Hírek a világból, amelyeket a főáram nem mutatott meg önnek
Egyenként figyelne minket az MI – itt a totális megfigyelés kora?
Kipukkadhat az MI-buborék: súlyos pénzügyi válságot okozhat
Izraeli kémszoftverrel csaptak le az Al Jazeerára
A Titkos Elit jelenidőben: aranyrablás Caracasból Washingtonba
Összeomolhat Szaúd-Arábia — Irán és Jemen fokozza a katonai nyomást
Nem lesz az EU gyarmata Georgia — távozik országukból a német szoftpower
Kína az élelmiszerpiacot is meghódítja — olcsó csirkével szárnyal
Válságban a német tengeri szélenergia-ipar
Miért örül Trump a fehérorosz műtrágyának?
400 vezető tudós figyelmeztet: kicsúszhat az emberiség kezéből a mesterséges intelligencia irányítása
Egyenként figyelne minket az MI – itt a totális megfigyelés kora?
Minden vállalat hamarosan külön mesterséges intelligencia-ügynököt rendelhet minden ügyfeléhez, hogy folyamatosan figyelje a tevékenységét – állítja Josh Earle, a Y Combinator által támogatott Outlit nevű szilícium-völgyi startup cég társalapítója. A még nyilvánosan nem elérhető rendszer telefonhívásokból, értékesítési nyilvántartásokból, közösségi oldalakról, munkahelyi honlapokról és ügyfélkapcsolati adatbázisokból gyűjtene információkat az ügyfelekről. Ezekből az adatokból egy folyamatosan frissülő ügyféldossziét állítana össze, majd tanácsokat adna az értékesítőknek hogyan tartsanak kapcsolatot az ügyféllel, illetve hogyan tartsák meg és hogyan adjanak el még több terméket vagy szolgáltatást neki. Earle szerint a rendszer elsősorban vállalati ügyfelekre lesz kifejlesztve, nem magánfogyasztókra, ám elismerte, hogy technikailag bármilyen nyilvánosan közzétett információ megfigyelhető és begyűjthető, akár a házasságról, a válásról, a betegségről vagy egyéb családi tragédiáról szóló bejegyzés is. Arra a kérdésre, hogy vajon értesítenék-e a megfigyelteket, illetve lehetővé tennék-e nekik, hogy reklamáljanak a megfigyelés ellen, Earle azt válaszolta, hogy erre nem lenne lehetőségük. Álláspontja szerint az adatgyűjtés jogszerű, és hasonló gyakorlatok már léteznek, ráadásul az Outlit honlapja biztonságos és névtelen adatkezelést ígér. Earle úgy véli, hogy az állandó MI-alapú megfigyelés elkerülhetetlen fejlemény, és az ilyen rendszerek idővel az embereknél is jobban megérthetik és fenntarthatják az ügyfélkapcsolatokat.
Forrás: “Customer Surveillance” Startup Says “Every Company Will Soon Assign an AI Agent to Every Customer to Watch Their Every Move” (Futurism)
Kipukkadhat az MI-buborék: súlyos pénzügyi válságot okozhat
A mesterséges intelligenciába áramló tőke minden idők legsúlyosabb pénzügyi buborékját idézheti elő Urs Maurer-Lambrou svájci adatvédelmi szakértő és vállalatirányítási tanácsadó szerint — az első figyelmeztető jelek már megjelentek a hitelpiacon. A 2025 és 2032 közötti MI-beruházások értéke elérheti a 10 ezermilliárd dollárt, megtérülésükhöz pedig 2032-re évi 3700 milliárd dolláros bevételre lenne szükség. A JPMorgan becslése alapján a nagy technológiai vállalatok saját forrásból beruházásaik mindössze negyedét finanszírozhatják. Öt vezető felhőszolgáltató mérlegen kívüli kötelezettségei már 1650 milliárd dollárt tesznek ki. További kockázatot jelent, hogy az adatközpontok költségeinek kétharmadát adó csipek három-hat év alatt elavulhatnak, miközben a vállalatok öt-hat éves értékcsökkenéssel számolnak. A kínai MI-modellek lényegesen olcsóbb működése tovább veszélyeztetheti az amerikai beruházások megtérülését. Az emelkedő energiaárak és kamatok egyidejűleg drágítják a finanszírozást. Gita Gopinath, az IMF korábbi vezető közgazdásza szerint a dotkomválsághoz hasonló összeomlás 35 ezermilliárd dollárnyi vagyont semmisíthetne meg. Maurer-Lambrou ugyanakkor elismeri, hogy az MI-technológia működőképes, az Nvidia nyereséges vállalat, és a rendszerszintű válság eljövetele még nem bizonyított tény. Megítélése szerint azonban a túlzott eladósodottság és a beruházások mérete történelmi léptékű veszélyt jelent.
Forrás: The AI Bubble: The Worst Bubble Ever? (Forum Geopolitica)
Új izraeli kémszoftverrel támadták meg az Al Jazeerát
Az Al Jazeera katari hírtelevíziónál legalább 45, feltehetően Windows operációs rendszert használó készüléket fertőzhettek meg izraeli Candiru kémszoftverrel, méghozzá internetes hirdetéseken keresztül — az áldozatoknak még csak rá sem kellett kattintaniuk a hirdetésekre. A Torontói Egyetem Citizen Lab kutatócsoportja szerint ez az úgynevezett AdFection támadási módszer első nyilvánosan dokumentált esete. A műveletet az izraeli Discover-Tech Kft. irányíthatta. A hagyományos reklámtechnológiai vállalat álcájában vásárol online hirdetési felületeket, majd a személyre szabott reklámrendszerekből származó adatok segítségével azonosíthatja célpontjait. A kutatók szerint a vállalat infrastruktúráján keresztül juttathatták el a Candiru kémprogramját a kiszemelt készülékekre. A támadások másik lehetséges célpontja a szaúd-arábiai külügyminisztérium volt. Sem a Discover-Tech, sem a Candiru mögött álló Integrity Partners nem válaszolt az ezzel kapcsolatos sajtómegkeresésekre. Az Egyesült Államok 2021-ben exportkorlátozási listára helyezte a Candirut, mert kormányzati tisztviselők, újságírók és aktivisták megfigyelésére alkalmas szoftvereket szállított. Az izraeli szoftvercég módszere abban új, hogy összekapcsolja a reklámcélú adatgyűjtést célzott digitális behatolással.
Forrás: Angriff auf Al Jazeera: Der Trojaner kam per Online-Werbung (Netzpolitik)
A Titkos Elit jelenidőben: aranyrablás Caracasból Washingtonba
Egymilliárd dolláros beruházással kezdheti meg egy fontos venezuelai aranylelőhely kitermelését a New York-i Heeney Capital, miután szeptember 16-án megállapodást kötött a venezuelai kormánnyal és az állami bányászati vállalattal (Henry Meredith Heeneynek — és cégének, a Heeney Capitalnak — rendkívül erős, magas szintű amerikai kormányzati és geopolitikai kapcsolatai vannak, amelyek közvetlenül támogatják a nemzetközi nyersanyagpiaci ügyleteit. Az amerikai diplomácia célja, hogy megszerezze Venezuela kulcsfontosságú nyersanyagait, például az aranyat, a nikkelt és alumíniumot, majd a nyugati piacokra exportálja őket. Ebben Heeney cége - a birodalmi politika végrehajtójaként - kiemelt szerepet kapott — a szerk.) A szerződés szerint az amerikai befektető az El Callao bányavidéken kap működtetési és exportjogokat. Washington Nicolás Maduro januári elfogását követően ösztönözni kezdte a venezuelai beruházásokat, márciusban pedig enyhítette az ország bányászati ágazatát sújtó szankciókat. Héctor Silva venezuelai bányászati miniszter szerint az együttműködés célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése és a nemzeti termelés fellendítése. Az amerikai kormány közlése szerint Caracas biztonsági garanciákat adott a külföldi bányavállalatoknak. A kanadai Roland Mineral Enterprises szintén tervezi, hogy szerez venezuelai arany-, ezüst- és rézlelőhelyeket. A kitermelést valószínű nehezíteni fogja, hogy az illegális aranybányászat nagy részét fegyveres csoportok irányítják az Organized Crime Index szerint. Ezzel párhuzamosan az amerikai Continental Resources megállapodási szándéknyilatkozatot írt alá a venezuelai állami olajvállalattal az Ayacucho 2 olajmező fejlesztéséről, amiből a becslések szerint 30 milliárd hordó olajat lehetne kitermelni.
Forrás: Venezuela Grants New York Firm Gold-Mine Rights in $1 Billion Deal (The Epoch Times)
Összeomolhat Szaúd-Arábia — Irán és Jemen fokozza a katonai nyomást
A szaúdi uralkodóház bukásának veszélyére figyelmeztet Pepe Escobar geopolitikai elemző, aki szerint Irán és Jemen katonai fellépése, valamint Szaúd-Arábia belső hatalmi konfliktusai lényegesen átrendezhetik a Közel-Keletet. Az elemző szerint a jemeni Anszár Allah mozgalom (Az Anszár Alláh —jelentése: „Isten segítői”—, közismert nevükön a hútik — vagy húszik —, egy Jemenben működő zajdita síita politikai és félkatonai mozgalom. Rendszeresen indítanak drón- és rakétatámadásokat a Vörös tengeren haladó kereskedelmi hajók, Izrael, valamint Szaúd-Arábia célpontjai ellen a palesztinokkal való szolidaritásra hivatkozva, ami miatt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is hajtott végre légicsapásokat ellenük — a szerk.) több szakaszból álló hadjárattal készül megszilárdítani nyugat-jemeni jelenlétét, majd Taiz és Marib térsége felé előrenyomulni. Escobar szerint a mozgalom Szaúd-Arábia déli területeire is igényt formálhat, ha elmélyül a királyság belső válsága. A szaúdi olajexport akadozása, az infrastruktúrát és repülőtereket ért támadások, valamint a növekvő pénzügyi terhek tovább gyengíthetik Rijád helyzetét. Mohammed bin Szalmán trónörökösnek eközben küzdenie kell a háttérbe szorított hercegekkel és a rivális hatalmi csoportok elégedetlenségével is. Escobar szerint Irán lényegében katonai doktrínát vált: Teherán a védekezés helyett egyre inkább a megelőző csapások lehetőségére építi a stratégiáját. Bár Kína közvetítésével több diplomáciai javaslat, köztük egy hétpontos rendezési terv is született, Washington ezeket mind elutasította. Irán ezért elhúzódó konfliktusra készül, ám továbbra is nyitott a tárgyalásokra. Escobar szerint Pakisztán és Törökország lehetséges katonai fellépése tovább szélesítheti a háborút.
Forrás: Pepe Escobar: Iran & Yemen Escalate – The House of Saud Will Collapse (Greater Eurasia)
Nem lesz az EU gyarmata Georgia — távozik országukból a német szoftpower
Négy fontos német politikai alapítvány szünteti meg georgiai irodáját, miután a kormányzó Georgiai Álom párt vezetése többször elutasította támogatási programjaiknak a folytatását az új támogatási törvény alapján. A Konrad Adenauer, a Friedrich Naumann, a Heinrich Böll és a Friedrich Ebert Alapítvány évtizedeken át finanszírozott demokratizálási, emberi jogi, oktatási és civil társadalmi kezdeményezéseket az országban. Barbara Voss német nagykövet szerint a szervezetek a georgiai kormány döntései miatt kényszerültek arra, hogy abbahagyják tevékenységüket. A 2024-ben elfogadott külföldi ügynök-törvényt 2025 márciusában olyan szabályozás követte, amely kormányzati engedélyhez köti a külföldi támogatások elfogadását. A német alapítványok négy jelentős parlamenti párthoz kötődnek, ezért közös távozásukat a georgiai kormány bírálói úgy értelmezik, hogy Berlin politikai értelemben elfordul Georgiától. Salva Papuasvili parlamenti elnök bírálat tárgyává tette, hogy az Adenauer Alapítvány és a georgiai ellenzék között szoros politikai kapcsolatok fonódtak. Az európai liberális pártcsalád arra ösztökéli az Uniót, hogy szankciókat vezessen be Georgia ellen. Marta Kos uniós bővítési biztos szerint az ország már csak papíron számít tagjelölt államnak, Moldova és Ukrajna ugyanis már megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Az elmúlt két évben számos georgiai civil szervezet is megszűnt vagy jelentősen csökkentette tevékenységét.
Forrás: Georgian Dream drives Germany’s four major foundations out of country (Eurasianet)
Kína az élelmiszerpiacot is meghódítja — olcsó csirkével szárnyal
Kína a hús- és tejtermékexportban is gyors ütemben tör előre: tavaly először vált nettó baromfiexportőrré, az olcsó termékeivel egyre nagyobb piaci részesedést szerez az európai, brazil és thaiföldi versenytársak rovására. A kínai csirkehúsexport értéke 2025-ben elérte a 2,6 milliárd dollárt, csaknem megduplázták a 2020-as eredményüket. Az Európai Unió feldolgozott baromfi-piacából Kína 2022 óta 10 százalék részesedést szerzett, Nagy-Britanniában pedig 14 százalék fölé emelkedett a részesedési aránya. A kínai csirkehús még a brazil terméknél is olcsóbb 10–20 százalékkal. A terjeszkedést Pekingnek az élelmiszeri önellátás politikája és az állami támogatások nyomán kialakult túltermelés hajtja. Kínában a sertéshúsfogyasztás fejenként 13 százalékkal csökkent a 2023-as csúcshoz képest, miközben a termelés 2025-ben elérte a rekordnak számító 59 millió tonnát. A tejiparban szintén jelentős többletkapacitások keletkeztek, ezért a kínai gyártók Afrikában, a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában keresnek új piacokat. Az Európai Bizottság júliusban dömpingellenes vizsgálatot indított a pekingi kacsa behozatala miatt, szeptemberben pedig 41–67 százalékos vámot vetett ki a kínai borsófehérjére. A baromfiimportot egyelőre figyelemmel kísérik. A kínai terjeszkedés olcsóbb élelmiszereket kínál a fogyasztóknak, de fokozza a nemzetközi árversenyt és a kereskedelmi feszültségeket.
Forrás: This Chinese export boom really has legs – and wings (Reuters)
Válságban a német tengeri szélenergia-ipar
Németország tengeri szélenergia-iparában a következő négy évben akár 23 ezer munkahely szűnhet meg a jelenlegi 49 ezerből, ráadásul 24 milliárd eurónyi árbevétel kerülhet veszélybe a wind:research piackutató vállalat elemzése szerint. A Német Tengeri Szélenergia Szövetség (BWO) vezetője, Benedikt Scheel ennél is súlyosabb, akár 34 ezer állás elvesztésével számol, ha az állam nem avatkozik be a folyamatokba. Németországban már két éve nem kezdeményeztek új tengeri szélerőműpark-projektet, a 2025. augusztusi pályázat pedig ajánlat nélkül zárult. Legalább 16 gigawattnyi tervezett kapacitás sorsa bizonytalan, miközben a British Petroleum és a Total Energies a már azt mérlegeli, hogy visszaadja az elnyert északi-tengeri területeket. Az emelkedő építési költségek, a magas kamatok és a kínai gyártók árversenye tovább nehezítik a beruházásokat. A rostocki EEW acélszerkezetgyártó már száz munkahely megszüntetését tervezi. A német kormány 2045-re 70 gigawatt tengeri szélenergia-kapacitást kíván kiépíteni, ám az ágazat jövője egyre bizonytalanabb. A támogatások 2024-ben 1,9 milliárd, 2025-ben pedig 2,1 milliárd euróra rúgtak. A 2025-ös összeg a jelenlegi foglalkoztatotti létszámra vetítve munkahelyenként mintegy 42 800 eurónak felel meg, ami elárulja, hogy az iparág csak a hatalmas állami támogatások által maradhat fenn.
Forrás: Das Schicksal der subventionierten Windkraft: 23.000 Jobs in Gefahr (Tichys Einblick)
Miért örül Trump a fehérorosz műtrágyának?
Négy év után először érkezik fehérorosz káliumműtrágya az Egyesült Államokba: a 30 ezer tonnás szállítmányt október 14-re várták New Orleans kikötőjébe, miután Washington márciusban feloldotta a legnagyobb fehérorosz gyártókat sújtó szankciókat. Donald Trump az olcsóbb importtal mérsékelné az amerikai gazdák költségeit és csökkentené Kanada piaci fölényét. Az Egyesült Államok tavaly 5,6 millió tonna káliumműtrágyát importált, amelynek közel 80 százaléka Kanadából, 12 százaléka Oroszországból származott. A kálium nélkülözhetetlen növényi tápanyag, különösen fontos a kukorica és a szója termesztésében. Trump jelentős árengedményt ígérő megállapodásról beszélt, de Belarusz szárazföldi fekvése és az európai korlátozások miatt az árut orosz kikötőkön keresztül kell szállítani. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök szerint országának nincs számottevő szabad exportkapacitása. A kereskedelem újraindítása diplomáciai fordulatot harangoz be: Minszk márciusban 250 politikai foglyot engedett szabadon amerikai közvetítéssel, szeptemberben pedig további 25 fogoly elengedéséről született megállapodás a szankcióenyhítésért cserébe. Fehéroroszország felvetette azt is, hogy amerikai befektetéssel építsenek fel egy Gazprommal együtt tervezett nitrogénműtrágya-üzemet.
Forrás: What is potash, and why is the US importing it from Belarus? (Al Jazeera)
400 vezető tudós figyelmeztet: kicsúszhat az emberiség kezéből a mesterséges intelligencia irányítása
Mintegy 400 tudós, köztük a mesterséges intelligencia fejlesztésének a két úttörője, Geoffrey Hinton és Yoshua Bengio arra figyelmeztette a világ közvéleményét, hogy minél előbb nemzetközi szabályozásokkal kell megfékezni az egyre nehezebben ellenőrizhető MI-rendszereket. A tudósok nyílt levelükben azt javasolják, hogy a kibertámadásokra képes modelleket válasszák le a világhálóról, és hozzanak létre egy nemzetközi szervezetet a veszélyes események nyilvántartására, valamint a védelmi szabályok kidolgozására, ha a cégek képtelenek garantálni a rendszereik biztonságos működését.
Az utóbbi hetekben az egész világsajtó azzal foglalkozott, hogy egyes MI-ügynökök (magyarán algoritmusok — a szerk.) kiléptek az ellenőrzött tesztkörnyezetükből, illetve külső rendszerekhez fértek hozzá. Az Anthropic vizsgálatában a kínai Z.ai GLM-5.2 modellje öt próbálkozásból négyszer mind a nyolc tesztgépre képes volt továbbterjeszteni egy kisebb MI-modellt. A kísérletet megkönnyítették a nyitott hálózati portok, ezért az eredmény nem tekinthető a valós körülmények közötti siker bizonyítékának.
Az Anthropic kutatói szerint néhány hónapon belül a kisebb, fejletlenebb modellek is hasonló képességekre tehetnek szert, és a gyengén védett háztartási eszközökön terjedhetnek tovább. Nehéz lehet majd azonosítani és leállítani ezeket a decentralizált rendszereket. A techszakmából többen vitatják a rémhírkeltők aggodalmát, Yann LeCun és Mark Zuckerberg szerint a kockázatokat kelezni lehet hagyományos műszaki biztonsági megoldásokkal.
Forrás: 400 Top Scientists: We Are Losing Control of AI (Slay News)
Mi történt az elmúlt napokban?
Brüsszel a techlobbi zsebében: az ön egészsége nem számít
A Microsoft és a DigitalEurope technológiai lobbiszervezet kezdeményezésére az Európai Bizottság olyan titoktartási rendelkezést épített be egy 2024-es uniós jogszabályba, amely megakadályozza az egyes adatközpontok energia- és vízfogyasztási adatainak nyilvánosságra hozatalát. Az Investigate Europe által feltárt dokumentumok szerint a Microsoftot és az Amazont, a Google-t, valamint a Metát is képviselő DigitalEurope lobbiszervezet 2024 elején lényegében olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely szinte szó szerint bekerült a végleges szabályozásba.
Amerikai atomfegyverek bevetését gyakorolják a német vadászbombázók?
Három német Tornado vadászbombázó is részt vesz a NATO tegnap elkezdett nukleáris hadgyakorlatán. A majdnem kéthetes nukleáris hadgyakorlatnak a fő helyszíne Olaszország. A Steadfast Noon 2026 elnevezésű műveletben 17 szövetséges ország katonai egységei gyakorlatoznak. A német repülőgépek a Rajna-vidék–Pfalz tartományban található bücheli légibázisról indultak el, ahol hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint amerikai atombombákat tárolnak. Ezeket háború esetén a NATO nukleáris fegyvermegosztási rendszere szerint német pilóták is bevethetnék.
Az Unió pénzeli Oroszország háborúját?
Rekordmennyiségű, 12,18 millió tonna orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) importált az Európai Unió 2026 első kilenc hónapjában, 9,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A beszerzésekért 7,88 milliárd eurót fizettek Oroszországnak, pedig Brüsszel bírálta Donald Trump amerikai elnök orosz dízelüzemanyag-megállapodását. Az adatokat Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij korábbi szóvivője hozta nyilvánosságra Sebastian Rötters, az Urgewald környezetvédelmi és emberi jogi szervezet szankciós kampányvezetőjének segítségével.
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu







