Brüsszel a techlobbi zsebében: az ön egészsége nem számít

MÉLYÁRAM hírszemle - Amit ma is eltitkolt a média (2026. 10. 15.)

Hírek a világból, amelyeket a főáram nem mutatott meg önnek

• Brüsszel a techlobbi zsebében: az ön egészsége nem számít

• A brit gyermekvédelem csődje: tömegesen megerőszakolt áldozatok, pakisztáni származású elkövetők

• Izrael újabb Irán elleni háborúra készül a választások előtt?

• Még inkább megdrágulna az életünk, ha Amerika ismét megtámadná Iránt

• Több, mint egymillió palesztint telepítene „külföldre” az izraeli pénzügyminiszter

• Marine Le Pen többé nem pénzelné Ukrajnát, megvétózná az uniós költségvetést

• A német egyházak kirúgják az AfD-s alkalmazottaikat, orgonistákat és hospice-dolgozót is elbocsátottak

• Trump rávetné magát Grönland olaj- és ásványkincseire

• Azerbajdzsánban betiltják a hidzsáb viselését az iskolákban

• Kína uralja a hajóépítést – Amerika külföldi segítséggel próbál visszavágni

---

Brüsszel a techlobbi zsebében: az ön egészsége nem számít

A Microsoft és a DigitalEurope technológiai lobbiszervezet kezdeményezésére az Európai Bizottság olyan titoktartási rendelkezést épített be egy 2024-es uniós jogszabályba, amely megakadályozza az egyes adatközpontok energia- és vízfogyasztási adatainak nyilvánosságra hozatalát. Az Investigate Europe által feltárt dokumentumok szerint a Microsoftot és az Amazont, a Google-t, valamint a Metát is képviselő DigitalEurope lobbiszervezet 2024 elején lényegében olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely szinte szó szerint bekerült a végleges szabályozásba. Tíz jogi szakértő szerint a rendelkezés sértheti az uniós átláthatósági követelményeket és a környezeti információkhoz való hozzáférést biztosító Aarhusi Egyezményt. Az Európai Bizottság 2025-ben a tagállamok hatóságait is arra utasította, hogy tartsák titokban az adatokat. Európa a következő öt évben 176 milliárd euróval tervezi támogatni az adatközpontok létrehozását, pedig az érintett létesítmények mindössze 36 százaléka szolgáltatott adatokat az EU-nak, ráadásul ezen adatoknak csak 80 százalékát minősítették megbízhatónak. A Microsoft és az Amazon emellett szorgalmazta, hogy gyorsítsák fel az adatközpontok építésének és engedélyezésének a folyamatát. Az Európai Bizottság szerint a titkosítás kezdettől fogva része volt jogszabálytervezetnek , a Microsoft pedig üzleti érdekeinek védelmével indokolta az álláspontját. A szabályozás következtében a helyi közösségek továbbra sem ismerhetik meg teljes körűen a közelükben működő adatközpontok környezeti hatásait.

Forrás: How Big Tech wrote secrecy into EU law to hide data centres’ environmental toll (Investigate Europe)

---

A brit gyermekvédelem csődje: tömegesen megerőszakolt áldozatok, etnikai feszültségek

Akár 600–700 férfi is megerőszakolhatott egy 13 éves korától szexuálisan kizsákmányolt brit lányt – derült ki Rupert Lowe parlamenti képviselő független vizsgálatának tanúvallomásaiból. A Westminsterben ismertetett beszámolók szerint a pakisztáni származású elkövetőkből álló bűnbandák kiskorúakat tartottak kutyaketrecekben, csoportosan bántalmazták őket, és zsarolással, kábítószerekkel, valamint erőszakkal kényszerítettek őket engedelmességre. Több áldozat azt állította, hogy rendőrök is részt vettek a törvénytelen üzelmekben. Egy 15 éves lány súlyos sérülésekkel került kórházba, de állítása szerint az egészségügyi személyzet nem vizsgálta a bántalmazás körülményeit. A Rotherhamben, Rochdale-ben, Huddersfieldben és Telfordban korábban feltárt ügyekben a hivatalos vizsgálatok rendőrségi mulasztásokat, gyermekvédelmi hiányosságokat és az intézmények vonakodásának hátterében az etnikai feszültségektől való félelmet azonosították. Lowe követelte, hogy vonják felelősségre az elkövetőket és hozzák nyilvánosságra az adataikat. Nagy-Britanniában országos vizsgálatot rendeltek el a gyermekeket kizsákmányoló hálózatok és az áldozatok védelmét elmulasztó intézmények ellen.

Forrás: Escándalo en Reino Unido: la investigación sobre las bandas pakistaníes desvela que niñas eran encerradas en jaulas para perros y violadas por hasta 700 inmigrantes (La Gaceta)

---

Izrael újabb Irán elleni háborúra készül a választások előtt?

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állítólag arra sürgette Donald Trump amerikai elnököt, hogy még az október 27-i izraeli és a november 3-i amerikai választások előtt indítsanak egy nagyobb támadást Irán ellen. A 12-es izraeli televíziós csatorna amerikai forrásai szerint Netanjahu azzal próbálta meggyőzni Trumpot, hogy az iráni nukleáris tevékenység aggasztó fejleményeiről beszélt neki. Trump állítólag rábólintott egy haditerv elkészítésére, de a támadás jóváhagyására nem vállalt kötelezettséget. Az izraeli miniszterelnöki hivatal tagadta, hogy Netanjahu háborút kezdeményezne a választások előtt. Az izraeli hadsereg és az amerikai Középső Parancsnokság mindenesetre készenlétben maradt. Az izraeli biztonsági tisztviselők szerint a hírszerzési adatok nem változtak meg annyira, hogy ez a következő két-három hétben közös hadművelet elindítását indokolná. Ejal Zamir izraeli vezérkari főnök állítólag arról beszélt, hogy az újabb háború miatt elhalaszthatják az izraeli választást. Egy amerikai tisztviselő szerint Netanjahu belpolitikai helyzetét is befolyásolja, hogy háborús miniszterelnökként tekint magára. Trump közben kijelentette, hogy hamarosan dönt Irán ügyében, és újabb súlyos amerikai lépést ígért. Arra a kérdésre, hogy kit támogat az izraeli választásokon, Trump azt nyilatkozta, hogy még nem foglalkozott az üggyel.

Forrás: Netanyahu reportedly pressed Trump to renew Iran fighting before Israeli and US elections (The Times of Israel)

---

Még inkább megdrágulna az életünk, ha Amerika ismét megtámadná Iránt

Egy újabb amerikai–iráni háború az egész Perzsa-öböl térségét destabilizálhatja, sőt Kuvait és Bahrein politikai berendezkedését is veszélybe sodorhatja – nyilatkozta Szejjed Mohammad Marandi, az iráni nukleáris tárgyalóküldöttség korábbi tanácsadója. Marandi helyzetértékelése szerint Washington nem tartja be az iráni-amerikai megállapodást, amit Donald Trumppal kötöttek, Irán pedig nem hajlandó behódolni a szankciók és a katonai fenyegetések hatására sem. Marandi úgy véli, hogy Teherán évtizedek óta készült egy nagyobb összecsapásra, ezért az amerikai légicsapások nem kényszeríthetik kapitulációra. Irán válaszlépésként még inkább megbéníthatná a Hormuzi-szoros hajóforgalmát, és megtámadhatná Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait energetikai létesítményeit. Ez az olaj- és gázellátáson túl számos nyersanyag világpiaci árát is befolyásolná. A szakértő szerint egy amerikai szárazföldi hadművelet rendkívüli veszteségekkel járna, ráadásul nem bírnák felszámolni az iráni rakétaképességeket sem. A jemeni háború újabb fellángolása tovább növelheti Szaúd-Arábia kiszolgáltatottságát, Irakban pedig az amerikai katonai jelenlét visszaszorulása erősítheti Teherán befolyását. Marandi szerint Oroszország és Kína stratégiai érdekeivel is ellentétes lenne Irán veresége. Egy újabb amerikai támadás így szerinte regionális háborút, világgazdasági válságot és az amerikai hatalom további gyengülését idézhetné elő.

Forrás: Seyed M. Marandi: US-Iran War Inevitable: Kuwait and Bahrain May Fall (Greater Eurasia)

---

Több, mint egymillió palesztint telepítene „külföldre” az izraeli pénzügyminiszter

Azt követelte Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter, hogy számolják fel teljesen Gázát és Izrael vegye birtokba az egész területét, ráadásul a palesztin föld 1,8 millió lakosát „nácinak” nevezte. A Vallásos Cionizmus Pártjának vezetője egy nyilvános rendezvényen kijelentette, hogy Gázának (mint általa terrorista szervezetként jellemzett entitásnak — a szerk.) meg kell szűnnie, ám tagadta, hogy követelésével népirtást szorgalmazna. „Nem akarom Gus Katifot. Egész Gázát akarom” – nyilatkozta, hozzátéve, hogy a területet cionista és biztonsági okokból kívánja Izraelhez csatolni. Smotrich korábban a ciszjordániai Huwara palesztin település felszámolását is támogatta. Koalíciós partnere, Itamar Ben-Gvir szeptemberben olyan tervet mutatott be, amely által külföldre telepítenék a következő hét év során a gázai lakosság többségét, „önkéntes migráció” formájában. Smotrich pénzügyminiszter júliusban bejelentette, hogy több mint 400 millió dollárt költenek 34 új ciszjordániai telep létrehozására. Az ENSZ júliusban felidézett adatai szerint a zsidó telepesek támadásai miatt legalább 117 palesztin közösség kényszerült arra, hogy elköltözzön a régióból. Egy ENSZ-bizottság 2025-ben népirtásnak minősítette Izrael gázai fellépését, a Nemzetközi Büntetőbíróság pedig háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen. Izrael tagadja a vádakat.

Forrás:Gaza should be wiped out for ‘Zionist reasons’ – Israeli minister (Russia Today)

---

Marine Le Pen többé nem pénzelné Ukrajnát, megvétózná az uniós költségvetést

Leállítaná Ukrajna uniós finanszírozását Marine Le Pen francia politikus, és azt is leszögezte, hogy francia elnökként nem engedné, hogy az EU újabb támogatásokat szavazzon meg Ukrajnának, hogyha emiatt a franciáknak kellene a zsebükbe nyúlniuk. A 2027-es elnökválasztás nagy esélyesének tartott politikus a Financial Timesnak adott interjúban kijelentette, hogy Franciaországnak nem futja többé kétoldalú pénzügyi segítségre, ám a katonai kiképzést és bizonyos műveleteket továbbra is támogatni fog. Az EU már 90 milliárd eurós hitelt irányzott elő Ukrajnának, amelyből 45 milliárdot 2027-ben folyósítanának, holott az Európai Bizottság további 70 milliárd euróra becsüli Kijev jövő évi finanszírozási igényét. Le Pen szerint a meglévő hitel Franciaországra eső 18 milliárd eurós terhe borzasztóan soknak számít. A politikus azt is megakadályozná, hogy az EU elfogadja a következő hétéves költségvetést. Ehhez felére csökkentené Franciaország befizetéseit, és nem riadna vissza attól sem, hogy Brüsszellel a hatáskörökről és a költségvetésről vitába szálljon. Ursula von der Leyen bizottsági elnök legitimitását is vitatta az interjúban. Bár hangsúlyozta, hogy elítéli Oroszország 2022-es invázióját, Ukrajna uniós csatlakozását határozottan ellenzi, mert szerinte az Franciaország számára súlyos gazdasági veszteségekkel és szuverenitásának csökkenésével járna. Arra a kérdésre, hogy vajon Oroszország fenyegeti-e leginkább Európa biztonságát, Le Pen azt válaszolta, hogy nem ismeri Vlagyimir Putyin terveit.

Forrás: Le Pen casts doubt on future EU funding for Ukraine (Financial Times)

---

A német egyházak kirúgják az AfD-s alkalmazottaikat, orgonistákat és hospice-dolgozót is elbocsátottak

Németországban egyházi alkalmazottakat bocsátanak el, illetve zárnak ki egyházi tevékenységekből, mert szerintük a „bevándorlásellenes” Alternatíva Németországért (AfD) párt színeiben vállalnak politikai szerepet. A kasseli katolikus egyházi vezetés megtiltotta az AfD megválasztott képviselőinek, hogy fizetett alkalmazottként, megbízási díjért vagy önkéntesként egyházi feladatokat végezzenek. Szeptemberben két orgonistát bocsátottak el, köztük Thomas Sosnát, aki önkormányzati képviselőként is tevékenykedik. Sosna munkaügyi bíróságon támadta meg az intézkedést. Augusztusban Martina Müllert, egy keresztény hospice tizenöt éve alkalmazott munkatársát is elbocsátották, miután AfD-jelöltként indult a helyhatósági választásokon. A német katolikus püspöki konferencia 2024-ben kihirdette, hogy az etnikai nacionalizmus összeegyeztethetetlen a kereszténységgel, és a szélsőjobboldalt a liberális demokratikus rend egyik legádázabb fenyegetésének nevezte. A protestáns egyház vezetése hasonló állásponton van. A ZDF német televízió arra hívta fel nézőinek a figyelmét, hogy nem lehet azért elbocsátani valakit, mert egy bizonyos párt színeiben politizál. A svájci Neue Zürcher Zeitung egyik publicistája szerint az egyházak önmaguknak ártanak, ha politikai alapon bocsátják el az alkalmazottaikat.

Forrás: Allemagne : les églises chrétiennes contre l’AfD (Boulvard Voltaire)

---

Trump rávetné magát Grönland olaj- és ásványkincseire

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy nagyszabású olaj-, földgáz- és ásványkincskutatást terveznek végezni Grönlandon, amelyet nyilatkozatában „új és gyönyörű Grönlandunknak” nevezett. A Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésében szakértőkre hivatkozva azt állította, hogy a szigeten a világ egyik legnagyobb, könnyen hozzáférhető olajkészlete található, ám részletes adatokat nem közölt ez ügyben. Szeptember 22-én az Egyesült Államok, Dánia és Grönland határozatlan időre szóló biztonsági megállapodást kötöttek. Az egyezmény szabad utat enged az amerikai haderőnek, hozzáférhetnek a sziget területéhez és légteréhez, valamint lehetővé teszi a Pituffik űrbázis bővítését és további katonai létesítmények kialakítását Narsarsuaq és Mestersvig térségében. A megállapodásban szó esik arról is, hogy a felek együttműködnek az ásványkincsek kitermelésében, de nem részletezik, hogy miként. Trump szerint Grönland földrajzi elhelyezkedése kulcsfontosságú az Egyesült Államoknak a rakéta- és drónok elleni védelem szempontjából. Az egyezmény megtiltja, hogy nem NATO-tagországok a három fél jóváhagyása nélkül katonai bázisokat hozzanak létre a szigeten. Egyes iparági szakértők szerint Grönland ásványkincseit eddig csak kis mértékben kutatták, kitermelésük pedig a nagy költségek miatt sok esetben gazdaságtalannak bizonyult.

Forrás: Trump says “massive” oil, gas and mineral exploration in Greenland is “getting ready to begin” (CBS News)

---

Azerbajdzsánban betiltják a hidzsáb viselését az iskolákban

37 embert tartóztattak le az iskolai fejkendőviselés korlátozása miatt kirobbant tiltakozások nyomán Azerbajdzsánban. A tiltakozók felgyújtották egy iskolaigazgató autóját, és megpróbáltak felgyújtani egy iskolát is. A nagyrészt muszlim vallású ország kormánya szeptember 21-én módosította az iskolai öltözködési szabályokat, megtiltva a diákoknak, hogy az állami oktatás világi jellegével összeegyeztethetetlen ruhadarabokat viseljenek. Október 6-án a tanároknak is kötelezővé tették a szabályokat. Bár a rendeletek nem nevezik meg szó szerint a hidzsábot, több iskola fejkendőtilalomként alkalmazza az új szabályokat. A hatóságok október 13-ai nyilatkozata szerint hat gyanúsítottak fogtak el a gyújtogatási kísérlet ügyében, közülük öten középiskolások. Sevinj Fataliyeva parlamenti képviselő a gyermekek vallásos és társadalmi nyomástól való védelmével indokolta az intézkedést, hangsúlyozva, hogy a felnőtt nők továbbra is szabadon dönthetnek vallási öltözetükről. Ramin Mammadov vallásügyi vezető szerint a világi államrend szavatolja a különböző felekezetek egyenlőségét. A konfliktus átterjedt Törökországra is: az azerbajdzsáni kormánypárt október 13-án azzal vádolta meg a Recep Tayyip Erdoğan vezette AKP képviselőit, hogy beavatkoznak az ország belügyeibe. Mindezt azután, hogy Törökországban tiltakozások és politikai bírálatok érték a korlátozásokat. Baku szerint az iskolai öltözködés szabályozása Azerbajdzsán szuverén hatáskörébe tartozik.

Forrás: Moslem-Land gegen Kopftuchzwang: Aserbaidschan setzt auf säkulare Schulen (Report24)

---

Kína uralja a hajóépítést – Amerika külföldi segítséggel próbál visszavágni

Az Egyesült Államok hajóépítő ipara évtizedek óta hanyatlik, ezért az ország már külföldi technológiára és beruházásokra szorul ahhoz, hogy helyreállítsa haditengerészeti kapacitásait. Míg a második világháború idején 49 amerikai hajógyár épített nagyobb hajókat, ma már csak 12 működik, az állami haditengerészeti hajógyárak száma pedig tizenegyről négyre esett vissza. Kína jelenleg a világ kereskedelmi hajóinak mintegy felét gyártja, az Egyesült Államok részesedése viszont egy százalék alatt van. A Trump-kormányzat ezért egy finn mintát követő programmal próbál fordulatot elérni: a tizenegy hajóból álló jégtörőflotta első két egysége külföldön épülhet meg, cserébe a részt vevő vállalatoknak amerikai hajógyárakba kell beruházniuk. A Davie hajóépítő vállalat egymilliárd dolláros fejlesztést tervez a texasi Galvestonban, a dél-koreai Hanwha pedig tőkét fektetett a philadelphiai hajógyárba. Brownsville-ben már meg is kezdődött egy új, automatizált technológiát alkalmazó hajógyár építése. A fellendülést azonban súlyos szakemberhiány akadályozza: különösen hegesztőkből, csőszerelőkből és hajóvillamossági szakemberekből van kevés. Washington vámbevételekből finanszírozott külön pénzalappal és adókedvezményekkel ösztönözné az ágazat újjáélesztését. A cél a hadihajók építési és javítási képességének visszaszerzése, amelyet az amerikai döntéshozók nemzetbiztonsági szükségletnek tekintenek.

Forrás: Borrowed hulls, bruised pride: America outsources its shipbuilding comeback (Türkiye Today)

---

Mi történt az elmúlt napokban?

---

---

---

---

Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)

Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu

---

---