Diktátorokat is kiszolgált a BMW, ám az AfD politikusának nem adnak kocsit

MÉLYÁRAM heti hírszemle - Az év 41. hetében elhallgatott legfontosabb hírek (2026.10.18.)

MÉLYÁRAM

Oct 18, 2026

A MÉLYÁRAM legfontosabb hírei 2026. október 12-16 között.

Hogyan pusztította el magát Finnország a NATO-ért?
Titkos ukrán szállítmány Ausztriában
Az Unió pénzeli Oroszország háborúját?
Diktátorokat is kiszolgált a BMW, ám az AfD politikusának nem adnak kocsit
A gyógyszeripar tudatháborúja: így gyártanak új betegségeket és hozzájuk új gyógyszereket
Amerikai atomfegyverek bevetését gyakorolják a német vadászbombázók?
Brüsszel a techlobbi zsebében: az ön egészsége nem számít
A német egyházak kirúgják az AfD-s alkalmazottaikat, orgonistákat és hospice-dolgozót is elbocsátottak
Egyenként figyelne minket az MI – itt a totális megfigyelés kora?
A Titkos Elit jelenidőben: aranyrablás Caracasból Washingtonba

Hogyan pusztította el magát Finnország a NATO-ért?

Finnországot gyakran a világ legboldogabb országaként emlegetik, pedig manapság Európa legmagasabb munkanélküliségi rátájával (10,5%) küzd, ráadásul 70 százalékkal többen kérvényeztek élelmiszersegélyt, a hajléktalanság – amely több mint tíz évig csökkent – két év alatt 34 százalékkal nőtt. A lakosság csaknem 20 százaléka van az elszegényedés küszöbén. A hanyatlást három dolog okozza: a NATO-hoz való csatlakozás, a megszorítások, valamint az oroszgyűlölet.

Finnország 2023 áprilisában csatlakozott a NATO-hoz, miután Oroszország ukrajnai inváziója után feladta semlegességét. A finn akadémikusok, köztük Heikki Patomäki politológus, szerint a feltételek egyszerűen nem indokolták a csatlakozást: Oroszország akkor mindössze néhány ezer katonát állomásoztatott az 1340 km-es finn-orosz határ mentén, és Putyin 2022 májusában egy telefonbeszélgetés során is hangsúlyozta, hogy nem tervezik megtámadni Finnországot. Sanna Marin miniszterelnök azonban bősz háborús szólamokat kezdett el hangoztatni, és népszerűsítette a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségét.

Petteri Orpo új konzervatív-nacionalista kormánya jövőre 9 milliárd euróval tervezi csökkenteni az ország kiadásait: megemelik az adókat, mialatt csökkentik az egészségügyre, az oktatásra és az önkormányzatok fenntartására, valamint a társadalombiztosításra szánt összeget. Az orosz határátkelőket teljesen lezárták, és kerítést építenek a közös határuk mentén, melyet katonákkal, éjjellátó kamerákkal és mozgásérzékelőkkel fognak őriztetni. A határ menti városokból eltűntek az orosz turisták – Dél-Karéliában napi 1 millió euróra becsülik a veszteséget –, a munkanélküliség egyes régiókban megközelíti a 20 százalékot.

Finnország 2021-ben gázimportjának 92 százalékát még Oroszországból szerezte be; manapság Európa legdrágább gázáraival büszkélkedhetnek. A faimportjuk 70 százaléka Oroszországból érkezett, ezért a finn cellulózgyárak csődbe mentek. Mindeközben Finnország 2025-ben nagyjából 8,1 milliárd eurót költött fegyverkezésre, és ezen kívül 10 milliárd euróért terveznek vásárolni amerikai vadászgépeket, 316 millió euróért pedig az izraeli „Dávid parittyája” nevű légvédelmi rendszert. Emellett Ukrajnának három év alatt 2,3 milliárd euró közvetlen katonai segélyt nyújtottak.

Forrás: How Finland Destroyed Itself For NATO (Do Not Panic!)

Titkos ukrán szállítmány Ausztriában

Az ukrán hírszerzés egyik járműve januárban állítólag 200 kilogrammnyi, ismeretlen tartalmú rakományt szállított át Ausztrián vám- és biztonsági ellenőrzés nélkül — az osztrák ellenzéki Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti vizsgálatot sürget az ügyben. A Kronen Zeitung értesülése szerint a Volkswagen kisbusz útja összefügghet a davosi Világgazdasági Fórumra kiutazott ukrán küldöttséggel, amelynek tagja volt Volodimir Zelenszkij elnök is. A külügyminisztérium nem tagadta, hogy létezik az FPÖ birtokába került diplomáciai jegyzék, de a rakomány tartalmáról nem tájékoztatta a parlamentet.

Christian Hafenecker, a párt főtitkára azt követeli, hogy hozzák nyilvánosságra, ki engedélyezte az ellenőrizetlen áthaladást, és mit szállítottak. Felvetette, hogy készpénzt, aranyat, fegyvereket vagy egyéb iratokat szállíthattak a kisbuszban, de ezekre nem mutatott be bizonyítékot.

Az ügy egy korábbi pénzszállítási vita miatt került ismét terítékre. Az FPÖ májusban az Ausztriából Ukrajnába 2022 és 2026 között szállított, közel 22 milliárd dollár értékű készpénz és arany ügyében kért magyarázatot. A hatósági válasz 1011 készpénzkiviteli bejelentést azonosított, az osztrák pénzügyi felügyelet azonban szokásos banki műveleteknek minősítette a tranzakciókat. Márciusban Magyarország is lefoglalt egy Ukrajnába tartó pénz- és aranyszállítmányt, amelyet májusban visszaadott. Kijev végig a jogszerű banki műveletek részének nevezte a szállítást.

Forrás: Ukraine’s ‘secret cargo’ sparks scandal in EU state – media (Russia Today)

Az Unió pénzeli Oroszország háborúját?

Rekordmennyiségű, 12,18 millió tonna orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) importált az Európai Unió 2026 első kilenc hónapjában, 9,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A beszerzésekért 7,88 milliárd eurót fizettek Oroszországnak, pedig Brüsszel bírálta Donald Trump amerikai elnök orosz dízelüzemanyag-megállapodását.

Az adatokat Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij korábbi szóvivője hozta nyilvánosságra Sebastian Rötters, az Urgewald környezetvédelmi és emberi jogi szervezet szankciós kampányvezetőjének segítségével. Az EU 2022 óta 45 milliárd eurót költött orosz LNG-re, az Ukrajna elleni invázió kezdete óta pedig összesen több mint 238 milliárd eurót fizetett orosz fosszilis energiahordozókért. Szeptemberben 792 440 tonna, becslések szerint 818 millió euró értékű Jamal-földgáz érkezett európai kikötőkbe, csaknem háromnegyede Franciaországba. A fő vásárlók között Belgium, Spanyolország és Hollandia is szerepel. A francia TotalEnergies tulajdonrészt birtokol a Jamal-projektben, és hosszú távú beszerzési szerződései vannak. Az EU 2026 áprilisától korlátozta a rövid távú szerződéseket, a meglévő hosszú távú megállapodásokra vonatkozó teljes importtilalom azonban csak 2027. január 1-jén lép életbe. Mendel azzal vádolja az Európai Uniót, hogy kettős mércével mér, Ralph Schöllhammer osztrák politológus pedig úgy véli, hogy Európa hiteltelenné vált, hisz úgy bírálja az Egyesült Államokat, hogy közben orosz energiát vásárol.

Forrás: Rekord-Import von russischem LNG-Gas in die EU (Tichys Einblick)

Diktátorokat is kiszolgált a BMW, ám az AfD politikusának nem adnak kocsit

A BMW visszavonta szolgálati autós lízingajánlatát Tobias Rausch-tól, a német Alternatíva Németországnak (AfD) politikusától, néhány órával azután, hogy 2026. október 6-án Szász-Anhalt tartományi parlamentjének elnökévé választották. Rausch közlése szerint a vállalat nem indokolta döntését, a BMW pedig azzal magyarázkodott, hogy az egyéni ügyfeleivel kapcsolatosan nem nyilatkozik. A politikus feltételezi, hogy a BMW politikai elfogultságból vonta vissza az ajánlatát. Egy nyílt levélben számon kérte a céget, hogy vajon az ügyfelek politikai meggyőződése befolyásolhatja-e az üzleti kapcsolatokat? Tobias Rausch egyelőre elődje, a CDU-s Gunnar Schellenberger BMW 7-esét használhatja, amelynek lízingszerződése novemberben lejár.

A döntés körüli vitában a nyilvánosságban felidézték a BMW korábbi, tekintélyelvű rendszerekhez kötődő üzleti kapcsolatait. A vállalat 2014-ben legalább 95 luxusautót biztosított a mianmari ASEAN-csúcstalálkozóra, amikor az ország politikai életében meghatározó szerepet játszott a hadsereg. Líbiában a helyi importőr 2013-as közlése szerint a Kadhafi-rendszer idején a politikai elit járt BMW-vel. Tunézia korábbi uralkodócsaládjának lefoglalt autói között szintén voltak BMW-k, Észak-Korea állami járműparkjában pedig egy páncélozott BMW 750iL modell is szolgált.

Forrás: BMW: Luxusautos für Diktatoren – Leasing-Absage wegen AfD-Landtagspräsidenten! (Report24)

A gyógyszeripar tudatháborúja: így gyártanak új betegségeket és hozzá új gyógyszereket

Egy friss elemzés szerint a gyógyszeripar egyik legjövedelmezőbb üzleti modellje nem feltétlenül egy már ismert betegség új gyógyszerrel való kezelése, hanem az, amikor egy hétköznapi emberi jelenséget előbb betegséggé minősítenek, majd gyógyszert kínálnak rá. Az elemzés tizenhárom példán keresztül mutatja be ugyanazt a visszatérő mintázatot: megjelenik vagy kiszélesedik egy diagnosztikai kategória, rövidesen érkezik hozzá az új gyógyszer, majd reklámkampányok, orvosképzések, betegszervezetek és szűrőtesztek által megtanítják az embereknek, hogyan ismerjék fel magukon az új „rendellenességet”.

A félénkségból így lett „szociális szorongásos zavar”, amelyhez a Paxil nevű gyógyszert gyártották; a menstruáció előtti panaszokból csináltak PMDD-t (premenstruációs diszfóriás zavar), amelyre a Prozac hatóanyagát új néven, Sarafemként kezdték forgalmazni; a falásrohamokból önálló binge eating disorder, amelyre megérkezett a Vyvanse; a csökkenő csontsűrűségből osteopenia, amelyhez a Fosamax piacát építették fel. Az elemzés szerint még a gyász határai is elmozdultak: a DSM-5 (a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének ötödik kiadása — szerk.) megszüntette azt a korábbi szabályt, amely szerint egy közeli hozzátartozó elvesztése után az első két hónapban még nem lehetett valakit súlyos depresszióval diagnosztizálni.

Mindez nem titkos összeesküvés, hanem nyilvánosan dokumentált üzleti mechanizmus. Az FDA-engedélyek (Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal hivatalos jóváhagyása — a szerk.), DSM-módosítások, szabadalmi lejáratok, marketingkampányok és pénzügyi összefonódások ugyanabba az irányba mutatnak. A gyógyszer később akár meg is bukhat vagy eltűnhet a piacról, a diagnózis azonban többnyire megmarad, és idővel az orvosi gondolkodás természetes részévé válik. Amikor egy hétköznapi emberi jelenség új klinikai elnevezést kap, érdemes megnézni, mikor került be a diagnosztikai kézikönyvekbe – és milyen gyógyszer jelent meg ugyanabban az időszakban.

Forrás: The 13 Diagnoses That Were Built for Their Drugs (Unbekoming)

Amerikai atomfegyverek bevetését gyakorolják a német vadászbombázók?

Három német Tornado vadászbombázó is részt vesz a NATO tegnap elkezdett nukleáris hadgyakorlatán. A majdnem kéthetes nukleáris hadgyakorlatnak a fő helyszíne Olaszország. A Steadfast Noon 2026 elnevezésű műveletben 17 szövetséges ország katonai egységei gyakorlatoznak. A német repülőgépek a Rajna-vidék–Pfalz tartományban található bücheli légibázisról indultak el, ahol hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint amerikai atombombákat tárolnak. Ezeket háború esetén a NATO nukleáris fegyvermegosztási rendszere szerint német pilóták is bevethetnék.

A NATO titkársága azt nyilatkozta, hogy a hadgyakorlatnak semmi köze nincs a mostani nemzetközi eseményekhez, és nem irányul egyetlen ország ellen sem, hanem Mark Rutte főtitkár szerint az a célja, hogy fenntartsa a nukleáris elrettentésnek a hitelességét, valamint demonstrálja a szövetségnek az egységét. A hadgyakorlaton részt vesz többek között Németország, Olaszország, az Egyesült Államok, Svédország, Finnország és Románia is.

A gyakorlatot feszült nemzetközi helyzetben tartják, februárban ugyanis lejárt az amerikai és orosz nukleáris arzenált korlátozó New START nevű szerződés, szeptember végén pedig Moszkva arra figyelmeztette a Nyugatot, hogy ha netalán megtámadnák Kalinyingrádot, akkor nukleáris fegyverekkel is megvédenék.

Német és olasz békeszervezetek tiltakozni kezdtek a hadgyakorlat ellen. Az Atomwaffenfrei.jetzt szövetség háborús bűncselekményre való készülésnek nevezte a nukleáris fegyverek bevetésének gyakorlását. A szövetség felszólította a német kormányt, hogy na engedjék ki a hadsereget az említett gyakorlatra és szállíttassák el az amerikai atomfegyvereket az országból. Özlem Alev Demirel európai parlamenti képviselő felszólította az érintetteket, hogy mielőbb indítsák újra a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokat (ezek a stratégiai nukleáris fegyverek gyártásának és tárolásának korlátozását célozzák — a szerk.)

Forrás: Manöver »Steadfast Noon 2026«: Luftwaffe übt Atombombenwerfen (Jungewelt)

Brüsszel a techlobbi zsebében: az ön egészsége nem számít

A Microsoft és a DigitalEurope technológiai lobbiszervezet kezdeményezésére az Európai Bizottság olyan titoktartási rendelkezést épített be egy 2024-es uniós jogszabályba, amely megakadályozza az egyes adatközpontok energia- és vízfogyasztási adatainak nyilvánosságra hozatalát. Az Investigate Europe által feltárt dokumentumok szerint a Microsoftot és az Amazont, a Google-t, valamint a Metát is képviselő DigitalEurope lobbiszervezet 2024 elején lényegében olyan módosító javaslatot nyújtott be, amely szinte szó szerint bekerült a végleges szabályozásba. Tíz jogi szakértő szerint a rendelkezés sértheti az uniós átláthatósági követelményeket és a környezeti információkhoz való hozzáférést biztosító Aarhusi Egyezményt. Az Európai Bizottság 2025-ben a tagállamok hatóságait is arra utasította, hogy tartsák titokban az adatokat. Európa a következő öt évben 176 milliárd euróval tervezi támogatni az adatközpontok létrehozását, pedig az érintett létesítmények mindössze 36 százaléka szolgáltatott adatokat az EU-nak, ráadásul ezen adatoknak csak 80 százalékát minősítették megbízhatónak. A Microsoft és az Amazon emellett szorgalmazta, hogy gyorsítsák fel az adatközpontok építésének és engedélyezésének a folyamatát. Az Európai Bizottság szerint a titkosítás kezdettől fogva része volt jogszabálytervezetnek , a Microsoft pedig üzleti érdekeinek védelmével indokolta az álláspontját. A szabályozás következtében a helyi közösségek továbbra sem ismerhetik meg teljes körűen a közelükben működő adatközpontok környezeti hatásait.

Forrás: How Big Tech wrote secrecy into EU law to hide data centres’ environmental toll (Investigate Europe)

A német egyházak kirúgják az AfD-s alkalmazottaikat, orgonistákat és hospice-dolgozót is elbocsátottak

Németországban egyházi alkalmazottakat bocsátanak el, illetve zárnak ki egyházi tevékenységekből, mert szerintük a „bevándorlásellenes” Alternatíva Németországért (AfD) párt színeiben vállalnak politikai szerepet. A kasseli katolikus egyházi vezetés megtiltotta az AfD megválasztott képviselőinek, hogy fizetett alkalmazottként, megbízási díjért vagy önkéntesként egyházi feladatokat végezzenek. Szeptemberben két orgonistát bocsátottak el, köztük Thomas Sosnát, aki önkormányzati képviselőként is tevékenykedik. Sosna munkaügyi bíróságon támadta meg az intézkedést. Augusztusban Martina Müllert, egy keresztény hospice tizenöt éve alkalmazott munkatársát is elbocsátották, miután AfD-jelöltként indult a helyhatósági választásokon. A német katolikus püspöki konferencia 2024-ben kihirdette, hogy az etnikai nacionalizmus összeegyeztethetetlen a kereszténységgel, és a szélsőjobboldalt a liberális demokratikus rend egyik legádázabb fenyegetésének nevezte. A protestáns egyház vezetése hasonló állásponton van. A ZDF német televízió arra hívta fel nézőinek a figyelmét, hogy nem lehet azért elbocsátani valakit, mert egy bizonyos párt színeiben politizál. A svájci Neue Zürcher Zeitung egyik publicistája szerint az egyházak önmaguknak ártanak, ha politikai alapon bocsátják el az alkalmazottaikat.

Forrás: Allemagne : les églises chrétiennes contre l’AfD (Boulevard Voltaire)

Egyenként figyelne minket az MI – itt a totális megfigyelés kora?

Minden vállalat hamarosan külön mesterséges intelligencia-ügynököt rendelhet minden ügyfeléhez, hogy folyamatosan figyelje a tevékenységét – állítja Josh Earle, a Y Combinator által támogatott Outlit nevű szilícium-völgyi startup cég társalapítója. A még nyilvánosan nem elérhető rendszer telefonhívásokból, értékesítési nyilvántartásokból, közösségi oldalakról, munkahelyi honlapokról és ügyfélkapcsolati adatbázisokból gyűjtene információkat az ügyfelekről. Ezekből az adatokból egy folyamatosan frissülő ügyféldossziét állítana össze, majd tanácsokat adna az értékesítőknek hogyan tartsanak kapcsolatot az ügyféllel, illetve hogyan tartsák meg és hogyan adjanak el még több terméket vagy szolgáltatást neki. Earle szerint a rendszer elsősorban vállalati ügyfelekre lesz kifejlesztve, nem magánfogyasztókra, ám elismerte, hogy technikailag bármilyen nyilvánosan közzétett információ megfigyelhető és begyűjthető, akár a házasságról, a válásról, a betegségről vagy egyéb családi tragédiáról szóló bejegyzés is. Arra a kérdésre, hogy vajon értesítenék-e a megfigyelteket, illetve lehetővé tennék-e nekik, hogy reklamáljanak a megfigyelés ellen, Earle azt válaszolta, hogy erre nem lenne lehetőségük. Álláspontja szerint az adatgyűjtés jogszerű, és hasonló gyakorlatok már léteznek, ráadásul az Outlit honlapja biztonságos és névtelen adatkezelést ígér. Earle úgy véli, hogy az állandó MI-alapú megfigyelés elkerülhetetlen fejlemény, és az ilyen rendszerek idővel az embereknél is jobban megérthetik és fenntarthatják az ügyfélkapcsolatokat.

Forrás: “Customer Surveillance” Startup Says “Every Company Will Soon Assign an AI Agent to Every Customer to Watch Their Every Move” (Futurism)

https://www.theepochtimes.com/_next/image?url=https%3A%2F%2Fimg.theepochtimes.com%2Fassets%2Fuploads%2F2019%2F07%2F31%2FGettyImages-655013654-0.jpg&w=1200&q=100

A Titkos Elit jelenidőben: aranyrablás Caracasból Washingtonba

Egymilliárd dolláros beruházással kezdheti meg egy fontos venezuelai aranylelőhely kitermelését a New York-i Heeney Capital, miután szeptember 16-án megállapodást kötött a venezuelai kormánnyal és az állami bányászati vállalattal (Henry Meredith Heeneynek — és cégének, a Heeney Capitalnak — rendkívül erős, magas szintű amerikai kormányzati és geopolitikai kapcsolatai vannak, amelyek közvetlenül támogatják a nemzetközi nyersanyagpiaci ügyleteit. Az amerikai diplomácia célja, hogy megszerezze Venezuela kulcsfontosságú nyersanyagait, például az aranyat, a nikkelt és alumíniumot, majd a nyugati piacokra exportálja őket. Ebben Heeney cége - a birodalmi politika végrehajtójaként - kiemelt szerepet kapott — a szerk.) A szerződés szerint az amerikai befektető az El Callao bányavidéken kap működtetési és exportjogokat. Washington Nicolás Maduro januári elfogását követően ösztönözni kezdte a venezuelai beruházásokat, márciusban pedig enyhítette az ország bányászati ágazatát sújtó szankciókat. Héctor Silva venezuelai bányászati miniszter szerint az együttműködés célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése és a nemzeti termelés fellendítése. Az amerikai kormány közlése szerint Caracas biztonsági garanciákat adott a külföldi bányavállalatoknak. A kanadai Roland Mineral Enterprises szintén tervezi, hogy szerez venezuelai arany-, ezüst- és rézlelőhelyeket. A kitermelést valószínű nehezíteni fogja, hogy az illegális aranybányászat nagy részét fegyveres csoportok irányítják az Organized Crime Index szerint. Ezzel párhuzamosan az amerikai Continental Resources megállapodási szándéknyilatkozatot írt alá a venezuelai állami olajvállalattal az Ayacucho 2 olajmező fejlesztéséről, amiből a becslések szerint 30 milliárd hordó olajat lehetne kitermelni.

Forrás: Venezuela Grants New York Firm Gold-Mine Rights in $1 Billion Deal (The Epoch Times)