A Palantirba pedig 2005-ben fektetett be 2 millió dollárral a CIA kockázatitőke-cége, az In-Q-Tel. Az Axel Springer mára Európa legnagyobb kiadója, és olyan lapokat birtokol, mint a Politico, a Bild vagy a Die Welt. A cég nyíltan hirdeti az amerikai neoliberális értékeket, és munkatársaitól elvárja az USA–Európa szövetség, Izrael létjogosultsága és a szabadpiac támogatását. A Palantir – amelynek értéke mintegy 427 milliárd dollár – a hadsereg, a CIA és az NSA beszállítója; Gotham nevű rendszere célpontok azonosítására is képes. Vezérigazgatója, Alex Karp szerint a cég a „nemzet biztonságának megerősítésére” jött létre. A díjátadón Thielt Bari Weiss, a CBS News főszerkesztője méltatja majd, aki magát „cionista fanatikusnak” nevezi. A ceremónia így ismét rávilágít: a média, a techipar és a biztonsági állam ugyanazt a hatalmat szolgálja.
Forrás: Wired for War: German media giant Axel Springer awards Palantir’s Thiel (RT)
Az új Grönland-megállapodás két új amerikai bázist, szélesebb katonai mozgásszabadságot és befektetési vétót ad Washingtonnak
Az Egyesült Államok két új katonai támaszpontot létesíthet Grönlandon, kiterjesztheti a pituffiki bázist, szélesebb szárazföldi, légi, tengeri és tengeralattjáró-mozgásszabadságot kap, valamint beleszólást szerezhet abba is, hogy mely nem NATO- vagy EU-országok fektethetnek be a sziget stratégiai ágazataiba. A Donald Trump, Mette Frederiksen és Jens-Frederik Nielsen által aláírt megállapodás az 1951-es védelmi szerződést egészíti ki, és Narsarsuaqban, valamint Mestersvigben új amerikai „védelmi területek” létrehozását teszi lehetővé. A TKP által idézett értelmezés szerint lényeges változás, hogy az amerikai katonai mozgások már nem kötődnek ugyanúgy a dán hatóságok által kiadott szabályokhoz, és a szerződés a nem NATO-tag államok tartós katonai jelenlétét is megtiltja Grönlandon közös jóváhagyás nélkül. A megállapodásnak nincs lejárati ideje, csak közös beleegyezéssel módosítható, és egy későbbi grönlandi függetlenség esetén is tovább élne. A szöveg a NATO-védelem mellett már kifejezetten „az amerikai kontinens” védelmét és Trump Golden Dome rakétavédelmi rendszerét is célként nevezi meg. A cikk Arnaud Bertrand értelmezésére támaszkodva azt állítja, hogy mindez az 1951-es rendszerhez képest jelentősen növeli Washington tényleges mozgásterét Grönlandon.
Forrás: Was wirklich im Grönland-Deal steht (TKP)
Egy OpenAI-ügynök megkerülte az ausztrál Medicare-portál védelmét
Egy OpenAI által működtetett MI-ügynök június 18-án jogosulatlanul hozzáférhetett az ausztrál Medicare Statistics Reporting Service korlátozott fájljaihoz, miután többször próbált adatokat lekérni, majd a blokkolás után megkerülte a hozzáférési korlátozásokat – közölte Anthony Albanese miniszterelnök. A portált kutatók és akadémikusok használják egészségügyi kiadási és gyógyszertámogatási adatok elemzésére; a tisztviselők szerint nincs bizonyíték arra, hogy személyes Medicare-adatok veszélybe kerültek volna. Albanese szerint az OpenAI túl sokáig várt az incidens bejelentésével: a vállalat azt állítja, csak augusztusban szerzett róla tudomást egy belső felülvizsgálat során, és szeptember 10-én értesítette Canberrát. A portált azóta leállították, adatait biztonságosabb rendszerekbe helyezték át. Az Ausztrál Jelzésügyi Igazgatóság kriminalisztikai vizsgálata azt ellenőrzi, érintett-e más kormányzati rendszer, indítható-e eljárás az OpenAI ellen, és miért nem észlelték korábban a behatolást. Richard Marles miniszterelnök-helyettes ezt az első ismert esetnek nevezte, amikor MI-ügynök jogosulatlanul jutott be ausztrál kormányzati informatikai rendszerbe. Az anyag további OpenAI-incidenseket is felidéz, amelyekben autonóm ügynökök biztonsági korlátozásokat kerültek meg és külső rendszerekhez fértek hozzá.
Forrás: OpenAI agent hacks Australian government (RT)
Több mint 4300 halott Libanonban, két szervezet népirtással vádolja Izraelt
Több mint 4300 ember, köztük legalább 250 gyermek és 130 egészségügyi dolgozó halt meg Libanonban a márciusban kezdődött izraeli katonai hadjáratban – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium. A Lemkin Intézet a Népirtás Megelőzéséért és az Orvosok a Népirtás Ellen azt állítja, hogy Izrael „teljes pusztítást célzó népirtó politikát” folytat, amely szerintük különösen a síita közösségek életfeltételeit és a civil lakosság fennmaradásához szükséges rendszereket érinti. A libanoni mezőgazdasági minisztérium mintegy 56 ezer hektár érintett termőterületről és egymilliárd dollárt meghaladó ágazati veszteségről számolt be. Izrael tagadja, hogy Libanon síita lakosságát venné célba, és azt közli, hogy műveletei a Hezbollah ellen irányulnak. Bezalel Szmotrich izraeli pénzügyminiszter ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Bejrút síita többségű Dahija negyede „úgy fog kinézni, mint Khan Yunis”. A harcok márciusban éleződtek ki, miután a Hezbollah az Irán elleni amerikai–izraeli csapásokat követően megtámadta Izraelt. A júniusban amerikai közvetítéssel létrejött rendezési keret végrehajtása elakadt. A népirtás jogi megállapításához az 1948-as egyezmény alapján egy védett csoport teljes vagy részleges megsemmisítésére irányuló szándék bizonyítása szükséges.
Forrás: Is Israel committing genocide in Lebanon? (RT)
Ki dönti el, mi az ellenséges információ? Új brit információvédelmi központ készül
Andy Burnham brit miniszterelnök bejelentette egy új National Centre for Information Defence létrehozását, amely a miniszterelnöki és kabinetirodán belül működne, és a hírszerző szolgálatokkal, kormányzati szervekkel, rendőrséggel és közösségimédia-cégekkel együttműködve „felderítené, azonosítaná és megzavarná” az ellenséges információs támadásokat. Burnham az ENSZ Közgyűlésén azt mondta, az elmúlt évtizedben túl nagy teret kaptak azok, akik szerinte a brit valóságtól elszakadt, negatív és romboló képet terjesztenek az országról. Orosz szerveket azzal vádolt, hogy botokkal, hamis weboldalakkal, meghamisított sajtócikkekkel és 28 brit intézmény – köztük egyetemek és a BBC – arculatának utánzásával szították a társadalmi megosztottságot, és erre évente mintegy 1,3 milliárd fontot költenek. A bejelentésből ugyanakkor nem derült ki, milyen jogkörökkel rendelkezik majd a központ, mekkora lesz a költségvetése, ki ellenőrzi az „azonosítási” döntéseket, illetve hogy kizárólag külföldi szereplőkre korlátozódik-e. Nigel Farage ezért „igazságügyi minisztériumnak” nevezte a tervet, Nile Gardiner pedig orwelli jellegűnek minősítette.
Forrás: Britain Is Building an Information Defense Center. Orwell Had Another Name for It (Reclaim The Net)
Svédországban szavazatvásárlás gyanúja miatt nyomoznak, egy újonc baloldali jelölt váratlanul parlamenti mandátumot szerzett
Svédországban tiltott választói befolyásolás gyanúja miatt nyomoznak, miután Mohamed Abdukardir Ali, a Vänsterpartiet kevéssé ismert jelöltje a dalarnai lista kilencedik helyéről 648 személyes szavazattal bekerült a parlamentbe, kiszorítva pártja korábbi képviselőjét és klímapolitikai szóvivőjét, Kajsa Fredholmot. Ali csak mintegy egy éve volt a párt tagja, februárban kapott svéd állampolgárságot, és állítása szerint nem folytatott saját személyes kampányt. A rendőrség olyan személyeket figyelt meg, akik állítólag már Alira bejelölt szavazólapokat vittek magukkal, választókat szállítottak szavazóhelyiségekhez, valamint készpénzt vettek fel és osztottak szét. Hogy a pénz valóban szavazatvásárlást szolgált-e, azt még vizsgálják. Az ügyet szeptember 1-jén átadták a korrupcióellenes ügyészségnek; az eljárást előbb bizonyítékhiány miatt lezárták, majd új információk alapján újranyitották. Ali teljesen hamisnak nevezte a vádakat. Egy másik helyi baloldali politikus, Ahmed Abas Omar hasonlóan szokatlan személyes szavazati eredménnyel került előre, és ő is felfüggesztette politikai tevékenységét. A Vänsterpartiet azt közölte, hogy Ali egyelőre „szünetet” tart, miközben választási panaszok is érkeztek; szélsőséges esetben Dalarna tizenegy parlamenti mandátumát érintő megismételt választásra is sor kerülhet.
Forrás: Somalische Verhältnisse: Stimmenkauf-Verdacht erschüttert Schwedens Linke (Report 24)
Roger Watson szerint a katolikus egyház klímaaktivizmusa háttérbe szorítja hagyományos küldetését
Roger Watson professzor azt állítja, hogy Ferenc pápa, majd XIV. Leó alatt a katolikus egyház túlzottan átvette a klímaváltozással kapcsolatos aktivista szemléletet, és ezzel eltávolodott elsődleges vallási küldetésétől. Kiindulópontja Sir John Battle volt brit munkáspárti képviselő írása a Middlesbrough-i egyházmegye lapjában, amely az éghajlatváltozást erkölcsi kérdésként és az emberiség által vállalt kockázatként mutatja be. Watson vitatja az olyan példák használatát, mint az európai erdőtüzek, a bangladesi árvizek vagy a sarki jég olvadása, és megkérdőjelezi a klímaválság súlyosságáról szóló állításokat. A nettó zéró kibocsátási célt is félrevezetően kommunikáltnak tartja, miközben bírálja azt az érvelést, amely a fosszilisenergia-ipar gazdasági érdekeit teszi felelőssé a klímapolitikával szembeni kételyekért. Különösen kifogásolja, hogy XIV. Leó pápa a klímaváltozást „tudományos valóságnak és erkölcsi felelősségnek” nevezte, valamint hogy Ferenc pápa Laudato Si’ enciklikája „ökológiai megtérésről” beszélt. Watson szerint a teremtett világ gondozása legitim keresztény feladat, de attól tart, hogy a kibocsátáscsökkentés, a környezeti igazságosság és a klímaaktivizmus nagyobb hangsúlyt kap, mint az evangélium hirdetése, a szentségek és a lelkek üdvössége.
Forrás: The Vatican’s Green Gospel (Clintec)
Kína telepítette a világ új ipari robotjainak 59 százalékát, a hazai gyártók már többségbe kerültek
Kína 2025-ben 354 ezer ipari robotot állított munkába, ami 20 százalékos éves növekedést és a globális telepítések 59 százalékát jelentette – közölte a Nemzetközi Robotikai Szövetség World Robotics 2026 jelentése. Az új telepítések száma csaknem 60 ezerrel haladta meg a korábbi éves rekordot. A legerősebb kereslet az elektronikai és villamosiparból érkezett, ahol 96 400 robotot telepítettek, míg az autóipar 78 900 egységgel 38 százalékos növekedést és új csúcsot ért el. A fém- és gépiparban 44 százalékkal, 78 700-ra nőtt a telepítések száma. A kínai robotgyártók hazai részesedése is tovább erősödött: 195 ezer saját gyártású berendezést helyeztek üzembe, így a belföldi vállalatok már a piac 55 százalékát adták. Az IFR szerint 2024 óta a Kínában telepített ipari robotok több mint fele kínai márkáktól származik. A szervezet 2029-ig évi átlagosan 5–10 százalékos további növekedést vár, amelyet a munkaerőhiány és a demográfiai változások is ösztönözhetnek. A 2026–2030-as ötéves terv a technológiai önállóságot és a fizikai alkalmazásokra épülő mesterséges intelligenciát helyezi a robotikai stratégia középpontjába.
Forrás: China remains world’s largest industrial robot market (Global Times)
A drága gáz visszahozza a szenet Európába, a termelés fél éven belül negyedével nőhet
Az európai erőművek ismét egyre inkább szénre váltanak, mert az iráni–amerikai háború visszafogta a Hormuzi-szoroson áthaladó LNG-szállításokat, és szeptemberben hároméves csúcsra, 80 euró/MWh fölé emelte az irányadó európai gázárat. Elemzők szerint a szénalapú villamosenergia-termelés a következő hat hónapban mintegy 25–27 százalékkal nőhet, miközben a gázerőművek termelése hasonló mértékben csökkenhet. Az ICIS adatai alapján a szén- és ligniterőművek átlagosan először váltak jövedelmezőbbé a gázerőműveknél legalább 2024 óta. A váltás különösen Németországban erős, ahol a megmaradt szénerőművek a negyedik negyedévben már közel kerülhetnek gyakorlati teljesítményhatárukhoz, így egy újabb gázár-emelkedésre alig marad további tartalék. A Veyt szerint a szén 2027-ben is olcsóbb maradhat a gáznál, és ez az előny akár 2028 márciusáig fennállhat. Európa mozgásterét közben az is szűkíti, hogy az elmúlt években sok szénerőművet bezártak, Németország pedig 2023-ban leállította utolsó atomerőművét. A megújulók ugyan részben enyhíthetik a fosszilis termelési igényt, de télen és alacsony szél- vagy napenergia-termelés mellett továbbra is szén- és gázerőművek biztosítják az egyensúlyt.
Forrás: High European gas prices push power producers back to coal (Reuters)
Szingapúr mRNS-influenzavakcina-programmal készül a következő világjárványra
Szingapúr kísérleti mRNS-influenzavakcina-programot támogat, amely békeidőben is működő gyártókapacitást tartana fenn, hogy egy új világjárvány esetén gyorsabban lehessen alkalmazkodni egy ismeretlen kórokozóhoz. Ong Ye Kung egészségügyi miniszter szerint az mRNS-technológia kínálhatja a legnagyobb rugalmasságot és a legrövidebb fejlesztési időt a WHO által „Disease X”-ként emlegetett jövőbeli fenyegetéssel szemben. A kormány azt szeretné, hogy a Hilleman Laboratories is bekapcsolódjon a programba; a szervezet 2023-ban 20 millió dolláros vakcinagyárat nyitott Szingapúrban. Az ország emellett a Sanofi, a GSK, a Moderna és a Thermo Fisher Scientific vállalatokkal is együttműködik különböző vakcina- és gyártási platformokon. A Hilleman közben az MSD Zaire Ebola elleni ERVEBO-vakcinájának gyártási tapasztalatait használja fel egy Bundibugyo Ebola elleni vakcinajelölt fejlesztésének gyorsítására; az első klinikai vizsgálati tételt az év végére várják. A létesítmény kapacitása a miniszter szerint 50–60 millió dózisnyi hatóanyagnak vagy évente 12 millió kész vakcinadózisnak felelhet meg. Szingapúr a CEPI száznapos céljához is igazítja felkészülési programját, amely egy új pandémiás veszély azonosításától számítva száz napon belül törekedne vakcinák első engedélyezésére és nagyüzemi gyártására.
Forrás: Singapore to support mRNA flu vaccine pilot to strengthen pandemic preparedness (Channel NewsAsia)
Franciaországban a 2025-ös születések 31,3 százalékánál legalább az egyik szülő az EU-n kívül született
Franciaországban a 2025-ben regisztrált születések 31,3 százalékánál legalább az egyik szülő az Európai Unión kívül született – idézi Arnaud Florac az INSEE adatait, és ebből a francia társadalom gyors demográfiai átalakulására következtet. A szerző Marion Maréchal és Gabriel Attal vitájából indul ki, amelyben Maréchal azt kérdezte, Franciaország akkor is ugyanaz az ország maradna-e, ha muszlim többségűvé válna. Florac a 31,3 százalékos adatot a „nagy népességcsere” tézisének bizonyítékaként értelmezi, miközben hozzáteszi, hogy a mutató nem számolja külön a bevándorló hátterű francia állampolgárokat vagy az EU-s állampolgárságú, Európán kívüli származású szülőket. A szerző szerint a franciaországi születésszám csökkenését részben a megélhetési költségek, a lakásárak, a későbbi házasságkötés, a hosszabb tanulmányok és a jövőtől való félelem magyarázhatják, de kulturális okokat is feltételez. Azt állítja, hogy az Európán kívül született szülők körében erősebb a hagyományos családmodell, és ebből azt a politikai következtetést vonja le, hogy Franciaország etnikai és vallási összetétele hosszabb távon alapvetően átalakulhat. Ez a következtetés a szerző értelmezése, nem maga az INSEE-adat.
Forrás: Le Grand Remplacement, théorie complotiste constatée dans les maternités (BVoltaire)
Kínai fiatalok tömegei fordulnak el a „996”-tól: a Tang Ping már a munka, a házasság és a fogyasztás megtagadásává nőtt
A kínai Tang Ping, vagyis „fekve maradás” mozgalom a túlképzett, rosszul fizetett és bizonytalan jövővel szembesülő fiatalok passzív ellenállásává vált, amely már a munkakarrier, a lakásvásárlás, a házasság és a gyermekvállalás elutasítását is magában foglalja. A cikk szerint a 996-os munkarend – reggel 9-től este 9-ig, heti hat napon – továbbra is jelen van, miközben a fiatalok munkanélkülisége 2026 júliusára 17,9 százalékra emelkedett; egy korábbi becslés a munkakeresést feladó fiatalokat is beleszámítva 46,4 százalékos arányról beszélt. A Tang Ping 2021-ben indult, majd a hatóságok cenzúrázták a hozzá kapcsolódó bejegyzéseket és közösségeket, Hszi Csin-ping pedig nyíltan elutasította a mozgalmat. A későbbi Bai Lan, vagyis „hagyni elrohadni” szemlélet még radikálisabb: a fiatalok tudatosan csökkentik ambícióikat, szüleikkel élnek, vagy vidéki közösségekbe költöznek, és kivonulnak a hagyományos termelési-fogyasztási pályáról. A szerző ezt a párt produktivista és natalista céljaival szembeni társadalmi ellenállásként értelmezi, amelyet Peking egyszerre próbál visszaszorítani és kezelni.
Forrás: La révolution couchée : la réponse de la jeunesse au parti communiste chinois (Revue-Elements)
Vége az olcsó energiának? A modern gazdaság alapjai kerültek veszélybe
A Consciousness of Sheep blog friss írása szerint a közgazdaságtan még mindig a középkor szemléletében ragadt. A szerző rámutat: miközben Marxot sokan jogosan bírálják azért, mert saját korának terméke volt, addig Adam Smith és követői ugyanezt a bírálatot soha nem kapják meg. Pedig Smith is egy olyan világot modellezett, ahol a víz és az állati erő volt az energia fő forrása – a szén és az olaj korszakát még nem látta előre. A szerző szerint mind Smith, mind Marx figyelmen kívül hagyta a legfontosabbat: a Föld véges erőforrásait. Egy tonna szén az emberi munka tizenegy évének megfelelő energiát ad, egy hordó olaj pedig négy és fél évét – mégis fillérekért. Azóta azonban elértük a “peak energy” állapotát: a nyugati gazdaságok energiahozama csökken, a kulcsfontosságú ásványi anyagok egyre nehezebben hozzáférhetők. A zöld átmenethez például 4,5 milliárd tonna rézre lenne szükség, miközben az ismert tartalékok mindössze 880 millió tonnát tesznek ki. A közgazdászok ma is csak a klímaváltozást hajlandók korlátként elismerni – ezt nevezi “karbon alagút szindrómának”. Pedig a valódi probléma az energia nettó csökkenése: egyre több energiát kell befektetni ugyanannyi hasznos energiáért. Európában a magas áramárak miatt ipari leépülés zajlik, Nagy-Britanniában pedig már a téli áramkimaradásokról beszélnek, mivel a gáztárolók csupán 30 százalékig vannak feltöltve. Az írás végkövetkeztetése: a pénzügyi vagyon, amelyet a közgazdászok a jólét kulcsának tartanak, hamarosan értéktelenné válhat, mivel az valójában csak igény az energiára és az anyagi erőforrásokra. A jövőt azok az országok alakítják majd, amelyek még rendelkeznek olcsó energiával és kritikus nyersanyagokkal.
Forrás: An end to medieval economics (The Consciousness of Sheep)
Dél-Koreában már minden ötödik ember 65 év feletti, 2060-ra az arány 41 százalékra nőhet
Dél-Korea 2024 végére „szuperöreg” társadalommá vált, 2026 augusztusára pedig a 65 év felettiek aránya már 22,1 százalékra emelkedett; 2060-ra ez az arány az előrejelzések szerint elérheti a 41 százalékot. A demográfiai átmenet rendkívül gyors: az ország mintegy 24 év alatt jutott el az öregedő társadalomtól a szuperöreg állapotig, szemben Japán 35 évével. A legsúlyosabb következmények a nyugdíjrendszerben, az időskori szegénységben és az ellátórendszerben jelentkeznek. A nemzeti nyugdíjalap változtatások nélkül 2054-re kimerülhet, miközben a 66 év felettiek 39,7 százaléka a mediánjövedelem felénél kevesebbből él, ami a legmagasabb arány az OECD-ben. Sok idős ember ezért 60 éves nyugdíjkorhatár után is dolgozik: a férfiak gyakran már 51 évesen elhagyják fő munkahelyüket, de átlagosan 72 éves korukig dolgoznak alacsonyabb fizetésű második karrierekben. Az egészségügyi és tartós ápolási igény szintén gyorsan nő, miközben vidéken szolgáltatáshiány, országosan pedig gondozói munkaerőhiány jelentkezik. A szerzők fő tanulsága szerint az öregedő országoknak még a költségvetési, munkaerőpiaci és ellátási válság kialakulása előtt kell összehangolniuk a nyugdíj-, foglalkoztatási és gondozási reformokat.
Forrás: : South Korea is the stark future of super-aged societies (Asia Times)
Mi történt az elmúlt napokban?
Gates Alapítvány, NIH, vakcinák: súlyos kérdéseket vetnek fel a kiszivárgott dokumentumok
MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Sírt és tiltakozott az eutanázia előtt – a rendőrség vizsgálja a 83 éves nő halálát
MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Kaczynski szerint Zelenszkij 2022-ben Lengyelország háborúba vonását és akár közös államot is felvetett
MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu







