A MÉLYÁRAM legfontosabb hírei 2026. október 5-11 között.
A Shell és a British Petroleum rátette a kezét a venezuelai olajra és gázra
A British Petroleum és a Shell jelentős olaj- és gázüzleteket kötött Venezuelában, miután az amerikaiak elfogták Nicolás Maduro elnököt januárban. A brit külügyminisztérium sokat segítette e vállalatok térnyerését. Információszabadsági kérelmekkel megszerzett adatok szerint a cégek vezetői Maduro eltávolítása után két hónap alatt nyolcszor találkoztak Nagy-Britannia caracasi diplomáciai képviselőjével, ugyanannyiszor, mint 2025 egészében. A Shell két tengeri gázmező kitermelési jogát kapta meg, a British Petroleum pedig további gázprojektekbe kapcsolódott be. Delcy Rodríguez ideiglenes elnök kormánya úgy módosította a szénhidrogén-kitermelés szabályait, hogy kedvezzen a külföldi vállalatoknak. Washington több mint 13 milliárd dollár bevételt szerzett a venezuelai olajértékesítésből ez év júliusáig. Az ENSZ szakértői szerint Amerika megsértette a nemzetközi jog alapelveit, amikor elhurcolta Madurot. London ellenben még szorosabbra fűzné a két ország kapcsolatát, nagyköveti szintre emelné a diplomáciai kapcsolatait Caracasszal, amit a demokratikus átmenet támogatásával és a brit üzleti érdekekkel indokol. A diplomáciai közeledés részeként egyeztetnek a Bank of Englandben befagyasztott, mintegy négymilliárd dollár értékű venezuelai aranykészlet sorsáról is. Felmerült, hogy az aranyat a New York-i Federal Reserve-be helyeznék át, és Venezuela csak hitelfedezetként használhatná.
Forrás: Trump kidnapped Venezuela’s president. Now Britain looks to profit (Declassified UK)
Miért engedték a zsidók, hogy a palesztinok megtámadják Izraelt?
A Hamász 2023. október 7-én támadta meg Izraelt. A támadásnak 1200 halálos áldozata volt, és 251 túszt hurcoltak el. Az izraeli kormány kezdetben azt állította, hogy a rajtaütés „meglepetésszerűen” történt, ez az álláspont azonban mára tarthatatlanná vált. A konfliktus ugyanis nem október 7-én kezdődött: a Hamász harcosai olyan településeket támadtak meg, amelyek palesztin falvak romjaira épültek, és a gázai blokád már évtizedek óta tart.
A New York Times 2023 decemberében feltárta, hogy több mint egy évvel a támadás előtt az izraeli hírszerzés megszerzett egy 40 oldalas „Jerikói fal” nevű Hamász-tervet, amely a későbbi eseményeket nagyrészt pontosan leírta. Az izraeli vezetés túl ambiciózusnak tartotta a tervet. Egy tapasztalt 8200-as elemző (az Izraeli Védelmi Erők legelitebb és legnagyobb kiberhírszerzési és jelhírszerzési alakulatának szakembere — a szerk.) 2023 júliusában a támadás veszélyére figyelmeztette a vezetést, de felettesei nem szenteltek neki különösebb figyelmet. Az izraeli hadsereg 2025 februári vizsgálata szerint a közelgő támadásra legalább tíz jelből lehetett volna következtetni, a hírszerzés azonban soha nem vizsgálta felül az alapfeltevéseit, és a vezérkari főnök nem is tudott a „Jerikói fal”-ról.
Shalom Shitrit Golani-katona 2025 júliusi tanúvallomása szerint október 7-én hajnali 5 óra 20 perckor a Pega előőrsnél rádión azt a parancsot kapták, hogy kilenc óráig nem járőrözhetnek a kerítésnél – ezt a parancsot rendkívül szokatlannak találta. A támadás 6 óra 30 perc körül kezdődött.
Az izraeli hadsereg a támadás során a Hannibál-eljárást alkalmazta, amelynek az volt a célja, hogy minden eszközzel megakadályozzák, hogy az ellenség izraeli katonákat ejtsen fogságba. A Haaretz 2024 júliusi jelentése szerint október 7-én három katonai létesítményben is elrendelték, hogy „minden áron” akadályozzák meg az izraeli katonák elrablását – akár az életük árán is. Ronen Bergman újságíró szerint a hadsereg vezetősége délben lényegében minden egységnek azt parancsolta, hogy feltétlenül akadályozzák meg, hogy a fegyveres csoportok visszatérjenek Gázába. Ennek során mintegy 70 járművet semmisítettek meg az izraeli helikopterek, drónok és tankok. Huszonnyolc harci helikopter lőtte ki teljes lőszerkészletét, köztük több száz Hellfire rakétát. Arra viszont nem került elő bizonyíték, hogy megparancsolták volna az izraeli civilek célzott lövetését.
Az Amnesty International 2024 decemberében népirtásnak minősítette Izrael gázai cselekedeteit, a Human Rights Watch emberiesség elleni bűncselekményekről adott számot. 2025 júliusában a B’Tselem és az Orvosok az Emberi Jogokért izraeli szervezetek is népirtásról írtak, 2025. szeptember 16-án pedig az ENSZ vizsgálóbizottsága is megállapította Izrael felelősségét. Jogerős ítélet azonban nincs – a Nemzetközi Bíróság főeljárása 2029-ig tart.
Forrás: Drei Jahre nach dem 7. Oktober: Was belegt ist, was offen bleibt – und wer die Aufklärung blockiert (TKP)
31 millió „új beteg” egyetlen hétvége alatt – kik és miért írják át az orvosi küszöbértékeket?
2017 novemberében egy vasárnap és a következő hétfő között 31 millió amerikai lett „beteg” – anélkül, hogy bármi történt volna a testükkel. Az American College of Cardiology és az American Heart Association közös munkacsoportjának 21 tagja úgy döntött, hogy a magas vérnyomás küszöbét 140/90-ről 130/80 Hgmm-re csökkenti. Tehát csak az orvosi szoba falán lévő szám változott meg. A jelenség nem egyedi. 1994 és 2018 között a irányelvbizottságok ugyanezt a műveletet hajtották végre a tizenkét leggyakoribb felnőttkori betegségen. A mechanizmus minden esetben azonos volt: egy szakértői testület elmozdította a küszöbértéket, e testületek tagjainak többsége pedig történetesen pénzügyi kapcsolatban álltak az adott betegség kezelésére szolgáló gyógyszereket gyártó cégekkel. Minden egyes változtatás több millió ember életét változtatta meg, egészséges emberekből vizsgálatokra és gyógyszeres kezelésre szoruló betegekké váltak. A következő tizenkét betegség küszöbértékét változtatták meg: a magas vérnyomásét (2017, 31 millió új beteg), a BMI-eltolódásét (1998, 29 millió amerikai lett „túlsúlyos” egyik napról a másikra), bevezették a krónikus vesebetegség új stádiumrendszerét (2002, 26 millióan), a koleszterin küszöbértékét fokozatosan szigorították (1988-tól 2018-ig), a cukorbetegségét szintén csökkentették (1997, 140-ről 126 mg/dL-re, 1,6 millió új beteg), feltalálták az oszteopénia kategóriáját (1994, a WHOmunkacsoportja), bevezették a prediabéteszt (2003), valamint a D-vitamin „elégtelenséget” (2011), szűkítették a TSH normáltartományt (2002, 5,0-ról 3,0-ra), a PSA-küszöböt (1994), az LDL-alsó célértékeket (2004, 2018) és az ADHD DSM-kiterjesztéseit (1980, 1994, 2013). A nyilvánosság azt feltételezi, hogy a vizsgálószoba falán lévő számok – a vérnyomás, amely gyógyszert igényel, az LDL, amely statint, a T-érték, amely biszfoszfonátot – a emberi test tényei, miközben nem azok, hanem a gyógyszerészeti lobbicsoportok által fizetett emberek által kitalált értékek.
Forrás: The 12 Diagnostic Thresholds That Were Lowered to Create Millions of New Patients (Unbekoming)
Kalinyingrád lehet a NATO–orosz háború gyújtópontja – Danzig történelmi párhuzama kísért
John Leake úgy látja, hogy Kalinyingrád egy NATO–orosz katonai eszkaláció gyújtópontjává válhat, és a helyzetet a második világháború előtti Danzig szerepéhez hasonlítható. A szerző az október 1-jei orosz figyelmeztetésekre hivatkozik, amelyek szerint Moszkva egy Kalinyingrád elleni blokádot vagy támadást olyan fenyegetésnek tekintene, amelyre teljes fegyverarzenáljával, akár nukleáris eszközökkel is válaszolhatna. A NATO ugyanakkor azt állítja, hogy keleti szárnyának megerősítése és hadgyakorlatai védelmi célúak, és nincs szándékában Kalinyingrád elfoglalása vagy elszigetelése. Leake úgy véli, hogy egy tengeri blokád vagy más közvetlen katonai nyomás kiszámíthatatlan orosz reakciót válthatna ki, ezért szerinte ésszerűbb lenne tárgyalásos megoldást keresni az ukrajnai háború lezárására. Érvelését a 2021-es orosz NATO-javaslatokra, Jens Stoltenberg későbbi nyilatkozataira és Immanuel Kant háborúról, békéről és államközi együttműködésről szóló gondolataira építi. A véleménycikk központi állítása szerint Európa biztonságát nem további eszkalációval, hanem a kölcsönös katonai fenyegetések csökkentésével és tárgyalásokkal lehetne megőrizni.
Forrás: Wird Europa wegen Kaliningrad vernichtet werden? (TKP)
Georgiai puccskísérlet: az EU támogatta és finanszírozta Tbiliszi szerint
Az Európai Unió politikai és pénzügyi támogatást nyújtott a 2025. október 4-i georgiai kormányellenes megmozdulások szervezőinek, amikor a tüntetők az elnöki palotát is megrohamozták - állítja Kakha Kaladze tbiliszi polgármestere, a kormányzó Georgiai Álom főtitkára. Kaladze szerint Brüsszel nem ítéli el a georgiai ellenzéki szervezetek erőszakos cselekedeteit, az uniós tisztviselők demonstrálókat támogató nyilatkozatai pedig azt bizonyítják, hogy a tüntetők támogatásával Brüsszel a regnáló kormányt akarta megbuktatni. A polgármester szerint az EU „támogatásával és finanszírozásával” indították a kampányt, hogy Brüsszel forradalom és államcsíny útján juttassa hatalomra a saját embereit. Az EU ezzel szemben azzal vádolja a Georgiai Álom kormánypártot, hogy eltéríti az országot az uniós csatlakozás útjáról, ezzel szemben a georgiai vezetés szerint Brüsszel azért zsarolja Tbiliszit, mert az nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, és nem akart „második frontot” nyitni az ukrajnai konfliktusban. Kaladze ennek ellenére szeretnék újjáépíteni az uniós kapcsolatokat, ám az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján tenné ezt. Georgia 2023-ban kapott uniós tagjelölti státuszt, csatlakozási folyamata azonban azóta lényegében leállt.
Forrás: „EU ‘supported and funded’ Georgia coup attempt – Tbilisi” (Russia Today)
Leszek Miller leállítaná az Ukrajnának szánt támogatást, amíg Kijev el nem számol a korábbi pénzekkel és fegyverekkel
Leszek Miller volt lengyel miniszterelnök az Ukrajnának nyújtott támogatás felfüggesztését sürgette mindaddig, amíg Kijev részletesen el nem számol a korábban kapott fegyverekkel és pénzügyi segítséggel. Miller azt mondta, senki nem kérdezi meg, mi történt a Lengyelország által átadott mintegy 300 harckocsival, más katonai eszközökkel és az Ukrajnának juttatott több milliárd euróval. Arra a kérdésre, hogy szerinte elsikkasztják-e a támogatások egy részét, úgy válaszolt: „természetesen, ezt mindenki tudja”. Szerinte Varsónak minden újabb támogatás előtt elszámolást kellene kérnie az előző részlet felhasználásáról. Miller hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak saját állampolgáraival szemben is vannak kötelezettségei, ezért nem adhat korlátlanul pénzt és felszerelést. A lengyel–ukrán viszonyt közben több kérdés is terheli: a volhíniai mészárlások emlékezete, ukrán nacionalista történelmi személyiségek tisztelete, az ukrán menekültekkel szembeni növekvő lengyel ellenállás, valamint korrupciós ügyek. A szöveg szerint az Európai Unió is szigorúbb feltételekhez kötné a további támogatást, és a korrupcióellenes, illetve kormányzási reformok teljesítését várja Kijevtől.
Forrás: ‘Everyone knows’ Kiev is embezzling Western aid – ex-Polish PM (Russia Today)
A „nyugatias Franciaország felszámolását” sürgetik radikális baloldali aktivisták – Mélenchon győzelme után alakítanák át az országot
Franciaország nyugati jellegének felszámolását és az állami intézmények gyökeres átalakítását sürgeti Yazid Arifi dekolonialista (a gyarmatosítás örökségének teljes felszámolására törekvő — a szerk.) aktivista, aki Jean-Luc Mélenchon 2027-es elnökválasztási győzelmében lát lehetőséget céljai megvalósítására. Arifi június 12-én, Saint-Denis-ben kijelentette, hogy politikai prioritásuk Franciaország „nyugattalanítása”, és szorgalmazza, hogy belülről bontsák le a nyugati hatalmi struktúrákat. Az állami világnézeti semlegesség jelenlegi rendszerét iszlámellenesnek nevezte, a rendőrség és a biztonsági szervek teljes átszervezését pedig a dekolonialista elvek szerint képzeli el. Ám elismerte, hogy Mélenchon nem beszélt hasonló tervekről. Houria Bouteldja, a dekolonialista mozgalom másik ideológusa augusztus 6-án közzétett stratégiai írásában azt javasolta, hogy a radikális követelésekkel csak a választások után álljanak elő. Példaként említette az állami iskolákban feltűnt vallási jelképeket tiltó 2004-es törvény eltörlését, amelynek ügye elriaszthatná a mérsékelt választókat, hogy ha időnap előtt napirendre tűzik. Győzelem esetén a mozgalom baloldalról szorongathatná meg az új kormányt. A Saint-Denis-i rendezvényen a radikális aktivisták mellett a Mélenchon vezette Engedetlen Franciaország két parlamenti képviselője is szerepelt. Arifi és Bouteldja elképzelései azonban nem részei a párt hivatalos programjának.
Forrás: Islamolinke will Frankreich entwestlichen: Erst Mélenchon an die Macht, dann großer Umbau (Report24)
„Argentína kiárusítása” vagy befektetési szabadság? A külföldiek korlátlanul vásárolhatnak földet
A Legfelsőbb Bíróság hétfőn újra hatályba helyezte Milei „Mega-dekrétumát” (70/23), amely lehetővé teszi a külföldiek számára a korlátlan földvásárlást. A rendelet – a frissen megválasztott elnök egyik első intézkedése – hatályon kívül helyezte a bérlővédelmi törvényt, engedélyezte a dollárban fizetett, plafon nélküli bérleti díjakat, eltörölte az egészségbiztosítási felső határokat, és ami a legfontosabb: szabaddá tette a földvásárlást külföldiek számára, még a határvidéken is. Patagóniában évek óta vásárolnak földet közel-keleti és amerikai olajmágnások, ahol atomháború-biztos bunkereket építenek. Peter Thiel techmilliárdos is Buenos Airesben telepedett le. A rendelet ellen a „Malvin-szigeteki veteránok központja” (CECIM) is pert indított, a nemzeti szuverenitás megsértésére és az ország kiárusítására hivatkozva. Egy la platai bíró helyt adott a keresetnek, és felfüggesztette az eladásokat – egészen múlt hétfőig. A Legfelsőbb Bíróság – amely általában sokáig időzik az ítéleteivel – hirtelen döntött, és a CECIM keresetét alkotmányellenesnek minősítette, így a teljes mega-dekrétum újra hatályos lehet. A döntés óriási felháborodást váltott ki; a bírák kénytelenek voltak közleményben védekezni, mondván: csak formai okokból utasították el a keresetet, érdemben nem nyilatkoztak. Milei múlt héten Párizsban járt befektetőket keresni az „Argentina week” rendezvényen, ahol országa gazdagságát dicsérte. A befektetők azonban szkeptikusak maradtak, részben azért, mert emlékeztek a 2001-es államcsődre. Nem véletlen, hogy Milei látogatásával egy időben három magas rangú argentin bíró is Párizsba utazott, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara előtt Argentína „jogi biztonságáról” beszéljen. A parlamentáris ellenzék október 15-re rendkívüli ülést kért a mega-dekrétum megvitatására; a hatályon kívül helyezéshez 129 képviselői szavazatra lenne szükség – 15-tel többre, mint amennyivel a kormánykoalíció rendelkezik.
Forrás: Argentinien for Sale (Overtone Magazin)
Félmilliós szuper-hadsereget építenek a lengyelek
2025-ben 11,91 milliárd dollárnyi fegyvert importált Lengyelország, ezzel a világ legnagyobb fegyvervásárlójává vált, és 2030-ra Európa legerősebb, 500 ezres haderejének létrehozását tűzte ki célul. A hadsereg amerikai Abrams harckocsikkal, dél-koreai K2-esekkel és F–35-ös vadászgépekkel bővül, miközben Varsó drónokra, műholdas felderítésre, mesterséges intelligenciára és nagy hatótávolságú precíziós rakétákra is jelentős összegeket fordít. A 2025-ös lengyel védelmi költségvetés mintegy 45 milliárd dollár volt, 2026-ban pedig a GDP több mint 4,81 százalékát tervezik védelemre költeni. A finanszírozást azonban részben hitel fedezi: az amerikai Foreign Military Financing forrásait , az uniós SAFE-program pénzeit és dél-koreai hitelt is felhasználnak a hadseregépítéshez. Az orosz elemzők szerint ez növeli Lengyelország adósságterhét, miközben a külföldön vásárolt haditechnika miatt a kiadások csak korlátozottan élénkítik a hazai gazdaságot. A lengyel parlament eközben olyan jogszabályon dolgozik, amely a „háború előtti időszakra” készítené fel az országot, megkönnyítve a lengyel és szövetséges erők gyorsabb átcsoportosítását és a szükséges infrastruktúra előkészítését.
Forrás: Польша взяла кредит на сильнейшую армию Европы (ВЗГЛЯД.РУ)
Kiváló minőségű termőföldre épül MI-adatközpont Ausztriában
Egyre több MI-alkalmazásokhoz szükséges adatközpontok építése; ezek egyre nagyobbak, és egyre több energiát igényelnek. A politikát ez nem zavarja, sőt támogatja a fejlesztést – az EU öt-hét éven belül megháromszorozná az adatközponti kapacitását, a német kormány pedig 2030-ig legalább a duplázást, az MI-kapacitás megnégyszerezését tervezi. Ám a polgárok egyre több helyen utasítják el az adatközpontok építését. Például Amerika Utah államában építik fel a világ legnagyobb adatközpontját, amelynek több mint kétszer akkora területe lesz, mint Manhattannak, és több áramot fogyasztana, mint egész Utah. A Meta idén hét gigawatt kapacitású infrastruktúrát tervez üzembe helyezni, 2027-re tizennégyre duplázva. Az osztrák Kronstorfban a Google 50 hektárnyi kiváló minőségű termőföldre épít adatközpontot, amelynek áramigénye 500 megawattra bővíthető – ez csaknem egész Felső-Ausztria éves áramfogyasztásának egyharmadának felel meg. A probléma nemcsak az áram: az adatközpontoknak hatalmas vízmennyiségre van szükségük a hűtéshez. A Google Kronstorfban évi 5,5 milliárd liter vizet vehet ki az Enns folyóból. Az Egyesült Államokban Texasban az adatközpontok 2030-ra az állam teljes vízfogyasztásának hét százalékát tehetik ki. Spanyolországban az Amazon engedélye évi 700 millió liter vízre szól, és csaknem 50 százalékos emelést kért az aszály sújtotta országban. Az ellenállás ellenben növekszik: az USA-ban 2026 első hónapjaiban több mint 300 adatközpontokról szóló törvényjavaslatot nyújtottak be, legalább 15 államban helyi moratóriumokat fogadtak el, Maine pedig az első állam, amely teljes tilalmat vezetett be. Július 18-án országos tiltakozónapot tartottak, összesen 142 tüntetést tartanak 42 államban, a polgárok pártoktól függetlenül részt vesznek rajtuk. Bernie Sanders és Alexandria Ocasio-Cortez törvényjavaslatot nyújtott be, melyben országos moratóriumot kérnek az MI-adatközpontok építésére. A kritikusok szerint a gigantikus energiaigény ellentmond az EU energiahatékonysági irányelvének, a vállalatok gyakran titkolják kilétüket, és az engedélyezési rendszerek kiskapuit kihasználva kerülik el a környezeti hatásvizsgálatokat. Az adatközpontok emellett jelentős zaj- és infraszónikus terhelést okoznak, és bár zöld energiát ígérnek, a hatalmas kapacitásnövelés valódi környezeti terhe kérdéses.
Forrás: KI-Rechenzentren: der Widerstand wächst (Multipolar Magazin)
Kövesse a MÉLYÁRAM híreit és bejelentkezéseit több, népszerű közösségi csatornáin is! (Hamarosan)
Facebook: https://facebook.com/melyaramhu
X: https://x.com/melyaramhu
Telegram: https://telegram.me/melyaramhu
TikTok: https://tiktok.com/@melyaramhu
YouTube: https://youtube.com/@melyaramhu
