MÉLYÁRAM hírszemle (2026. szeptember 17.)
Volt amerikai ezredes: Szaúd-Arábia és Izrael fennmaradása is veszélybe kerülhet
Peter Thiel Argentínában: Palantir, Milei és egy új technológiai kísérlet
Fiókklónozás: Így férhet hozzá Németország a titkosított üzenetekhez
Trump 40 ezer nehézbombát ad Izraelnek
CIA-titkosbörtön Litvániában: Strasbourg kimondta Litvánia felelősségét
Trump elfordul Európától: 52 millió dollár Latin-Amerikába
Merz felszámolná az online anonimitást Németországban
Kiszivárgott szerződés: 700 ezer dolláros támogatást kapott a Turning Point USA izraeli donortól
Dél-Korea minden lakosának ingyenes MI-t ad – óriási társadalmi kísérlet kezdődik
Pegasus a választások előtt: kémszoftveres megfigyelési hullám Szerbiában
Volt amerikai ezredes: Szaúd-Arábia és Izrael fennmaradása is veszélybe kerülhet
Lawrence Wilkerson, Colin Powell volt külügyminiszter egykori kabinetfőnöke szerint Szaúd-Arábiának akár 50 százalékos esélye is lehet arra, hogy megszűnjön jelenlegi formájában nemzetállamként, ha Washington nem képes stabilizálni, és más nagyhatalom sem lép a helyére. A volt ezredes úgy véli, Rijád korábban alábecsülte a jemeni húszik katonai képességeit, miközben hadjáratát hosszú ideig amerikai fegyverek, hírszerzés és logisztikai támogatás segítette. Wilkerson Izraelt még súlyosabb stratégiai veszélyben látja: szerinte egy Iránnal vívott teljes körű rakéta- és nukleáris konfliktusban Izrael földrajzi mérete miatt jóval sérülékenyebb lenne, mint Irán. Úgy becsüli, Benjamin Netanjahu szélsőséges helyzetben akár atomfegyver bevetését is mérlegelhetné, miközben azt is állítja, hogy Irán nukleáris fegyverrel rendelkezik. A volt tiszt szerint a térség tartós stabilizálásának egyik útja egy Irán, Omán és az Öböl-államok közötti Hormuzi-szoros-megállapodás lehetne, amely csökkentené Washington és Izrael közvetlen szerepét.
Forrás: Wilkerson: Saudi-Arabien und Israel könnten von der Landkarte verschwinden
Peter Thiel Argentínában: Palantir, Milei és egy új technológiai kísérlet
Peter Thiel argentin jelenléte jóval Javier Milei felemelkedése előtt kezdődött: a Revista Anfibia vizsgálata szerint Palantir már 2017-ben megpróbált bekapcsolódni az AMIA-merénylet titkos iratainak digitalizálásába, 2022-ben pedig hivatalosan bejegyezte márkáját Argentínában. A projekt végül nem valósult meg, mert a bíróság kimondta, hogy az érzékeny dokumentumok kezelése kizárólag az ügyészségnél maradhat. Thiel 2026-ra Buenos Airesbe költözött, és egy 13,5 millió dolláros házhoz kapcsolódó cégháló mögött a Thiel Capital két vezetője jelent meg. Thiel érdeklődésének hátterében az MI energiaigénye, adatközpontok, nyersanyagok és egy kedvező szabályozási környezet is állhat. Milei kormánya közben olyan reformokat támogat, amelyek dollármilliárdos technológiai beruházásoknak adókedvezményeket, nemzetközi választottbíráskodást és szélesebb deregulációt kínálnának, valamint felmerült algoritmusok vagy MI által működtetett vállalatok jogi elismerése is. A vizsgálat Thiel korábbi, államtól részben független „privát városokat” célzó kezdeményezéseit is összekapcsolja argentin kapcsolataival, de nem állítja bizonyítottnak, hogy Argentínában már konkrét ilyen projekt készülne.
Forrás: Hackear a Peter Thiel
Fiókklónozás: így férhet hozzá Németország a titkosított üzenetekhez
A német Vámügyi Bűnügyi Hivatal, a ZKA egy kiszivárgott belső utasítás szerint 2025 augusztusától állandó nyomozati módszerré tette az úgynevezett fiókklónozást, amellyel WhatsApp-, Signal- és Telegram-üzenetekhez lehet hozzáférni anélkül, hogy kémszoftvert telepítenének a célszemély telefonjára vagy feltörnék a titkosítást. A módszert 2023 végétől tesztelték: a hatóság egy második hozzáférési pontot hoz létre a felhasználó fiókjához, például fizikai telefonhozzáféréssel és a WhatsApp Web aktiválásával, illetve ellenőrzőkódok megszerzésével. A február 20-i, 2026-os irányelv szervezett bűnözési ügyeket nevez meg célként, és előírja, hogy a technika ismerete szigorúan korlátozott maradjon. Jogi alapként egy 2020-as bírósági döntésre hivatkozik, noha ugyanaz a szövetségi bíróság 2026 januárjában egy Telegram-ügyben már szigorúbb engedélyezést követelt, különösen korábbi üzenetek megszerzésénél. A német kormány szeptemberben még parlamenti képviselőnek sem árulta el, hányszor alkalmazták a módszert 2025-ben, arra hivatkozva, hogy ez felfedné a rendőrség képességeit.
Forrás: German Customs Made Secret Messenger Surveillance Permanent
Trump 40 ezer nehézbombát ad Izraelnek
A Trump-adminisztráció 2,8 milliárd dollár értékű nehézbomba-eladást hagyott jóvá Izrael számára, amely 40 ezer egytonnás lőszert tartalmazna: 20 ezer MK-84 és BLU-117 bombát, valamint további 20 ezer I-2000 bunkerromboló robbanófejet. A csomag az egyik legnagyobb amerikai lőszerszállítmány lenne Izraelnek. Az ilyen bombák gázai és libanoni alkalmazása korábban széles körű nemzetközi bírálatot váltott ki a nagy robbanási sugár és a civil áldozatok miatt. A Külügyminisztérium két kongresszusi bizottsághoz már eljuttatta a tervezetet informális jóváhagyásra, de Marco Rubio külügyminiszter szükséghelyzeti jogkörrel a kongresszusi ellenállás ellenére is továbbviheti az ügyletet. A Biden-kormány 2024-ben még leállított egy hasonló, 900 kilogrammos bombaszállítmányt, Trump azonban 2025 elején feloldotta a korlátozást, majd idén februárban újabb, 2,7 milliárd dolláros csomagot engedélyezett. A mostani terv várhatóan a demokraták és Trump egyes hagyományos támogatói körében is ellenállást vált ki. Tucker Carlson például attól tart, hogy a nagyobb pusztító kapacitás tovább ösztönözheti Izrael gázai és iráni hadműveleteit. Izrael ezzel szemben azzal érvel, hogy a Hamasz és a Hezbollah föld alatti, civil környezetbe ágyazott infrastruktúrája miatt szüksége van ilyen nehéz lőszerekre.
Forrás: Trump Approves 2.8 Billion Arms Sale to Israel, Including 40,000 One-Ton Bombs
CIA-titkosbörtön Litvániában: Strasbourg kimondta Litvánia felelősségét
Az Emberi Jogok Európai Bírósága újabb ítéletben állapította meg Litvánia felelősségét a CIA titkos fogvatartási programjában, ezúttal Abd al-Rahim al-Nasiri ügyében, akit 2005 novembere és 2006 márciusa között a Vilnius közelében működő „Violet” létesítményben tartottak fogva. Az EJEB szerint Litvánia közreműködése „kétséget kizáróan bizonyított”, és az ország több alapjog megsértésében vált bűnrészessé. Ez már a harmadik hasonló strasbourgi döntés Litvániával szemben Abu Zubaydah és Mustafa al-Hawsawi ügye után. A forrás szerint a CIA a program indulásakor megszerezte a litván politikai vezetés jóváhagyását, partnerügynökségeinek pedig egymillió dollárt ajánlott fel, amelyet rejtett csatornákon keresztül juttattak el. A titkos börtönt egy Vilniustól 24 kilométerre fekvő egykori lovardában alakították ki, a helyi állambiztonsági szolgálat pedig tudott a működéséről és hozzáfért az objektumhoz. A CIA saját iratai szerint a létesítmény nem rendelkezett megfelelő kapacitással a kínzások miatt kialakult súlyos egészségügyi állapotok kezelésére. A cikk hangsúlyozza, hogy Litvánia mindmáig nem folytatott teljes körű nyilvános és büntetőjogi vizsgálatot az ügyben, miközben Lengyelországot és Romániát is hasonló együttműködéssel hozták kapcsolatba.
Forrás: The CIA paid cash. A NATO ally supplied the torture prison
Trump elfordul Európától: 52 millió dollár Latin-Amerikába
Az Egyesült Államok 52 millió dollárnyi külföldi katonai támogatást csoportosít át Szlovákiától, Észak-Macedóniától, Tunéziától és Iraktól Panamához, Peruhoz, Ecuadorhoz és Kolumbiához, összhangban Donald Trump kormányának Amerika-központú külpolitikai prioritásaival. A külügyminisztérium szerint a pénzt a „narkoterrorizmus” elleni fellépésre, a Panama-csatorna védelmére és annak megakadályozására fordítják, hogy Washington ellenfelei – burkoltan Kínára utalva – stratégiai pozíciókat szerezzenek a nyugati féltekén. Marco Rubio külügyminiszter a múlt héten Kolumbiában, Ecuadorban és Peruban is nagyobb amerikai támogatást ígért. Az átcsoportosítás nem szünteti meg teljesen az érintett európai és közel-keleti országok támogatását, de illeszkedik ahhoz a folyamathoz, amelyben Washington csökkenti európai katonai kiadásait és jelenlétét. Trump korábban azt is felvetette, hogy Németországból, Olaszországból és Spanyolországból csapatokat vonhatnak ki, részben azért, mert elégedetlen az európai szövetségesek iráni háborúval és a Hormuzi-szorossal kapcsolatos hozzáállásával.
Merz felszámolná az online anonimitást Németországban
Friedrich Merz német kancellár az online anonimitás felszámolását sürgeti, és azt akarja, hogy az internetes platformokon a felhasználók valódi személyazonosságukhoz köthetően jelenjenek meg. A Reclaim The Net szerint Merz azzal érvel, hogy az anonim kommunikáció megkönnyíti a gyűlöletbeszédet, fenyegetéseket és más jogsértő tartalmak terjedését, ezért a digitális térben is erősebb személyazonosításra lenne szükség. A javaslat lényege nem feltétlenül az, hogy minden felhasználó nyilvánosan a polgári nevét jelenítse meg, hanem hogy a szolgáltatók hitelesen azonosítani tudják, ki áll egy-egy fiók mögött. A lap ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy ilyen rendszer jelentősen csökkentené a névtelen vagy álnéven történő megszólalás lehetőségét, és veszélyeztethetné azokat az újságírókat, bejelentőket, politikai ellenzékieket vagy kiszolgáltatott felhasználókat, akiknek biztonsági okból fontos az anonimitás. A kezdeményezés beleillik abba a német és uniós szabályozási irányba, amely egyre nagyobb felelősséget hárít a platformokra a jogsértő tartalmak és felhasználói visszaélések kezelésében. A Reclaim The Net a tervet elsősorban a digitális magánszféra és a szólásszabadság szempontjából bírálja, és attól tart, hogy a kötelező azonosítás visszatartó hatással lehet a politikai véleménynyilvánításra.
Forrás: Merz Calls for an End to Online Anonymity With Real-Name Rules
Kiszivárgott szerződés: 700 ezer dolláros támogatást kapott a Turning Point USA izraeli donortól
A The Grayzone által megszerzett, 2025. május 16-án aláírt szerződés szerint a Turning Point USA két év alatt 700 ezer dollárt kapott az izraeli és chicagói központú International Fellowship of Christians and Jews szervezettől keresztény rendezvények támogatására. A megállapodásért cserébe az IFCJ elnöke, Yael Eckstein kiemelt színpadi szerepléseket kapott, és több mint 200 amerikai egyetemen terjeszthetett Izrael-párti „aktivista csomagokat”. A Grayzone az IFCJ-t az izraeli kormányhoz szorosan kapcsolódó szervezetként mutatja be, amely amerikai konzervatív médiával és politikai szereplőkkel is fizetett együttműködéseket épített ki. Az IFCJ kommunikációs vezetője elismerte, hogy a szervezet korábban támogatott TPUSA-rendezvényeket, de a konkrét szerződés részleteiről nem nyilatkozott. A cikk a megállapodást Charlie Kirk korábbi Izrael-kritikus megszólalásaival és belső donorvitáival állítja szembe, majd azt állítja, hogy Kirk halála után a TPUSA továbbra is fenntartotta kapcsolatát az IFCJ-vel. A lap ugyanakkor kifejezetten rögzíti: nincs bizonyíték arra, hogy Izrael államának köze lett volna Charlie Kirk meggyilkolásához.
Forrás: Charlie Kirk’s TPUSA sponsored by Israeli govt-aligned outfit, leaked contract shows
Dél-Korea minden lakosának ingyenes MI-t ad – óriási társadalmi kísérlet kezdődik
Dél-Korea 2026 decemberétől minden lakosának ingyenes, használati korlát nélküli hozzáférést kíván biztosítani egy általános célú MI-chatbothoz és közszolgáltatási ügynökhöz, hazai fejlesztésű modellekre építve. Lee Jae Myung elnök „AI for All” programjának célja, hogy az ország ne csak a Samsung és az SK Hynix memórialapkáival legyen nélkülözhetetlen az MI-ellátási láncban, hanem saját modellekkel, alkalmazásokkal és robotikai iparral is az Egyesült Államok és Kína mögötti élmezőnybe kerüljön. A tervhez több gigawattos adatközpont-kapacitás, amerikai–dél-koreai félvezetőipari együttműködés és mintegy 950 milliárd dollár értékű ötéves vállalati beruházási megállapodás társul. Szöul közben szabályozási előnyt is keres: a 2026 januárjában teljesen hatályba lépett AI Basic Act tíz kiemelt területen ír elő kockázatkezelést, az AI Safety Institute pedig a nagy teljesítményű rendszerek biztonsági értékelését végzi. Henry Haggard szerint a program legnagyobb kérdése nem a hozzáférés biztosítása, hanem az, hogy az ország képes lesz-e mérni és kezelni az MI munkaerőpiaci, hitelbírálati és közszolgáltatási hatásait. Ha igen, Dél-Korea egyedülálló országos tesztpályává válhat az MI tömeges társadalmi bevezetésére.
Forrás: Why South Korea is giving 51 million people unlimited AI
Pegasus a választások előtt: kémszoftveres megfigyelési hullám Szerbiában
Szerbiában 2026 eleje óta legalább 14 olyan esetet regisztrált a Share Foundation, amikor diákmozgalmi tagok, aktivisták, egy ellenzéki parlamenti képviselő és egy önkormányzati politikus célzott kémszoftveres megfigyelés célpontjává vált. Az Apple több érintettnek külön fenyegetési értesítést küldött, egy esetben pedig a Share és a Torontói Egyetem Citizen Labje forenzikailag is megerősítette, hogy egy diákaktivista iPhone-ját 2025 decembere és 2026 januárja között Pegasus fertőzte meg egy felhasználói beavatkozást nem igénylő, úgynevezett zero-click sebezhetőségen keresztül. Androidos készülékeken két NoviSpy-fertőzést azonosítottak; az egyik telefont korábban rendőrségi kihallgatás során foglalták le, egy másik ügyben pedig egy kormánypárti televízió élő adásban közölt az érintett készülékéről származó magánüzeneteket. A NoviSpy korábbi változatáról már 2024-ben kimutatták, hogy adatokat küldött a szerb hírszerzéshez, a BIA-hoz köthető IP-címre. A mostani esetek a Share szerint az eddigi legnagyobb szerb megfigyelési hullámot jelentik, és időzítésük egybeesik az október 25-re kiírt előrehozott parlamenti választások előtti feszült politikai időszakkal. ENSZ-szakértők szerint az ilyen kémszoftverek alkalmazása összeegyeztethetetlen az emberi jogokkal, és veszélyeztetheti a szabad és tisztességes választási folyamatot.
Forrás: Serbien: Oppositionelle stehen im Visier von Überwachungssoftware