MÉLYÁRAM hírszemle (2026. szeptember 19.)
Merkel: Gates alapítványi milliárdjai politikai nyomást gyakoroltak a kormányokra az oltási kiadások növeléséért
Szinvár hetekkel október 7. előtt „földrengéssel” fenyegette Izraelt, az üzenet Netanjahuhoz is eljutott
Trump szerint közel a megállapodás egy új amerikai katonai bázisról Lengyelországban
Németország mintegy 50 milliárd eurót költött az orosz gáz visszaszorítása utáni energiaválság kezelésére
Az AfD és Putyin gazdasági megbízottja az orosz gáz németországi visszatéréséről készít elő tárgyalást
Eutanázia - Az eugenika új kiskapuja?
Venezuela 1 milliárd dolláros aranybánya-koncessziót adott egy New York-i befektetési cégnek
Izrael háromfejű kémgépezete
Covid-oltások: teljes körű vizsgálatot követelnek a kanadai meghallgatások után
Szerbia izraeli dróngyárat nyitott, az Elbit 51 százalékos irányítással lép be a helyi hadiiparba
Merkel: Gates alapítványi milliárdjai politikai nyomást gyakoroltak a kormányokra az oltási kiadások növeléséért
Angela Merkel volt német kancellár szerint Bill Gates alapítványának hatalmas pénzügyi erejét politikai befolyássá alakította, és erkölcsi nyomást gyakorolt a kormányokra, hogy többet költsenek oltási programokra. Merkel úgy fogalmazott: már jóval a mesterséges intelligencia térnyerése előtt felismerte annak veszélyét, hogy ellenőrizetlen vállalati vagy magánpénzügyi hatalom mellett a kormányok végül azt tehetik, „amit a vállalatok parancsolnak”. Felidézte, hogy Gates alapítványának több pénze volt, mint egyes nagy ipari országok fejlesztési költségvetése, miközben a milliárdost egyes államfők legalább olyan szívélyesen fogadták, mint őt. Merkel szerint Gates a Gavi oltási szövetség finanszírozásán keresztül is nyomást gyakorolt: ha egy kormány kevesebbet adott, „azonnal rossz fényben” tűnt fel, Gates pedig afrikai vezetőknek is jelezte, ha Németország szerinte szűkmarkú volt. A Gates Alapítvány alapító partnerként 750 millió dollárt biztosított a Gavi indulásához, később pedig milliárdokat adott a szervezetnek. Merkel szerint ez nehéz költségvetési helyzetet teremtett, mert a kormányoknak az oktatást is finanszírozniuk kellett, miközben Gates az oltásokra és olyan betegségekre, mint a malária, ösztönözte a nagyobb kiadásokat.
Forrás: Gates used vaccine funding to pressure governments – Merkel (RT)
Szinvár hetekkel október 7. előtt „földrengéssel” fenyegette Izraelt, az üzenet Netanjahuhoz is eljutott
Jahja Szinvár, a Hamász akkori vezetője 2023 szeptemberében kétszer is arra kérte Sufian Abu Zaidát, hogy továbbítsa Izraelnek: nagyszabású, „rémisztő” hadműveletet készít elő, amelyet „földrengésnek” nevezett. A volt magas rangú Fatah-tisztviselő szerint Szinvár előbb azt üzente, hogy ha Izrael nem mozdul előre a tárgyalásokon, „hatalmas meglepetésre” számíthat, majd egy későbbi találkozón „a meglepetések anyjáról” és „valami rendkívüliről” beszélt, hangsúlyozva, hogy szavait szó szerint adják át az izraelieknek. Abu Zaida az üzenetet egy Mohamed bin Zayed emirátusi elnökhöz közel álló tanácsadón keresztül továbbította, majd szeptember 15-én a figyelmeztetés eljutott a Sin Béthez. Ronen Bar, a szolgálat akkori vezetője azonnal tájékoztatta Benjamin Netanjahut, és biztonsági egyeztetést rendeltek el, amelyen két nappal később magas rangú tisztviselők tárgyalták meg a fenyegetést, de döntés nem született. A háttérben fogoly- és túszcseréről, a gázai blokád enyhítéséről, izraeli munkavállalási lehetőségekről és humanitárius kérdésekről folytak közvetett egyeztetések a Hamász és Izrael között. Abu Zaida most azt ígéri, nyilvánosságra hozza Szinvár teljes üzenetét és a titkos kapcsolatok részleteit.
Forrás: Ex-Fatah Official Says He Will Reveal Message Hamas Chief Asked Him to Convey to Israel Before Oct. 7 (Haaretz)
Trump szerint közel a megállapodás egy új amerikai katonai bázisról Lengyelországban
Donald Trump amerikai elnök „jelentős előrelépésről” számolt be egy új amerikai hadseregbázis lengyelországi létrehozásáról, és közölte, hogy megállapodás esetén hamarosan bejelentik annak helyszínét. Trump történelmi lépésnek nevezte a tervet az amerikai–lengyel szövetség szempontjából, Karol Nawrocki lengyel elnök pedig azt ígérte, hogy megtalálják a bázis „legjobb helyszínét”. Lengyelországban jelenleg mintegy tízezer amerikai katona szolgál, többségük rotációs rendszerben, miközben az Egyesült Államok már állandó helyőrséget és parancsnoki központot is működtet az országban. A tárgyalások az Oroszország és a NATO közötti fokozódó feszültség idején haladnak előre. Moszkva arra figyelmeztetett, hogy megtorló lépéseket tesz, ha Lengyelország vagy a balti államok területét Oroszország elleni NATO-támadáshoz használják. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy egy orosz támadás esetén Lengyelország és szövetségesei gyorsan legyőznék Oroszországot. Nyikolaj Patrusev erre azzal válaszolt, hogy egy konfliktusban a lengyel államiság „két-három napon belül megszűnne”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: Moszkva nem akar NATO-tagállamokat megtámadni, de egy Oroszország elleni NATO-támadás esetén a háború szerinte „nagyon rövid” lenne.
Forrás: Trump hails ‘major progress’ on setting up US Army base in Poland (RT)
Németország mintegy 50 milliárd eurót költött az orosz gáz visszaszorítása utáni energiaválság kezelésére
Németország mintegy 50 milliárd eurót fordított az energiaárak megugrásának enyhítésére és a gazdaság stabilizálására azóta, hogy 2022-ben drasztikusan csökkentette az orosz földgáz importját. A pénzügyminisztérium becslése az áram- és gázárplafonokat, a nyugdíjasok egyszeri támogatását, valamint a gázipari vállalatok megmentésére szolgáló csomagokat is tartalmazza. Az orosz gáz korábban Németország fogyasztásának 55 százalékát fedezte; kiesése után az energiaköltségek emelkedtek, miközben a háztartások és az ipar is nagyobb terhekkel szembesült. A Bild által idézett szakértők szerint a teljes gazdasági költség az új LNG-terminálok építésével együtt az 50 milliárd eurónál „jelentősen magasabb” lehet. Az AfD társelnöke, Alice Weidel azt állította, hogy az olcsó orosz energia a „Made in Germany” sikerének egyik alapja volt, elvesztése pedig munkahelyok százezreinek megszűnéséhez és az Egyesült Államoktól való nagyobb energiafüggéshez vezetett. Egy júliusi tanulmány az energiaár-sokkok és az AfD támogatottságának növekedése között is kapcsolatot talált: az átlag feletti áremelkedést elszenvedők körében 7,5 százalékponttal nagyobb volt a párt támogatásának valószínűsége. Az AfD Szász-Anhaltban 43,8 százalékkal nyert, országos támogatottságát pedig több friss felmérés mintegy 28 százalékra tette.
Forrás: Ditching Russian gas cost Germany €50 bn – media (RT)
Az AfD és Putyin gazdasági megbízottja az orosz gáz németországi visszatéréséről készít elő tárgyalást
Az AfD vezetése és Vlagyimir Putyin egyik legfontosabb gazdasági megbízottja már egy 2027 elején megtartandó találkozót készít elő, amelynek központi témája az orosz gázszállítások németországi újraindítása és a Nord Stream vezetékek ismételt megnyitása lehet. A Reuters két, a terveket ismerő forrása szerint a találkozón Kirill Dmitrijev, az orosz szuverén vagyonalap vezetője, valamint Alice Weidel és Tino Chrupalla AfD-társelnökök vehetnének részt, legkorábban márciusban. A rendezvényt csak akkor tartanák meg, ha előtte megszületik egy orosz–ukrán békekeret; lehetséges helyszínként Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és India is felmerült. A szervezők Steve Witkoff és Jared Kushner részvételét is szeretnék, ám egy magas rangú amerikai tisztviselő közölte, hogy őket eddig nem tájékoztatták és nem hívták meg. Weidel korábban az orosz olaj és gáz bojkottjának megszüntetését sürgette, az olcsó orosz energiát pedig a „Made in Germany” sikerének egyik alapjaként jellemezte. Az AfD a tervezett találkozóval külpolitikai cselekvőképességét és az energiaárakkal szembeni alternatíváját kívánja bemutatni. Német kormánypárti politikusok ugyanakkor élesen ellenzik az orosz energiafüggőség visszaállítását, és a Nord Stream újranyitását biztonsági kockázatnak tekintik.
Forrás: Putin envoy and far-right AfD prepare talks to get Russian gas back for Germany, sources say (Reuters)
Eutanázia - Az eugenika új kiskapuja?
Vernon Coleman brit orvos és író azt állítja, hogy az asszisztált halált engedélyező jogszabályok bevezetésük után fokozatosan egyre szélesebb betegcsoportokra terjednek ki, és szerinte végül a fogyatékkal élők, mentális betegek, idősek és szegények is veszélybe kerülhetnek. Érvelésének központi példája Kanada, ahol az orvos által támogatott halál 2016-os legalizálása óta módosították a jogosultság feltételeit. Coleman közlése szerint 2024-ben 16 499 ilyen halálesetet regisztráltak, 2025-ig pedig az összesített szám elérte a 60 301-et. Azt is állítja, hogy a rendszer további kiterjesztése miatt különösen veszélyeztetettek lehetnek a mentális problémákkal, fogyatékossággal, anyagi nehézségekkel vagy magánnyal küzdők. Az írás az eutanázia végrehajtását sem tekinti szükségszerűen fájdalommentesnek: elhúzódó halálról, hányásról, eszmélet-visszanyerésről és légzési nehézségekről szóló eseteket és vizsgálatokat idéz. Coleman mindebből azt a következtetést vonja le, hogy az eredetileg szűk feltételekkel elfogadott törvények garanciái idővel leépülhetnek. Ennél tovább menve saját értelmezésében az eutanázia nemzetközi terjedését egy „Great Reset”-hez kötött globális népességcsökkentési terv részének nevezi, és ezt a kiszolgáltatott társadalmi csoportok elleni tudatos folyamatként írja le.
Forrás: Euthanasia bills will be used to mass murder the mentally ill and the poor as part of the Great Reset’s global depopulation plan (Exposé News)
Venezuela 1 milliárd dolláros aranybánya-koncessziót adott egy New York-i befektetési cégnek
Venezuela működési és exportjogokat adott a New York-i Heeney Capitalnak egy jelentős aranybányászati projekthez az El Callao bányászati körzetben, ahol a kezdeti beruházás értékét mintegy 1 milliárd dollárra becsülik. A szeptember 16-án Houstonban aláírt megállapodás alapján a vállalat a venezuelai állammal és a Corporación Venezolana de Minería társasággal együtt fejleszti és üzemelteti a lelőhelyet, amelyet a Heeney Capital a Guayana-pajzs egyik legtermékenyebb aranyövezeteként jellemzett. Héctor Silva bányászati miniszter a beruházást az amerikai–venezuelai kapcsolatok erősítését, a termelőszektor újjáélesztését és Venezuela bányászati szerepének növelését szolgáló lépésnek nevezte. A Trump-adminisztráció márciusban enyhített a venezuelai bányászati ágazatot érintő korlátozásokon, és lehetővé tette nyugati cégek szélesebb részvételét. A venezuelai kormány emellett biztonsági garanciákat ígért az ország ásványkincseibe befektető külföldi vállalatoknak. A kanadai Roland Mineral Enterprises már megkezdte venezuelai arany-, ezüst- és rézérdekeltségek felkutatását, miközben az amerikai Continental Resources külön megállapodást kötött az állami PDVSA-val az Ayacucho 2 olajmező továbbfejlesztéséről, amelynek erőforrásait mintegy 30 milliárd hordóra becsülik.
Forrás: Venezuela Grants New York Firm Gold Mine Rights in $1 billion deal (The Epoch Times)
Izrael háromfejű kémgépezete
Izrael hírszerzési és titkos műveleti rendszere három egymással átfedő, ugyanakkor rivalizáló szolgálatra épül: a külföldi műveletekért felelős Moszadra, a belső biztonságot és a megszállt palesztin területeket felügyelő Sin Bétre, valamint a katonai hírszerzést irányító Amanra. A rendszer az 1950-es évek elejére szilárdult meg, de a feladatkörök máig gyakran összemosódnak, különösen amikor egy művelet a hírszerzéstől közvetlen katonai akcióig jut. A Moszad külföldi hírszerzést, beszivárgást, szabotázst és merényleteket végezhet, míg az Aman olyan technológiai egységekre támaszkodik, mint a kommunikációs hírszerzést végző 8200-as, a vizuális felderítésért felelős 9900-as és az emberi forrásokat kezelő 504-es egység. A Sin Bét főként belső biztonsági, kémelhárítási és palesztin szervezetekkel kapcsolatos hírszerzési feladatokat lát el. A 2023. október 7-i támadás után különösen az Aman technológiai függőségét érte bírálat, ezért az 504-es egység létszámát megduplázták és emberi hírszerzési képességeit bővítették. A három szolgálat különálló intézményként működik, de egyetlen biztonsági architektúrában kapcsolja össze a külföldi titkos műveleteket, az informátori hálózatokat és a hadsereg fegyveres képességeit.
Forrás: Israel’s three-headed spy machine (The Cradle)
Covid-oltások: teljes körű vizsgálatot követelnek a kanadai meghallgatások után
Irvin Studin kanadai publicista a Covid-oltásokkal kapcsolatos parlamenti meghallgatások után az oltási program azonnali leállítását, vezető egészségügyi tisztviselők lemondását, büntetőeljárásokat és országos nyilvános vizsgálatot követel. A TKP által teljes terjedelemben közölt véleménycikkben Studin azt állítja, hogy az úgynevezett Allison-meghallgatáson olyan emberek és hozzátartozók tettek vallomást, akik súlyos egészségkárosodást vagy halálesetet kötöttek Covid-oltásokhoz. Értékelése szerint Kanada „legnagyobb egészségpolitikai hibájáról”, szélsőséges esetben pedig „emberiesség elleni bűncselekményről” lehet szó. Azt állítja, hogy az mRNS-vakcinákat nem vizsgálták kellő alapossággal, a kockázatokat nem közölték megfelelően, és az oltási kampányt ismert mellékhatások ellenére is folytatták. Külön kiemeli a fiatal férfiaknál jelentkező szívizomgyulladás kockázatát, és felidézi egy 17 éves fiú haláláról szóló tanúvallomást. Studin a nyolcvanas évekbeli kanadai fertőzöttvér-botrányhoz hasonló vizsgálatot sürget, amelynek ki kellene derítenie, kik és milyen bizonyítékok alapján engedélyezték a vakcinákat, mikor ismerték fel a kockázatokat, és miért nem függesztették fel korábban a programot.
Forrás: Kanada-Mainstream nach Impfopfer-Anhörung: „Verbrechen gegen die Menschlichkeit“ (TKP)
Szerbia izraeli dróngyárat nyitott, az Elbit 51 százalékos irányítással lép be a helyi hadiiparba
Szerbia olyan új üzemben kezd izraeli tervezésű harci drónokat összeszerelni, amelyben az Elbit Systems 51 százalékos irányító részesedéssel rendelkezik, míg a fennmaradó 49 százalék a szerb állami Jugoimport SDPR-é. A Belgrádtól mintegy 30 kilométerre fekvő simanovci létesítményt Aleksandar Vučić elnök szeptember 17-én mutatta be, és közölte: az üzem körülbelül száz embert foglalkoztat majd, a gyártás pedig nemcsak a szerb hadsereget, hanem külföldi megrendelőket is kiszolgálhat. Vučić szerint a felek további legalább három gyár megnyitását tervezik Szerbiában. A robbanófejeket a szerb Krusik fegyvergyár állíthatja elő. Az új beruházás a korábbi fegyvervásárlásoknál szorosabb ipari együttműködést jelent: Szerbia 2024-ben 335 millió dolláros szerződést kötött az Elbittel PULS tüzérségi rendszerekre és Hermes 900 drónokra, majd 2025-ben egy 1,6 milliárd dolláros csomagot írt alá drónokra, nagy hatótávolságú rakétákra és elektronikai hadviselési rendszerekre. A szerb fegyverexport Izraelbe a közölt adatok szerint 2023 és 2024 között 1,6 millió dollárról 48,5 millió dollárra nőtt.
Forrás: Serbia opens factory to assemble advanced Israeli drones (The Cradle)