Az MI majdnem háborút robbantott ki – tévesen nukleáris alkatrészeket azonosított egy kínai hajón

MÉLYÁRAM hírszemle - Amit ma is eltitkolt a média (2026.09.21.)

Sep 21, 2026

MÉLYÁRAM hírszemle - Ami a fősodorból kimaradt

Az MI majdnem háborút robbantott ki – tévesen nukleáris alkatrészeket azonosított egy kínai hajón
Kanada is részesedne az ukrajnai fegyverüzletből – csatlakozna az EU hitelprogramjához
Törökország katonai segítséget ajánlott Szaúd-Arábiának a húszi rakéta- és dróntámadások ellen
Izrael új amerikai fegyvereket követel „kompenzációként” a szaúdi F–35-üzletért
Hová tűntek a venezuelai olajmilliárdok? Bessent nem adott választ a kongresszusnak
A spanyol hírszerzés attól tart, hogy Marokkó már hozzáférhet a Pegasus „láthatatlan” utódjához
Venezuela 4 milliárd dollárnyi aranyát Londonból New Yorkba vinnék amerikai felügyelet alá
Volfrámháború: osztrák cég törheti meg a Nyugat Kína-függőségét
Szemsztrók, hasnyálmirigy-gyulladás, látásvesztés – egyre több a kérdés a GLP-1 fogyást segítő szerekről
Izzólámpa kontra LED: energiahatékonyság vagy egészség?
Egy tanulmány szerint a nagyszabású tengeri szélerőmű-fejlesztések akár 5–15 százalékkal is csökkenthetik a part menti csapadékot
Gandalf-jelmezes tiltakozással készülnek Berlinben Peter Thiel Axel Springer-díja ellen

Az MI majdnem háborút robbantott ki – tévesen nukleáris alkatrészeket azonosított egy kínai hajón

Az amerikai hadsereg a jelentések szerint majdnem felszállt egy kínai hajóra a Közel-Keleten, miután egy mesterségesintelligencia-rendszer tévesen arra jutott, hogy a hajó nukleáris fegyverekhez használható alkatrészeket szállít. Katonai repülőgépek is a közelben tartózkodtak, és egy, a CNN-nek nyilatkozó forrás szerint a hibás hírszerzési jelentés „majdnem háborút indított el”. A chatbot a hawaii székhelyű amerikai különleges műveleti parancsnokság által összegyűjtött rakományjegyzék-adatokat és más titkos hírszerzési jelzéseket kapcsolt össze, ám a tisztviselők részletesebb ellenőrzése során kiderült, hogy a fedélzeten lévő tárgyakat tévesen azonosította. Az incidens akkor került nyilvánosságra, amikor az amerikai hadügyminisztérium felgyorsítja a mesterséges intelligencia katonai bevezetését: szeptember elején bejelentette, hogy a Grok, a ChatGPT és a Google Gemini változatait is használni kívánja. Pete Hegseth védelmi miniszter szerint az MI gyorsíthatja a hírszerzési adatok feldolgozását és javíthatja a döntéshozatalt. A Carnegie Alapítvány ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a tesztelési és ellenőrzési folyamatok gyengítése, illetve a halálos döntések autonóm rendszerekre hárítása növelheti a katonai kockázatokat. A Pentagon nem kommentálta a konkrét esetet, de közölte, hogy továbbra is szigorúan ellenőrzi a hírszerzési adatokat és felelősen kívánja integrálni az új technológiákat.

Forrás: Az amerikai hadsereg által használt hamis mesterséges intelligencia „majdnem háborút indított (Telegraph)

Kanada is részesedne az ukrajnai fegyverüzletből – csatlakozna az EU hitelprogramjához

Kanada csatlakozna az Európai Unió 90 milliárd eurós ukrajnai hitelprogramjához, ami lehetővé tenné a kanadai fegyvergyártók számára, hogy versenyezzenek a konstrukcióból finanszírozott védelmi szerződésekért. Újvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy Ottawa jelezte részvételi szándékát, és már egy ideje technikai egyeztetéseket folytat Brüsszellel. Kanada a közbeszerzési rendszerhez való hozzáférésért cserébe hozzájárulna az EU hitelfelvételi költségeihez; az Egyesült Királyság júliusban hasonló megállapodással kapcsolódott be. A kanadai részvétel nem emelné a Kijev számára biztosított 90 milliárd eurós keretet, hanem azt tenné lehetővé, hogy Ukrajna külön mentesség nélkül vásárolhasson kanadai gyártóktól. A programból 60 milliárd eurót katonai támogatásra, 30 milliárdot pedig költségvetési finanszírozásra különítettek el 2026-ra és 2027-re. Ukrajna eközben 27 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal küzd, Zelenszkij pedig augusztusban azt közölte, hogy Kijev már felhasználta a korábban 2026 végéig elegendőnek tervezett forrásokat. A pénzügyi nyomást korrupciós ügyek és a kritikus infrastruktúrát érő orosz–ukrán légicsapások további gazdasági következményei is súlyosbítják.

Forrás: Canada looks to cash in on EU’s €90 bn Ukraine arms scheme (RT)

Törökország katonai segítséget ajánlott Szaúd-Arábiának a húszi rakéta- és dróntámadások ellen

Törökország kész katonai-technikai támogatást nyújtani Szaúd-Arábiának az egyre intenzívebb húszi rakéta- és dróntámadások közepette, ami először teheti komoly próbára az augusztusban létrehozott szaúdi–török–pakisztáni mekkai védelmi szövetséget. Hakan Fidan török külügyminiszter szerint Rijádnak elsősorban technikai katonai igényei lehetnek, amelyek teljesítése Ankara számára nem jelentene problémát. A lehetséges támogatás részleteit nem nevezte meg, szakértők azonban légvédelmi rendszereket, drónelhárítást, elektronikai hadviselést, radar- és megfigyelési képességeket, hírszerzési segítséget, valamint török drón- és rakétarendszereket említettek. A megállapodás elvben minden tag elleni fegyveres támadást mindhárom ország elleni támadásnak tekint, de még nem ratifikálta a török és a pakisztáni parlament, és nincs kidolgozott aktiválási mechanizmusa. Pakisztán jelezte, hogy szükség esetén teljesíti vállalásait, miközben közvetlen katonai válaszról egyelőre nem született döntés. A húszik közben ballisztikus rakétával támadták Rijádot, valamint szaúdi városokat és infrastruktúrát vettek célba. Donald Trump eddig elutasította az amerikai közvetlen csapásokat, Washington azonban hírszerzési és célkijelölési támogatást ajánlott Rijádnak.

Forrás: Turkish FM says ready to meet Saudi defence needs – what does that mean? (Al Jazeera)

Izrael új amerikai fegyvereket követel „kompenzációként” a szaúdi F–35-üzletért

Izrael olyan amerikai fegyverrendszerekhez szeretne hozzájutni, amelyeket Washington eddig nem volt hajlandó eladni neki, miután az Egyesült Államok jelezte: 25 milliárd dolláros üzlet keretében F–35-ös vadászgépeket adna el Szaúd-Arábiának. Egy izraeli tisztviselő szerint a megállapodásról az amerikai fél tájékoztatta a miniszterelnöki hivatalt. Az izraeli hadsereg előnyben részesítené, ha a Közel-Keleten más ország nem kapná meg a lopakodó típust, mert meg akarja őrizni minőségi műveleti fölényét, ugyanakkor az első szaúdi gépek legkorábban öt év múlva érkezhetnének. Izrael szerint jelenlegi előnye nemcsak pilótáinak és légierejének tapasztalatából, hanem az F–35 izraeli változatába, az Adirba integrált hazai fejlesztésű rendszerekből is ered. Az új tárgyalásokon Izrael részt kérne titkos fegyverrendszerek fejlesztésében és gyártásában, továbbá amerikai együttműködést szeretne az Arrow 4 és Arrow 5 elfogórakétákhoz. Az igények között olyan fejlett fegyverek is szerepelnek, amelyeket Washington eddig visszatartott, köztük bunkerbontó, mélyen hegyek belsejében működő rendszerek, autonóm csapásmérő eszközök és drónrajok. Izrael eközben egy harmadik F–15-ös és további F–35-ös századok finanszírozásával is nehézségekkel küzd.

Forrás: Israel will seek to purchase new weapons systems from US as compensation for Saudi F-35 sale (The Jerusalem Post)

Hová tűntek a venezuelai olajmilliárdok? Bessent nem adott választ a kongresszusnak

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter nem volt hajlandó megmondani a kongresszusnak, ki ellenőrzi és hol tartják a venezuelai olaj eladásából származó több milliárd dollárt, miközben Donald Trump korábban azt állította, hogy ezek a bevételek amerikai ellenőrzés alatt állnak. Sean Casten demokrata képviselő kérdésére Bessent azt sem erősítette meg, hogy a pénzek amerikai szereplőkhöz kerülnek-e. A véleménycikk szerint az első, mintegy 500 millió dolláros olajértékesítés bevételét egy katari bankszámlán helyezték el, ahonnan Marco Rubio januári közlése alapján 300 millió dollárt visszautaltak Venezuelának, 200 millió pedig Dohában maradt. Chris Wright energiaügyi miniszter később azt mondta, hogy a számlát lezárták, de a pénz további útját nem hozták nyilvánosságra. A Council on Foreign Relations becslésére hivatkozva az írás azt állítja, hogy az amerikai ellenőrzés első négy hónapjában csaknem 100 millió hordó, mintegy 8 milliárd dollár értékű venezuelai olajat értékesítettek, Trump pedig júliusban már több mint 13 milliárd dolláros eladásról beszélt. Casten és Joaquin Castro törvényjavaslatot nyújtott be a katari számla és az azt követő pénzmozgások GAO-vizsgálatára, de a kezdeményezés egyelőre nem jutott tovább a bizottságból.

Forrás: Where is the oil money Trump stole from Venezuela’s people? (Asia Times)

A spanyol hírszerzés attól tart, hogy Marokkó már hozzáférhet a Pegasus „láthatatlan” utódjához

A spanyol biztonsági szolgálatokban felmerült a gyanú, hogy Marokkó 2025 vége és 2026 között hozzáférhetett a Paragon Solutions izraeli vállalat Graphite nevű kémszoftveréhez, amelyet a Pegasus technológiai utódjaként említenek. A program úgynevezett zero-click módszerekkel is képes lehet telefonok feltörésére, vagyis a célpontnak nem kell linkre kattintania vagy más műveletet végrehajtania, miközben a behatolás felismerése különösen nehéz. A megszólaltatott állambiztonsági források szerint egy esetleges, kormányzati vagy magas rangú intézményi telefonok elleni Graphite-támadást Spanyolország jelenlegi eszközeivel szinte lehetetlen lenne észlelni. A források ugyanakkor hangsúlyozzák: nincs bizonyíték arra, hogy Rabat ténylegesen birtokolja vagy használja a rendszert, és Marokkó hivatalosan nem szerepel a Graphite üzemeltetői között. A gyanút erősíti Marokkó és Izrael növekvő katonai-technológiai együttműködése, valamint az, hogy Rabat izraeli fegyverbeszerzéseinek értékét 1,9 milliárd dollárra teszik. A spanyol szolgálatok aggodalmát a Pegasus-botrány előzménye is táplálja: Pedro Sánchez miniszterelnök és több miniszter telefonját korábban megfertőzték, de máig nem tisztázott, ki állt a behatolások mögött és milyen adatokat szerezhetett meg.

Forrás: La inteligencia española teme que Marruecos ya tenga acceso a Graphite, el sucesor «invisible» de Pegasus (La Gaceta)

Venezuela 4 milliárd dollárnyi aranyát Londonból New Yorkba vinnék amerikai felügyelet alá

A venezuelai kormány és az ellenzék egyik frakciója közel áll egy megállapodáshoz, amelynek alapján mintegy 4 milliárd dollár értékű venezuelai aranyat vinnének át a Bank of Englandből az Egyesült Államokba, ahol Washington ellenőrizné a forrásokhoz való hozzáférést. A tárgyalásokat ismerő források szerint az arany a New York-i Federal Reserve Bankhoz kerülhetne, míg egy másik változat szerint az amerikai pénzügyminisztérium kezelné. A Delcy Rodríguez vezette ügyvezető kormány jogilag rendelkezhetne a készlet felett, de nem értékesíthetné azonnal; az arany fedezetként szolgálhatna állami hitelfelvételhez, köztük a júniusi földrengések utáni újjáépítés finanszírozásához. Az ellenzéki oldal átláthatósági szabályokat, amerikai felügyeletet és projektenkénti jóváhagyást követel a pénzek felhasználásához. A Bank of England mintegy 31 tonna venezuelai aranyat tart vissza évek óta, és közölte: a készlet sorsáról addig nem dönthet, amíg a brit bíróság nem rendezi, ki rendelkezik jogszerű felhatalmazással a számla felett. Az egyeztetések egy szélesebb caracasi politikai folyamat részei, amelyben az ország politikai rendszerének átalakításáról, az olajipari megállapodások újraindításáról és jelentős adósságrendezésről is tárgyalnak. Venezuela éves inflációja augusztusig meghaladta az 530 százalékot.

Forrás: Venezuela, opposition faction weighing deal to move $4 bln in gold to US from UK, sources say (Reuters)

Volfrámháború: osztrák cég törheti meg a Nyugat Kína-függőségét

Az osztrák Plansee Group a Kínán kívüli világ legnagyobb volfrámgyártójává vált, és egyre fontosabb szerepet kap abban, hogy a Nyugat csökkentse függőségét a stratégiai jelentőségű fémet uraló kínai ellátási lánctól. A vállalat évente mintegy 15 ezer tonna volfrámot képes előállítani, ennek több mint 90 százalékát használt fúrókból, maróbetétekből és más ipari hulladékból nyeri vissza. Ez azért különösen jelentős, mert Kína a kitermelt volfrám több mint 80 százalékát adja, miközben exportkorlátozásokkal szűkítette a nyugati kínálatot. A Plansee becslése szerint mintegy 20 ezer tonnányi, korábban Nyugatra áramló köztes volfrámtermék tűnt el a piacról. A cég a globális kereslet hozzávetőleg 12 százalékát fedezi, és olyan vállalatokat lát el, mint az ASML és a SpaceX. Az Egyesült Államokban pennsylvaniai kapacitását évi 12 ezer tonnára bővítené, miközben stratégiai volfrám-oxid-készlet létrehozásában is részt vesz. Az ellátás diverzifikálását szolgálja a dél-koreai Sangdong bányával kötött 21 éves megállapodás is. A volfrám kulcsszerepet játszik a szerszámgyártásban, a félvezetőiparban és a hadiiparban, ezért az uniós és amerikai szabályozás egyre nagyobb nyomást helyez a Kínán kívüli források kiépítésére.

Forrás: How Austria can loosen China’s grip over a key critical mineral (The Japan Times)

Szemsztrók, hasnyálmirigy-gyulladás, látásvesztés – egyre több kérdés a GLP-1 fogyást segítő szerekről

Mintegy 150 ezer, GLP-1 típusú gyógyszerekhez kapcsolódó mellékhatás-bejelentés érkezett a brit gyógyszerhatósághoz, ezek közül legalább 15 ezer súlyos eseményekről, köztük hasnyálmirigy-gyulladásról, idegrendszeri és pszichiátriai problémákról, valamint látáskárosodásról szólt; több mint 200 halálesetet is összefüggésbe hoztak a szerekkel, bár a bejelentések önmagukban nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot. Diana Pardoe két hónappal a Wegovy elkezdése után nemarteritikus elülső iszkémiás optikus neuropátiát, vagyis szemsztrókot szenvedett, és jobb szemére tartósan elvesztette látását. Dominique Willison ugyancsak Wegovy-kezelést követően vakult meg egyik szemére. Az Európai Gyógyszerügynökség korábbi felülvizsgálata a szemaglutid lehetséges kockázatai közé sorolta a NAION-t. Más betegek súlyos vagy visszatérő hasnyálmirigy-gyulladásról, elhúzódó emésztőrendszeri panaszokról számoltak be, miközben egyes haláleseteknél a GLP-1-kezelés szerepe is felmerült. Az Egyesült Államokban 2023 óta több mint négyezer pert indítottak a gyártók ellen. A megszólaló orvosok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a készítmények sok beteg számára rendkívül hatékonyak, mellékhatásaik többsége enyhe, alkalmazásuk viszont megfelelő orvosi felügyeletet igényel.

Forrás: ‘I won’t get my vision back’: The lives ruined by weight-loss jabs

Izzólámpa kontra LED: energiahatékonyság vagy egészség?

A TKP azt állítja, hogy az izzólámpák kiszorítása nem pusztán energiahatékonysági kérdés, hanem egészségügyi következményekkel járó szabályozási döntés volt, mert a hagyományos izzók széles, folyamatos spektruma közelebb áll a napfényhez, mint a kék tartományban erős LED-eké. Az írás több, napfény-expozícióval, UV-sugárzással, biológiai fényhatásokkal és állatkísérletekkel kapcsolatos kutatásra hivatkozik, és ezek alapján azt állítja, hogy a fény spektruma befolyásolhatja az anyagcserét, a hormonális működést, az alvást és más élettani folyamatokat. Kiemeli, hogy az izzólámpák energiájuk jelentős részét infravörös tartományban adják le, amelyet a jelenlegi hatékonysági szabályok veszteségként kezelnek. Az Egyesült Államokban a 2022-es és 2024-es energiahatékonysági előírásokat Mike Lee szenátor LIT Act nevű javaslata próbálja visszafordítani, míg az EU 2009-től fokozatosan szigorította a követelményeket, majd a 2019/2020-as rendelet egységesítette a szabályozást. A szerző szerint az európai rendszerben a látható fényre jutó energiahatékonyság került előtérbe, miközben a teljes spektrum esetleges biológiai szerepét nem vizsgálták. Az írás ezért azt az álláspontot képviseli, hogy a széles spektrumú világítás egészségi szempontból kedvezőbb lehet a kizárólag energiahatékonyság alapján értékelt modern fényforrásoknál.

Forrás: Das vergessene Licht: Die Glühbirne ist ein Medikament und kein Umweltsünder (TKP)

Egy tanulmány szerint a nagyszabású tengeri szélerőmű-fejlesztések akár 5–15 százalékkal is csökkenthetik a part menti csapadékot

A tengeri szélerőműparkok nagyszabású bővítése érzékelhetően átrendezheti a csapadékot Északnyugat-Európa partvidékén: a Helmholtz-Zentrum Hereon kutatóinak modellezése szerint a szélerőművek felett több eső hullhat, miközben a mögöttük fekvő szárazföldi térségekben 5–15 százalékkal csökkenhet a csapadék. A Communications Earth & Environment folyóiratban megjelent vizsgálat a 2023-as állapotot, a 2030-ra tervezett kapacitásokat és egy kiterjedt hosszú távú forgatókönyvet hasonlított össze. A szimulációk szerint a turbinák energiát vonnak el a légáramlásból, turbulenciát keltenek és fokozzák a levegő függőleges keveredését, ezért több nedvesség kondenzálódhat és hullhat ki már a tenger felett. A legnagyobb kiépítettségnél a parkok térségében 12–18 százalékkal nőhet a csapadék, miközben Schleswig-Holstein és Alsó-Szászország egyes részein éves átlagban 5–8 százalékos csökkenést jelez a modell, Jütland bizonyos térségeiben pedig a visszaesés meghaladhatja a 15 százalékot. Ősszel és télen egyes régiókban 10–20 százalékos mérséklődés is előfordulhat. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy felső becslést adó forgatókönyvet és egyetlen légköri modellt használtak, ezért további vizsgálatokat tartanak szükségesnek.

Forrás: Windkraft verändert das Wetter: Offshore-Parks sorgen für weniger Regen an den Küsten

Gandalf-jelmezes tiltakozással készülnek Berlinben Peter Thiel Axel Springer-díja ellen

Berlinben szeptember 24-én tiltakozást szerveznek Peter Thiel Axel Springer-díjának átadása ellen, a demonstrálók pedig „Thiel shall not pass” mottóval és queer Gandalf-jelmezversennyel készülnek az eseményre. A szervezők azért választották Tolkien világát, mert Thiel több vállalata, köztük a Palantir is A Gyűrűk Ura szereplőiről és tárgyairól kapta nevét. A tiltakozó csoport azt kifogásolja, hogy az Axel Springer a Palantir megalapítását és Thiel szerepét a demokráciák ellenálló képességének erősítésében méltatja, miközben szerintük Thiel maga is nyíltan bírálja a demokratikus berendezkedést. Érvként idézik Thiel 2009-es kijelentését, amelyben azt írta, már nem hisz abban, hogy a szabadság és a demokrácia összeegyeztethető. Az írás Thielt az amerikai jobboldal egyik meghatározó ideológiai szereplőjeként mutatja be, aki támogatta Donald Trumpot és jelentős szerepet játszott JD Vance politikai felemelkedésében. Az Axel Springer vezetője, Mathias Döpfner ezzel szemben Thiel vállalkozói teljesítményét, valamint az innovációról, szabadságról és a nyugati társadalmak jövőjéről folytatott vitákra gyakorolt hatását emeli ki. A milliárdos Döpfner családi és hálózati kapcsolatok révén áll kapcsolatban a milliárdos Thiel-lel. Így Döpfner fia, Moritz a Thiel Capital vezérigazgató-helyettese volt, Thiel pedig a sajtóértesülések szerint 50 milliót fektetett be Moritz Döpfner „Döpfner Capital” nevű cégébe. Ez a cég viszont befektetett a harci drónokkal foglalkozó Stark Defence nevű startupba, amelybe Peter Thiel is befektetett.Az Axel Springer kiadó, amely az elmúlt években jelentősen terjeszkedett az Egyesült Államokban, a díjjal nyilvánvalóan az amerikai oligarchák közelségét keresi. A kiadó a múltban számos „tech bro”-t tüntetett ki ezzel a díjjal, köztük Mark Zuckerberget, Jeff Bezost, Elon Muskot és Sam Altmant.

Forrás: Protest in Berlin: Mit Gandalf gegen Peter Thiel