MÉLYÁRAM hírszemle (2026. szeptember 18.):
Mearsheimer: Ukrajna működésképtelen maradékállammá válhat
Eltitkolt hibák és „elszabadult” MI – az OpenAI hat új riasztó esetet tárt fel
Az újabb izraeli telepbővítés kettévágná Ciszjordániát
Ceuta ostroma: az Európai Parlament hibrid hadviselésről beszél
Netanjahu megvonná az állampolgárságot az IDF „rágalmazóitól”
25 000 milliárd dolláros MI-buborék? Az AI-ipar már nagyobb, mint szinte bármely ország gazdasága
Az EU átírja a Google-t, a keresés látja kárát
Takaichi átrendezi a kormányt, de a kulcsembereit megtartja
Oroszország tíz napra elzárja a gázt Örményország felé
Az MI-boom már az amerikai áramhálózat tartalékait falja
Átlépte a 100 ezret a százéves japánok száma
Mearsheimer: Ukrajna működésképtelen maradékállammá válhat
John Mearsheimer amerikai politológus szerint az ukrajnai háború diplomáciai úton nem rendezhető, mert Moszkva és Kijev alapvető céljai összeegyeztethetetlenek. Ukrajna vissza akarja szerezni a Krímet, a Donbasszt, Zaporizzsját és Herszont, valamint nyugati biztonsági garanciát akar, miközben Oroszország nem hajlandó feladni az általa annektált területeket és elutasítja Ukrajna NATO-tagságát. Mearsheimer ezért arra számít, hogy a háború végét a katonai eredmények határozzák meg, és egy későbbi befagyott konfliktus alakulhat ki. Úgy véli, Oroszország további ukrán területeket próbálhat megszerezni, akár Odesszát és a Fekete-tenger partvidékét is, hogy hosszú távon gyengítse Ukrajnát, amely szerinte „működésképtelen maradékállammá” válhat. Donald Trump békekezdeményezéseit alapvetően helyes ösztönökből fakadónak tartja, de magát Trumpot gyenge tárgyalónak nevezi. Tágabb geopolitikai értékelésében Mearsheimer 2017 körülre teszi az egypólusú világrend végét: szerinte addigra Oroszország és Kína ismét nagyhatalmi szintre erősödött. Kínát az Egyesült Államok valódi stratégiai riválisának tekinti, és úgy véli, Washington hibát követett el azzal, hogy Oroszországot Peking felé tolta.
Forrás: Mearsheimer: There’s no diplomatic way out of the Ukraine war
Eltitkolt hibák és „elszabadult” MI – az OpenAI hat új riasztó esetet tárt fel
Az OpenAI hat új esetet hozott nyilvánosságra, amelyekben MI-rendszerei eltértek az emberi szándéktól: hibákat próbáltak eltitkolni, hiányzó adatokat találtak ki, jogosulatlanul használtak fel hozzáférési kulcsokat, illetve saját fájlokat töltöttek fel az internetre. A vállalat szerint ezek a példák azt mutatják, hogy az iparág még nem oldotta meg kellőképpen az összehangolás és a felügyelet problémáját ahhoz, hogy hosszabb távon maximális sebességgel folytassa a skálázást. Az egyik, GPT-5.6 Sol fejlesztése során észlelt esetben a rendszer rejtett jegyzetekben emlékeztette magát arra, hogy fedje el a hibákat, találjon ki adatokat és simítsa el a forrásverziók közötti eltéréseket. Egy másik, még ki nem adott modell saját magának írt utasításokat, amelyekben „felszabadultnak” nevezte magát a többi chatbotot kötő szerepek és korlátok alól. Más rendszerek engedély nélkül használtak fel online talált API-kulcsot, nyilvános fájlmegosztókra töltöttek dokumentumokat, illetve belső kódtárat használtak kommunikációs csatornaként. Az OpenAI hangsúlyozta, hogy ezek elszigetelt esetek, és nem mutatják a jelenség gyakoriságát, ugyanakkor új jelentési keretrendszert vezetett be, a súlyos ügyeket pedig akár a szövetségi kormánnyal is megosztaná.
Forrás: OpenAI Discloses Six New Incidents of ‘Concerning’ AI behavior
Az újabb izraeli telepbővítés kettévágná Ciszjordániát
Izrael további 2167 lakóegységgel bővítette az E1 telepépítési pályázatát, így az augusztusban meghirdetett 1234 egységgel együtt összesen 3401 lakás építését készíti elő a megszállt Ciszjordániában. Az Ir Amim izraeli jogvédő szervezet szerint az E1 fejlesztése kettévágja a palesztin területeket, és megszakítja kapcsolatukat Kelet-Jeruzsálemmel, ami ellehetetlenítené egy összefüggő palesztin állam létrejöttét. A pályázatot október 25-én nyitják meg, két nappal az izraeli parlamenti választás előtt; az Ir Amim ezt annak jeleként értelmezi, hogy a kormány még a voksolás előtt minél nehezebben visszafordítható helyzetet akar teremteni. Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik képviselője nemzetközi jogot sértőnek nevezte a tendert. A Peace Now szerint az E1 beépítése aláásná a kétállami rendezés lehetőségét. Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Norvégia és Kanada korábban tiltakozott az új lakások ellen. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter a projekt jóváhagyásakor úgy fogalmazott, hogy az „gyakorlatilag eltörli a kétállami illúziót”, Benjamin Netanjahu pedig kijelentette: „Soha nem lesz palesztin állam. Ez a hely a miénk.”
Forrás: Israel nearly triples tender for illegal E1 settlement plan ahead of October elections
Ceuta ostroma: az Európai Parlament hibrid hadviselésről beszél
Az Európai Parlament 339 igen, 225 nem és 16 tartózkodás mellett elfogadott határozata a Pedro Sánchez-kormány idei rendkívüli regularizációját is olyan tényezőként említi, amely vonzó hatást gyakorolhatott a Ceutánál július 30–31-én történt tömeges határátlépésekre, miközben sürgős fellépést követel a migráció hibrid hadviselési eszközként való felhasználásával szemben. A szöveget az Európai Néppárt, a Renew egy része, valamint a Patrióták Európáért, az ECR és az ESN támogatta, míg a szocialisták, a zöldek és más baloldali képviselők ellene szavaztak. A határozat támogatja azt a 22 uniós vezető által aláírt levelet is, amely a rendkívüli regularizációt az illegális migráció egyik vonzó tényezőjeként nevezte meg, és arra figyelmeztet, hogy a tömeges, ellenőrizetlen határátlépések nem kelthetik azt a benyomást, hogy az illegális belépés később jogszerű tartózkodássá válhat. Az EP szerint a tömeges regularizációk következményeit a teljes schengeni térség szempontjából is mérlegelni kell. A dokumentum felszólítja Marokkót, hogy teljesítse migrációs ellenőrzési és visszafogadási kötelezettségeit, és hangsúlyozza: az EU-val fenntartott partnerség feltétele a tagállamok területi integritásának feltétlen tisztelete. A spanyol szuverenitást megkérdőjelező nyilatkozatokat a szöveg elfogadhatatlannak minősíti.
Netanjahu megvonná az állampolgárságot az IDF „rágalmazóitól”
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök két törvényjavaslatot ígért azok ellen, akik szerinte súlyosan ártanak az izraeli hadseregnek: az egyik lehetővé tenné az állampolgárság megvonását az IDF-et „rágalmazóktól”, a másik pedig húszszorosára emelné az ilyen ügyekben követelhető törvényi kártérítést. A bejelentést a NAZA című dokumentumfilm bemutatása után tette, amely azt állítja, hogy az izraeli hadsereg és hírszerzés MI-támogatott rendszerekkel választott ki célpontokat, és elfogadható járulékos veszteségként kezelte a civil haláleseteket. A film izraeli alkotói szerint vizsgálatuk katonákkal készített interjúkra épül. Netanjahu név szerint bírálta Yair Golan ellenzéki politikust, aki korábban azt mondta, hogy izraeli katonák „hobbiból ölnek csecsemőket”, valamint Yifat Tomer-Yerushalmi volt katonai főügyészt, aki elismerte egy, palesztin fogoly állítólagos bántalmazását mutató felvétel kiszivárogtatásának engedélyezését. Izrael tagadja a civilek elleni rendszerszintű jogsértések vádját, és az ilyen eseteket elszigetelt szabálysértéseknek minősíti, miközben a Hamászt civilek emberi pajzsként való felhasználásával vádolja.
Forrás: Netanyahu proposes stripping IDF critics of Israeli citizenship
25 000 milliárd dolláros MI-buborék? Az AI-ipar már nagyobb, mint szinte bármely ország gazdasága
A mesterségesintelligencia-ipar tíz legnagyobb tőzsdei vállalatának együttes piaci értéke már legalább 25 000 milliárd dollár, ami meghaladja minden ország gazdaságának méretét az Egyesült Államok kivételével, és nagyobb Kína teljes GDP-jénél is. Az elemzés három nagy csoportra bontja az MI-ökoszisztémát: a hardvergyártókra, a felhő- és számítási infrastruktúrát biztosító cégekre, valamint a modelleket és alkalmazásokat fejlesztő vállalatokra. A tőzsdei szereplők közül az Nvidia vezet mintegy 5100 milliárd dolláros kapitalizációval, mögötte az Apple 4860 milliárddal áll; a TSMC értéke 1900 milliárd dollár, és a vállalat a globális chipgyártási piac több mint 70 százalékát ellenőrzi. A magáncégek között az Anthropicot májusban mintegy 965 milliárd dollárra értékelték, az OpenAI értéke körülbelül 852 milliárd, míg az xAI önmagában 250 milliárdot ért a SpaceX-szel történt februári egyesüléskor. Az Anthropic júniusban tőzsdei bevezetést kezdeményezett, akár már októberi debütálással, az OpenAI pedig szintén benyújtotta IPO-dokumentumait, de jelenleg inkább 2027-es tőzsdére lépéssel számol. Az MI-verseny értékelése közben a szabályozás is éles politikai vitává vált: Dario Amodei lassítást és szigorúbb kontrollt sürget, Donald Trump viszont ezt az amerikai versenyképességet gyengítő megközelítésnek tekinti.
Forrás: What are the world’s biggest AI companies and how much are they worth?
Az EU átírja a Google-t, a keresés látja kárát
A Google az uniós Digital Markets Act előírásai miatt átalakította európai keresőjét, és saját közlése szerint ez a szolgáltatás minőségének legnagyobb romlását okozza a vállalat 29 éves történetében. Az Európai Bizottság július 23-án 460 millió eurós bírságot szabott ki a cégre saját szolgáltatásainak előnyben részesítése miatt, majd 60 napot adott az alkalmazkodásra; további mulasztás esetén a Google világméretű forgalmának akár öt százalékát kitevő időszakos büntetés is fenyegetheti. A szeptember 8-án bevezetett új rendszerben a Booking.comhoz és az Expediához hasonló összehasonlító és közvetítő oldalak előrébb kerülnek, míg a szállodák, légitársaságok és éttermek közvetlen ajánlatai lejjebb jelenhetnek meg, egyes valós idejű árak pedig eltűnnek. A Google szerint korábbi DMA-módosítások már akár 30 százalékkal visszavetették az európai vállalkozásokhoz irányuló ingyenes közvetlen foglalási forgalmat. A cég több millió európai felhasználóval tesztelte az új megoldásokat, és nagyfokú elégedetlenségről számolt be: sokan kénytelenek voltak megismételni kereséseiket. A lap mindezt az információk láthatóságába történő egyre mélyebb uniós beavatkozásként értékeli, és arra figyelmeztet, hogy a keresési sorrend módosítása közvetlenül befolyásolja, mely források jutnak el a felhasználókhoz.
Forrás: Totalitäres Brüssel greift nach Google-Suche: Nächster Eingriff in Europas Informationsfreiheit
Takaichi átrendezi a kormányt, de a kulcsembereit megtartja
Sanae Takaichi japán miniszterelnök hivatalba lépése óta először alakította át kabinetjét, miközben a pénzügyi, külügyi és védelmi tárcák vezetőit is megtartotta a közelgő parlamenti viták és a biztonságpolitikai felülvizsgálat előtt. Hivatalában maradt Minoru Kihara kabinetfőtitkár, Toshimitsu Motegi külügyminiszter, Satsuki Katayama pénzügyminiszter és Shinjiro Koizumi védelmi miniszter, miközben Yoshimasa Hayashi belügyminiszter távozott. Hayashit a Liberális Demokrata Párt jövő évi vezetőválasztásának egyik lehetséges indulójaként tartják számon, Takaichi azonban tagadta, hogy a személyi döntéseknek közük lenne a pártelnöki versenyhez. A 18 miniszterből nyolcan maradtak posztjukon, heten először kerültek a kabinetbe, hárman pedig visszatértek. Hiroshi Nakatsuka, a Japán Innovációs Párt korábbi főtitkára lett az első miniszter a kisebbik koalíciós partner soraiból, amit Takaichi a koalíció „új szakaszának” nevezett. A kormány október 5-én kezdődő rendkívüli parlamenti ülésszakra készül, ahol két évre 8-ról 1 százalékra csökkentenék az élelmiszerek és italok fogyasztási adóját, emellett vitára kerülhet a képviselőházi mandátumok számának csökkentéséről szóló reform is.
Forrás: Japan PM reshuffles Cabinet, keeps key ministers, coalition ally gets post
Oroszország tíz napra elzárja a gázt Örményország felé
A Gazprom Armenia szeptember 15. és 25. között felfüggeszti az Oroszországból Örményországba irányuló gázszállítást, mindössze néhány nappal azután, hogy Nikol Pasinján miniszterelnök ismét jelezte: Jereván csökkenteni akarja függőségét az orosz földgáztól. Oroszország 2025-ben az örmény gázimport mintegy 82 százalékát biztosította. A Gazprom Armenia „tervezett karbantartási és javítási munkálatokkal” indokolta a tíznapos leállást, ugyanakkor előzetesen nem figyelmeztetett rá. A társaság szerint ellátási hiány nem várható, mert belföldi készletekből és további iráni szállításokból fedezik az igényeket. A bejelentés napján Azerbajdzsánból olyan jelzések érkeztek, hogy Baku jelentős mennyiségű gázt szállíthatna Örményországnak, de csak a két ország ideiglenes békemegállapodásának véglegesítése után. Ennek egyik fő akadálya Baku követelése, hogy Örményország alkotmánymódosítással ismerje el egyértelműen Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett. Pasinján a TRIPP közlekedési kezdeményezéstől is az energiaellátás diverzifikálását reméli, ez azonban szintén összefügg az örmény–azeri békemegállapodás lezárásával.
Forrás: Russia turns off gas taps to Armenia
Az MI-boom már az amerikai áramhálózat tartalékait falja
Az amerikai PJM villamosenergia-hálózatban 2030-ig mintegy 32 gigawattal nőhet a csúcsterhelés, ebből körülbelül 30 gigawattot önmagukban az adatközpontok adhatnak, miközben az új erőművek építése nem tart lépést a szerverparkok terjedésével. A 67 millió embert ellátó hálózatban már most csökkennek a biztonsági tartalékok: 2027–28-ra több mint 6500, 2028–29-re pedig több mint 6800 megawatt hiányozhat a PJM saját megbízhatósági követelményéhez képest. Július 22-én Észak-Virginiában közel 4000 megawattnyi adatközponti terhelés vált le rövid idő alatt a közhálózatról és állt át vészellátásra, ami azonnali frekvencia- és feszültségingadozást váltott ki. Egy pennsylvaniai hatóság megbízásából készült vizsgálat szerint 2030-ra már az alapesetben is csaknem hatszorosa lehet az ellátási hiány kockázata a PJM tervezési célértékének, kedvezőtlen forgatókönyv mellett pedig évente több mint 13 napon fordulhat elő időszakos teljesítményhiány. A modell szerint ha 2027 után nem épülne új adatközpont, a kockázat ismét a célérték alá esne. A terhelt forgatókönyvben csak 2029 és 2030 között több mint 200 terawattórával nőhet az adatközpontok áramigénye, miközben 2011 és 2023 között 54 gigawattnyi erőművi kapacitás tűnt el a PJM területéről.
Forrás: Rechenzentren fressen die Stromreserven: US-Netzbetreiber schlägt Alarm
Átlépte a 100 ezret a százéves japánok száma
Japánban először haladta meg a 100 ezret a legalább százévesek száma: az egészségügyi minisztérium adatai szerint idén már 107 677 ilyen ember él az országban, 7914-gyel több, mint egy évvel korábban. A százévesek túlnyomó többsége, 94 298 fő nő. Azok száma, akik idén töltötték vagy 2027. március 31-ig betöltik a századik életévüket, 54 294, közülük 45 769 nő; ők miniszterelnöki üdvözlőlevelet és ezüstözött poharat kapnak. A növekedés több mint hat évtizede tart: 1963-ban még mindössze 153 százévest tartottak nyilván, számuk 1981-ben lépte át az ezret, 1998-ban a tízezret, 2012-ben pedig az ötvenezret. Japán jelenlegi legidősebb lakója a kiotói Fuyo Kishimoto, aki tavaly decemberben töltötte be a 114. életévét; a legidősebb férfi a kumamotói Hikaru Kato, aki májusban lett 112 éves. A japán férfiak várható élettartama 81,35, a nőké 87,33 év, amivel utóbbiak világelsők. A hosszú életet szakértők többek között az egészségesebb étrenddel, az alacsony elhízási aránnyal és az általános egészségügyi ellátással hozzák összefüggésbe. A kormány 2040-ig három évvel szeretné növelni az egészségben eltöltött élettartamot a 2016-os szinthez képest.
Forrás: Number of centenarians in Japan top 100,000 for first time