Kaczynski szerint Zelenszkij 2022-ben Lengyelország háborúba vonását és akár közös államot is felvetett

MÉLYÁRAM hírszemle - Amit ma is eltitkolt a média (2026.09.22.)

Sep 22, 2026

MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt

Amerika a Holdig terjeszti ki katonai hatalmát – Washington az űr kulcspozícióit célozza
Melegebb éjszakák, szárazabb föld? Új kérdések merültek fel a szélerőművek miatt
MI és H5N1: egy mesterségesen tervezett járvány igazolhatná az új ellenőrzési rendszereket?
Szaúd-Arábia izraeli hírszerzési segítséggel kerülhet közelebb egy Irán-ellenes biztonsági tömbhöz
Kaczynski szerint Zelenszkij 2022-ben Lengyelország háborúba vonását és akár közös államot is felvetett
Moldova EU-s közigazgatási reformja a gagauz és bolgár kisebbségek területi képviseletét is próbára teszi
Kazahsztán regionális MI-központtá válna, miközben az energiaellátás és az adatvédelem komoly kockázatokat jelez
Amerika leállította, Kína folytatja – lézerfegyver kerülhet a J–36-osra
Trump olcsóbb belarusz kálisóval csökkentené az Egyesült Államok függését Kanadától
Leállt az ukrán acéltermelés 90 százalékát adó három legnagyobb üzem
Health Canada belső aggályai a Pfizer mRNS-vakcinái miatt – az SV40-szekvenciákat is kifogásolták
403 millió euróra bírságolták a Google-t az uniós helyadat-kezelési szabályok megsértése miatt
Ausztráliában a 2060-as évekre több lehet a halálozás, mint a születés, a népességnövekedést teljesen a bevándorlás tarthatja fenn
Franciaországban 35-ről 5 százalékra zuhant a vasárnapi misére járók aránya

Amerika a Holdig terjeszti ki katonai hatalmát – Washington az űr kulcspozícióit célozza

Az amerikai katonai vezetés olyan űrstratégiát vázol fel, amely nem a teljes világűr ellenőrzésére, hanem a Föld és a Hold közötti térség kulcsfontosságú pályáinak, gravitációs pontjainak és kommunikációs csomópontjainak megszerzésére összpontosít. Dan Caine tábornok szerint az amerikai haderőnek „a tengerfenéktől a Hold körüli térségig” képesnek kell lennie erőt kivetíteni, miközben Stephen Whiting, az Űrparancsnokság vezetője elismerte, hogy ehhez jelenleg nincs elegendő támadó képesség. A szerző értelmezése szerint Washington ezért a Lagrange-pontok, az alacsony energiaigényű pályák, az alacsony Föld körüli pálya és a Hold erőforrásokban gazdag térségeinek ellenőrzésére törekedhet. Kiemelt jelentőségűnek nevezi a Hold déli pólusának vízjégkészleteit, amelyek hidrogénalapú üzemanyag forrásai lehetnek. A Pentagon eszköztárába a közlés szerint nem kinetikus, részben visszafordítható orbitális fegyverek, irányított energia, lézeres vakítás, kibertámadások és manőverező ellenőrző műholdak tartozhatnak. Emellett mesterséges intelligenciával összekapcsolt radarokból, teleszkópokból és orbitális érzékelőkből olyan hálózatot építenének, amely valós időben követheti az ellenfél mozgását és gyors célkijelölést biztosíthat.

Forrás: США намерены захватить контроль над ключевыми точками космоса (Взгляд)

Melegebb éjszakák, szárazabb föld? Új kérdések merültek fel a szélerőművek miatt

Gerald Hauser szabadságpárti európai parlamenti képviselő azt követeli az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg a szélerőműparkok helyi hőmérsékletre, talajnedvességre, mezőgazdaságra és aszálykockázatra gyakorolt hatásait. Hauser egy Lee M. Miller és David W. Keith nevéhez kötött harvardi tanulmányra hivatkozik, amely egy nagyszabású amerikai szélerőművi forgatókönyvben átlagosan 0,24 Celsius-fokos kontinentális melegedést számolt, éjszakánként pedig helyenként akár 1,5 fokos hatást modellezett. A magyarázat szerint a turbinák a légköri határrétegek keveredését változtatják meg. A képviselő további vizsgálatokat is idézett: egy északkelet-kínai szélerőműpark környezetében éjszaka 1,73 Celsius-fokos felszínhőmérséklet-emelkedést mértek, míg egy 985 turbinás belső-mongóliai létesítménynél a talajnedvesség akár 4,4 százalékkal csökkent. Hauser szerint ezeket a helyi hatásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni az uniós szélerőmű-fejlesztések során, ezért parlamenti kérdéssel fordul a Bizottsághoz. Azt várja, hogy Brüsszel tegye közzé, milyen következményekkel járhat a további nagyszabású bővítés a regionális időjárásra, a talajokra és a mezőgazdaságra.

Forrás: Windparks führen zur Aufheizung der Umgebung: Kennt die EU die Klima-Folgen ihrer Politik? (Report 24)

MI és H5N1: egy mesterségesen tervezett járvány igazolhatná az új ellenőrzési rendszereket?

Egy mesterséges intelligenciával tervezett H5N1-vírusra épülő járványforgatókönyv új szabályozási és ellenőrzési mechanizmusok igazolására szolgálhatna. Az írás Elizabeth Sherwood-Randall volt amerikai belbiztonsági tanácsadó Foreign Affairs-cikkét idézi, amelyben olyan lehetőséget vázolt fel, hogy egy terrorcsoport MI segítségével fertőzőbb és halálosabb madárinfluenza-változatot tervezhet, felhőlaborokban gyártathatná le, majd állattartó telepeken terjeszthetné el. A TKP ehhez olyan korábbi szimulációkat kapcsol, amelyekben mesterségesen létrehozott kórokozó okozott világjárványt, és amelyek ajánlásai között szerepelt az erős MI-modellekhez és biogyártási kapacitásokhoz való hozzáférés korlátozása. Az Egyesült Államokban már működik a tej H5-vizsgálatára szolgáló PCR-rendszer, valamint olyan genetikai elemző technológia is létezik, amely mesterséges módosítások nyomait keresi. A szerző azt állítja, hogy egy ilyen járvány esetén a hatóságok tömeges állatleöléseket, mozgáskorlátozásokat, biosurveillance-rendszereket és az MI-hozzáférés szigorítását vezethetik be.

Forrás: KI-Vogelgrippe: Die nächste Angstgeschichte für zentrale Kontrolle (TKP)

Szaúd-Arábia izraeli hírszerzési segítséggel kerülhet közelebb egy Irán-ellenes biztonsági tömbhöz

Szaúd-Arábia izraeli hírszerzési támogatást kereshet a húszik elleni fellépéshez, ami tartóssá válva Rijádot egy formálódó Irán-ellenes regionális biztonsági rendszer felé sodorhatja. Az együttműködést az amerikai Központi Parancsnokság közvetítheti, így a szaúdi fél úgy juthatna izraeli információkhoz, hogy közben nem kellene hivatalosan kétoldalú katonai mechanizmust elismernie. Mohammed bin Szalmán koronaherceg Donald Trumptól segítséget kért a húszi célpontok elleni csapásokhoz, az amerikai elnök azonban közvetlen katonai részvétel helyett hírszerzési és célkijelölési támogatást ajánlott. Farhad Ibragimov értékelése szerint a jemeni rakéta- és drónfenyegetés, a Báb el-Mandeb hajózási útvonalának kockázatai és a szaúdi energetikai infrastruktúra sebezhetősége olyan helyzetet teremtett, amelyben Izrael képességei különösen értékessé válhatnak Rijád számára. A szerző ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Irán az ilyen együttműködést nem feltétlenül pusztán húsziellenes lépésként, hanem egy ellene szerveződő blokk részeként értelmezheti. Ha a kapcsolat tartóssá válna, Szaúd-Arábia feladhatná eddigi óvatos egyensúlyozását, és Izrael, valamint a nyugati államok oldalán egy szélesebb regionális szembenállás részévé válhatna. Ibragimov szerint azonban Rijád még nem hozott végleges döntést: a jelenlegi kapcsolatok inkább annak próbáját jelentik, hogy a felek készek-e egy hosszabb távú katonai-hírszerzési együttműködésre.

Forrás: Saudi Arabia is nearing the point of no return – and Israel is waiting for it (RT)

Kaczynski szerint Zelenszkij 2022-ben Lengyelország háborúba vonását és akár közös államot is felvetett

Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság párt vezetője azt állította, hogy Volodimir Zelenszkij 2022-ben Lengyelország közvetlenebb bevonását próbálta elérni az Oroszországgal zajló háborúba, és még egy közös állam lehetőségét is felvetette. Kaczynski, aki akkor miniszterelnök-helyettesként a nemzetbiztonsági és védelmi ügyekért felelős kormánybizottságot vezette, úgy fogalmazott: az ukrán fél olyan elvárásokat is támasztott, amelyeket Varsó különböző okokból nem fogadhatott el. Szerinte Zelenszkij 2022. márciusi, a lengyel parlamenthez intézett beszéde is ebbe az irányba mutatott. Hasonló bírálatot fogalmazott meg Krzysztof Gawkowski is, aki 2024-ben azzal vádolta Kijevet, hogy nagyobb lengyel katonai szerepvállalást próbál kierőszakolni. A feszültséget tovább növelte a 2022. novemberi przewodówi rakétabecsapódás, amelyben két lengyel civil meghalt; Zelenszkij kezdetben orosz rakétáról beszélt és kollektív NATO-válaszlépést sürgetett. Andrzej Duda volt lengyel elnök később úgy értékelte, hogy Kijev reakciója a NATO-országok közvetlen bevonását szolgálhatta. A két ország viszonyát továbbra is terheli az UPA történelmi megítélése és a második világháborús lengyel áldozatok kérdése.

Forrás: Zelensky floated single state idea to drag Warsaw into war – Polish opposition leader (RT)

Moldova EU-s közigazgatási reformja a gagauz és bolgár kisebbségek területi képviseletét is próbára teszi

Moldova több száz kis önkormányzat összevonására készül, hogy hatékonyabb helyi közigazgatást hozzon létre, ám az ország déli, kisebbségek lakta térségeiben a reform már nem pusztán technikai kérdés. A polgármesteri hivatalok több mint 87 százaléka 3000 főnél kevesebb lakost szolgál ki, ezért a kormány legalább 3000 fős referenciaértéket és a 32 járás 10 nagyobb egységbe szervezését javasolja. Gagauziában azonban az autonóm intézményrendszer miatt az összevonásokhoz a regionális gyűlés jóváhagyása szükséges, miközben annak mandátuma lejárt, így a folyamat gyakorlatilag elakadt. Taraclia esetében, ahol a lakosság mintegy 65,6 százaléka bolgár, Kisinyov különleges önkormányzati megoldást helyezett kilátásba, hogy az összevonás ne gyengítse a kisebbségi identitást. A Helyi Önkormányzatok Kongresszusa támogatja a reform célját, de kifogásolja a kötelező összevonások tempóját és a konzultáció hiányát. Az EU-csatlakozási folyamat növeli a nyomást, mert nagyobb szakmai kapacitású önkormányzatokra van szükség a beruházások és jogszabályok kezeléséhez, ugyanakkor délen a közigazgatási hatékonyság szorosan összefonódik a nyelvi, történelmi és politikai képviselet kérdésével.

Forrás: In Moldova’s Minority-Populated South, Redrawing Municipalities is a Tricky Task (Balkan Insight)

Kazahsztán regionális MI-központtá válna, miközben az energiaellátás és az adatvédelem komoly kockázatokat jelez

Kazahsztán gyors ütemben építi mesterségesintelligencia-ökoszisztémáját, és szakértők szerint már regionális MI-központtá válik, bár a nagy adatközpontok energiaigénye és a biometrikus megfigyelés terjedése komoly kérdéseket vet fel. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök 2026-ot a digitalizáció és a mesterséges intelligencia évének nyilvánította, a kormány pedig 2029-ig szóló programot fogadott el az MI-oktatás, az egészségügy, a közszolgáltatások, az adóbeszedés és az energiaszektor digitalizálására. Az ország 2025-ben az Európai Unió után másodikként fogadott el átfogó MI-törvényt. Az Astana Hub ingyenes képzéseket működtet, startupokat inkubál, és 2030-ra öt egymilliárd dollár feletti értékű technológiai céget szeretne kinevelni. A Nazarbajev Egyetemen saját kazah nyelvi modellt is fejlesztettek: a MagniSoz, majd az Oylan helyben futó rendszerekkel igyekszik védeni az adatokat és megőrizni a helyi kulturális sajátosságokat. A fejlesztések árnyoldalaként Kazahsztán csúcsidőben még mindig áramimportra szorul, hálózatának jelentős része elöregedett, miközben az adatközpontok környezeti hatásairól nem készült nyilvános értékelés. Jogvédelmi aggályokat kelt az is, hogy a biometrikus azonosítást és az arcfelismerést gyorsan terjesztik, miközben az új szabályozás gyakorlati ellenőrzése még nem tisztázott.

Forrás: Inside Kazakhstan’s push to become a regional AI centre

Amerika leállította, Kína folytatja – lézerfegyver kerülhet a J–36-osra

Kína olyan nagy energiájú lézerfegyveren dolgozhat, amelyet a J–36-os következő generációs harci repülőgépre integrálnának, miközben az Egyesült Államok hasonló programját 2024-ben repülési tesztek nélkül leállította. Az AVIC pekingi precíziós mérnöki intézete egy kiállításon 380 kilogrammnál könnyebb, legalább 100 kilowatt teljesítményű lézeres követő- és célzórendszert mutatott be. A bemutatott platform a háromhajtóműves, mintegy 50–55 tonnás J–36 volt, amely mérete, energiaellátása és belső tere miatt alkalmas lehet ilyen rendszer hordozására. A lézer feladata cirkálórakéták és drónok megsemmisítése, illetve beérkező levegő-levegő rakéták érzékelőinek elvakítása lehet. Nyilvános bizonyíték ugyanakkor még nincs arra, hogy megkezdődtek volna a repülési próbák. Az amerikai SHiELD programban fejlesztett LANCE lézer integrációját méret-, tömeg-, energiaellátási, hőelvezetési, rezgési és légköri problémák akadályozták. Egy működő lézerfegyver előnye az lenne, hogy nem igényel hagyományos lőszert, és egyetlen lövés költsége nagyságrendekkel alacsonyabb lehet a rakétákénál. Az írás szerint akár öt J–36-os prototípus is létezhet már, míg az amerikai F–47 első repülését 2028-ra tervezik.

Forrás: China’s J-36 may soon fly with lasers the US couldn’t master (Asia Times)

Trump olcsóbb belarusz kálisóval csökkentené az Egyesült Államok függését Kanadától

Hozzáférési korlát miatt részben összefoglalva. Donald Trump szerint az Egyesült Államok olyan megállapodáson dolgozik, amelynek keretében Belaruszból vásárolna kálisót a jelenlegi kanadai beszerzési áraknál alacsonyabb áron. Az amerikai elnök közlése alapján a tervezett ügylet célja, hogy mérsékelje az amerikai mezőgazdasági termelők és állattenyésztők költségeit, miközben új beszállítói forrást nyitna meg egy kulcsfontosságú műtrágya-alapanyag számára. Az Egyesült Államok jelenleg nagymértékben támaszkodik a kanadai kálisóimportra, így egy jelentős belarusz megállapodás érdemben átalakíthatná a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat ezen a területen. Trump azt állította, hogy a belarusz termék ára lényegesen kedvezőbb lenne annál, amit az amerikai vásárlók most Kanadának fizetnek. A bejelentés ezért egyszerre érintheti az amerikai agrárszektor inputköltségeit és Kanada egyik fontos exportpiacát. A megadott oldal teljes szövege technikai hozzáférési korlát miatt nem volt elérhető, ezért további részletek a forrásból nem állapíthatók meg biztonsággal.

Forrás: US working on deal to buy potash from Belarus for lower price than Canada, Trump says (BNN Bloomberg)

Leállt az ukrán acéltermelés 90 százalékát adó három legnagyobb üzem

Ukrajna acélipara gyakorlatilag megszűnt működni, miután orosz rakétacsapások következtében leállt az ország három legnagyobb acélműve, amelyek együttesen a termelés mintegy 90 százalékát adták. Alekszandr Vodoviz, a Metinvest vezérigazgatói irodájának vezetője a Financial Timesnak azt mondta, jelenleg nem tudni, mikor indulhat újra a termelés: a javítások napokig, hetekig, hónapokig vagy akár évekig is eltarthatnak. A támadások a Zaporizsztal és a Kamet Steel üzemeit, valamint az ArcelorMittal krivij rihi létesítményét érintették; a legutóbbi csapás termelőberendezéseket, műhelyeket és vasúti infrastruktúrát rongált meg. A három üzem több mint 15 ezer embert foglalkoztat, leállásuk pedig Vodoviz szerint jelentősen visszavetheti az ukrán költségvetés adóbevételeit. Az orosz védelmi minisztérium a Zaporizsztalt katonai célú termeléshez kapcsolódó létesítményként írta le. A gazdasági károk más ágazatokra is kiterjednek: Ukrajna mintegy ötmillió négyzetméternyi korszerű raktárkapacitásából 2,1 millió négyzetméter megsemmisült, ukrán tisztviselők pedig mintegy 1,5 milliárd dolláros adóbevétel-kieséssel számolnak. Aljona Bilan, a Dragon Capital vezető közgazdásza szerint a kölcsönös mélységi csapások egy gazdasági felőrlő háború részévé váltak, és Ukrajna idén várhatóan nem ér el gazdasági növekedést.

Forrás: Ukraine has ‘lost its steel industry’ – Metinvest exec (RT)

Health Canada belső aggályai a Pfizer mRNS-vakcinái miatt – az SV40-szekvenciákat is kifogásolták

Kanadai hatósági dokumentumok szerint a Health Canada szakértői azt javasolták a Pfizernek, hogy a jövőbeni mRNS-vakcinák gyártásakor távolítsa el a plazmid-DNS-ből az általuk szükségtelennek ítélt szabályozó elemeket, köztük az SV40-promótert és az SV40 poly-A terminátort. A belső értékelés szerint ezeket az elemeket legalább a kezdetektől fel kellett volna tüntetni, mivel a plazmid-DNS töredékei gyártási maradványként jelen lehetnek a végtermékben. A Pfizer nem vállalta, hogy eltávolítja ezeket a szekvenciákat, a hatósági vizsgálatot pedig később lezárták arra hivatkozva, hogy a maradék DNS mennyisége következetesen 10 nanogramm alatt maradt humán dózisonként. A TKP olyan független kutatókra hivatkozik, akik ezt a határértéket és egyes mintákban mért mennyiségeket vitatják, valamint azt állítják, hogy a problémát nem a hatóság, hanem külső elemzők azonosították először. Az írás központi állítása szerint ellentmondás volt a nyilvános hatósági kommunikáció és a belső szakmai aggályok között. A hosszú távú egészségügyi következményekről ugyanakkor maga a forrás is úgy fogalmaz, hogy nincs elegendő adat végleges következtetés levonásához.

Forrás: Nicht deklarierte DNA in mRNA-Spritzen von Pfizer (TKP)

403 millió euróra bírságolták a Google-t az uniós helyadat-kezelési szabályok megsértése miatt

Az ír adatvédelmi hatóság 403 millió eurós bírságot szabott ki a Google-re, miután megállapította, hogy a vállalat három szolgáltatásánál megsértette az uniós GDPR előírásait a felhasználók helyadatainak kezelése során. A vizsgálat a Web & App Activity, a Location History és a Location Accuracy funkciókat érintette, és a 2018 májusa, valamint 2020 februárja közötti gyakorlatot vizsgálta. A hatóság szerint a Google több esetben nem teljesítette a jogszerű, tisztességes és átlátható adatkezelés követelményeit, emellett a helyadatokat a szükségesnél hosszabb ideig őrizte meg. A Location Accuracy esetében azt kifogásolták, hogy a vállalat nem tudta megfelelően bizonyítani az adatkezelés jogszerűségét és átláthatóságát. A Google hat hónapot kapott arra, hogy megfeleljen az előírásoknak. A vállalat azt közölte, hogy az ügy régi gyakorlatokra vonatkozik, amelyeket 2019 óta jelentősen módosított. A bírság egyelőre nem hajtható be, amíg egy ír bíróság nem erősíti meg, a Google pedig 28 napon belül fellebbezhet. A vizsgálat 2020 februárjában indult európai fogyasztóvédelmi szervezetek panaszai nyomán, és több mint hat és fél évig tartott.

Forrás: Google Fined €403 Million Over GDPR Violations Tied to Location Data (The Hacker News)

Ausztráliában a 2060-as évekre több lehet a halálozás, mint a születés, a népességnövekedést teljesen a bevándorlás tarthatja fenn

Ausztráliában a 2060-as évekre várhatóan meghaladja a halálozások száma a születésekét, miközben a népességnövekedést addigra teljes egészében a bevándorlás biztosíthatja. A pénzügyminisztérium új generációs jelentése szerint az ország lakossága 2065–66-ra 39,3 millió főre emelkedhet, ami 1,8 millióval alacsonyabb a 2023-as előrejelzésnél. A következő négy évtized átlagos éves népességnövekedését 0,9 százalékra becsülik, szemben az előző negyven év 1,4 százalékával, miközben a termékenységi ráta 1,34-re csökkenhet. A 85 éves vagy idősebb ausztrálok száma 2065–66-ra megháromszorozódhat. A kormány ennek ellenére arra számít, hogy a gazdaság mérete a 2060-as évek közepére több mint megduplázódik, részben a mesterséges intelligencia által remélt termelékenységnövekedés, valamint a nők és az idősebbek magasabb munkaerőpiaci részvétele miatt. A Business Council of Australia ugyanakkor kétségbe vonta, hogy az MI révén elérhető lesz a feltételezett 1,2 százalékos hosszú távú termelékenységnövekedés. A szervezet szerint az egy főre jutó reál-GDP már most csaknem 2000 ausztrál dollárral marad el a 2023-as előrejelzésben várt szinttől, miközben a termelékenység évtizedes gyengesége az életszínvonalat is visszafogja.

Forrás: Australia’s deaths to outnumber births by 2060s, report says (Al Jazeera)

Franciaországban 35-ről 5 százalékra zuhant a vasárnapi misére járók aránya

A francia katolicizmus már nem egyszerűen hanyatlik, hanem az eltűnés veszélyével néz szembe az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) 76 oldalas jelentése alapján: míg az 1960-as években a franciák 35 százaléka járt vasárnapi misére, ma már csak 5 százalékuk. A „Souffrances et espérance de l’Église en France” című dokumentum szerint az egyház Franciaországban „maradványjelenséggé” válik, miközben átlagosan kéthetente eltűnik egy templom lebontás, értékesítés vagy más megszüntetés következtében. Grégor Puppinck, az ECLJ igazgatója úgy fogalmazott: Franciaország ugyan őrzi a keresztény civilizáció külső formáit örökségében, naptárában és nyelvében, de fokozatosan elveszítette annak spirituális tartalmát. Az ECLJ a keresztényellenes cselekmények elkövetői között radikális muszlimokat, vallási jelképek eltávolításáért jogi úton fellépő militáns szekularista szervezeteket és kereszténységellenes szélsőbaloldali aktivistákat nevez meg. A jelentés ugyanakkor a megújulás jeleként említhető folyamattal párhuzamosan jelenik meg: 2026 húsvétján több mint 21 ezer katekument kereszteltek meg Franciaországban, ami húszéves rekord.

Forrás: [ÉDITO] Effondrement du catholicisme en France : le rapport choc (Boulevard Voltaire)